• Mindent a kómáról

        Szerző: WEBBeteg - Cs. K. fordító

        A kóma nem más, mint különféle hatások által kiváltott, elhúzódó, tudattalan állapot. A kiváltó ok leggyakrabban súlyos fejsérülés, stroke, vagy agytumor, ám a háttérben meghúzódó cukorbetegség vagy fertőzés is okozhatja.

        A kóma sürgős, mihamarabbi orvosi ellátást igénylő állapot, mivel az agyfunkciók fenntartásához azonnali cselekvés szükséges. Ilyen esetben általában vér-és agyvizsgálatot rendelnek el, hogy kiderítsék, mi okozta a problémát. Ez elengedhetetlen a megfelelő kezelés érdekében.

        Hirdetés

        A kóma ritkán tart néhány hétnél tovább. Azokat, akik ennél hosszabb ideig maradnak a tudattalan, eszméletvesztett állapotban, általában úgy jellemzik, mint vegetatív státuszú beteget. Azoknak a betegeknek, akik több mint egy évig vannak ebben a vegetatív állapotban, nagyon kicsi az esélyük az életbe való visszatérésre.

        A kóma jelei

        A kóma tipikus jelei a következők:

        • bezárt szemek,
        • végtagok mozgásának hiánya (kivéve a reflexmozgásokat),
        • fájdalmas beavatkozásra válaszreakció hiánya (kivéve a reflexmozgásokat).

        A kóma rendkívül súlyos állapot, azonnal hívjon mentőt!

        Okok

        Rengeteg kiváltó oka lehet a kómának, ezek közül a leggyakoribbak a következők:

        • traumás agysérülés – a kóma leggyakoribb oka a közlekedési balesetek vagy erőszakos cselekedetek miatti sérülés;
        • stroke – az agyba irányuló véráramban bekövetkezett akut csökkenés és változás, a stroke is okozhat kómát;
        • cukorbetegség – a túl magas vércukorszint, mely hosszabb ideig magasan marad, vagy hirtelen nagyon leesik, szintén okozhat kómát;
        • oxigénhiány – akiket fulladásból mentettek meg, vagy szívinfarktus után újraélesztettek, nem biztos, hogy felébrednek, az agyban és a véráramban bekövetkezett oxigénhiányos állapot miatt;
        • fertőzés – az encephalitis (agyvelőgyulladás) és a meningitis (agyhártyagyulladás) olyan fertőzések, melyek gyulladást okoznak az agyban, a gerincagyban, vagy az agyat körülvevő szövetekben - mindkét fertőzés okozhat kómát súlyos esetekben;
        • mérgek – a túlzottan magas szén- monoxidnak való kitétel, illetve a drogtúladagolás is komoly agykárosodáshoz vagy kómához vezet.

        Teszt és diagnózis

        Mivel a kómában lévők nem tudják panaszaikat elmondani, az orvosoknak a fizikális vizsgálat, illetve a hozzátartozók elmondására kell támaszkodniuk. A következő kérdésekre számíthat:

        • A kóma hirtelen vagy fokozatosan következett be?
        • Megelőzte-e látásprobléma, szédülés, zsibbadtság?
        • Volt-e a betegnek cukorbetegsége vagy strokja?
        • Milyen gyógyszereket szedett?

        Fizikális vizsgálat

        Az orvos megvizsgálja a beteg reflexeit, pupilláját és a fájdalomingerre adott válaszreakcióját. Esetleg jéghideg vagy meleg vizet fecskendezhet a fülébe. Eszméletlen betegeknél ezek a vizsgálatok különféle reflexes szemmozgásokat idéznek elő, a tudattalan állapot okától függően.

        Laboratóriumi vizsgálat

        A laboratóriumi vizsgálat a következőkből áll:

        • teljes vérkép,
        • glükóz és májfunkció vizsgálat,
        • szén-monoxid mérgezés vizsgálata,
        • drogtúladagolás vizsgálata.

        Gerinccsapolással az orvos folyadékot vesz a gerincvelőből a további vizsgálatok elvégzéséhez. Az egész nem vesz igénybe többet 10 percnél.

        Agyvizsgálat

        CT: Az agysérülések vizsgálatához ez a legjobb eljárás, mivel a vérrögöket, vérömlenyeket is kimutatja.

        MRI:  A készülék a mágneses mezők és mikrohullámok segítségével ad képet az agyról. Ennek segítségével megkülönböztethetőek a sérült szövetek az épektől.

        EEG: Ez a készülék az agyban végbemenő elektromos aktivitást méri. A mérés során apró elektródákat helyeznek a beteg  koponyájára, melyek továbbítják az agy működési hullámait a gépnek. 

        Komplikációk

        A kóma általában néhány napig vagy hétig tart. Egyesek meggyógyulnak belőle, mások vagy vegetatív állapotba kerülnek vagy meghalnak. A kóma során fellépő komplikációk általában a húgyúti fertőzések, a tüdőgyulladás vagy a felfekvéses fekély.

        Kezelés kóma esetén

        A kezelés során a legfontosabb a légzés és keringés fenntartása. Lélegeztető-gép használata, illetve infúzió általi folyadék- és véradás is gyakran szükséges. A beteg gyakran kap intravénásan még a véreredmények megérkezése előtt antibiotikumot, melynek a diabetikus sokk illetve az agyat veszélyeztető fertőzések megelőzése miatt van szükség.

        A terápia attól függ, mi okozta a kómát. Gyakran műtétre van szükség, hogy az agyat érő nyomást megszüntessék. Máskor viszont a háttérben meghúzódó cukorbetegség, vese- vagy májbetegség kezelése áll a terápia központjában.

        Egyes esetekben a kómát kiváltó ok elhárításával az állapot teljesen visszafordítható, és a beteg visszanyeri eszméletét. Abban az esetben azonban, ha az agyat súlyos sérülés érte, maradandó agykárosodással kell számolni, vagy azzal, hogy a beteg esetleg soha nem fog magához térni.
         

        Forrás: WEBBeteg
        Cs. K., fordító
         

        Módosítva: 2014.04.27 12:45, Megjelenés: 2014.04.27 12:45
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        A COPD és tünetei

        A COPD és tünetei

        Dr. Zsuga Judit

        A COPD a tüdőben lévő légutak tartós beszűkülésével (légúti szűkület) járó betegség.

        Vastag- és végbélszűrés

        Vastag- és végbélszűrés

        Kor Kontroll Társaság

        A vastag- és végbélrák megelőzésének, illetve szűrésének jelentősége.

        Mikor és miért szükséges az SM-betegek MRI-vizsgálata?

        A szklerózis multiplex diagnosztikájában és a betegség utánkövetésében kétségkívül fontos szerepet tölt be az MRI-vizsgálatok elvégzése. Az ebben a betegségben szenvedők sokszor nem értik, hogy miért is készül számos MRI-vizsgálat. Cikkünkben erre a kérdésre próbálunk választ adni.

        Agyi keringészavart (vértelen stroke) utánzó állapotok

        Az agyi keringészavar (stroke) a halálozás egyik legfontosabb és a rokkantság vezető oka. Agyi keringészavarról tágabb értelemben akkor beszélünk, ha az egész agy, illetve bizonyos agyterületek vérkeringése a kritikus szint alá esik, mely idegrendszeri tünetek fellépéséhez (bénulás, beszédzavar, látászavar stb.) vezet.

        Kóma - Mit érez a kómás beteg? Mik a kilátások?

        Az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet tájékoztatója a kómás állapotról, szervezetben lezajló folyamatokról, illetve a kezelés lehetőségeiről.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.