• A magas sarkú cipők átka - Mit nevezünk terpeszlábnak?

        WEBBeteg - Dr. Bálint Anita, reumatológus
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Bálint Anita, reumatológus

        Lábaink a testünk legjobban igénybe vett részei, teherviselő mozgásszervek, az egész testsúlyunkat hordozzák. A test súlya álláskor normál körülmények között a lábfej három pontján támaszkodik a talajra, az első és az ötödik lábközépcsont fejecsén és a sarokcsont gumóján.

        A lábtő- és a lábközépcsontok térbeli elrendeződése a lábnak boltozatos szerkezetet biztosít. Kétirányú boltozat építi fel a lábfejet, a haránt- és a hosszanti boltozat.

        A harántboltozat a lábközépcsontok fejecsének vonalában húzódik. Ívét a különböző magasságú fejecsek adják. Legmagasabb pontja a kettes lábközépcsontnál van, legalacsonyabb pontja pedig az ötös lábközépcsontnál található. A boltozatok a járás során 4-5 éves korra alakulnak ki. A boltozatokat az izmok aktívan, a csontok, a szalagok, és az ízületi tokok pedig passzívan tartják. A másik boltozat a hosszanti boltozat, amely a saroktól az ujjakig húzódik. A két boltozat biztosítja a test rugalmas alátámasztását, mely a rázkódások csökkentésével a járást simává teszi, valamint védi a talpi ereket, idegeket és izmokat az összenyomódástól.

        Hirdetés

        Az öt leggyakoribb lábfej-fájdalom

        A láb fájdalma egy nagyon gyakori probléma. A lábfejben huszonhat csont és 33 ízület, emellett több mint 120 izom, szalagok és idegek találhatók. Minden egyes lépés olyan erőkifejtést jelent a lábfejünkre, amely testsúlyunk két-háromszorosának felel meg.

        Az öt leggyakoribb lábfej-fájdalom

        A láb deformitásai

        Leginkább a nők akarnak szép, csinos lábakat mutatni, még akkor is, ha a természet nem áldotta meg őket kecses lábakkal, ezért ortopédiai szempontból hajlamosak igen előnytelen cipőket hordani, sok esetben évekig, évtizedekig. Így a nők esetében gyakrabban találhatunk lábdeformitásokat, úgymint deformálódott lábujjakat, tyúkszemet, bőrkeményedést, erősen kiálló bütyköt, bokasüllyedést, lúdtalpat és az úgynevezett terpeszlábat. Ezek a láb szerzett betegségei, szemben a láb veleszületett deformitásaival, melyek közül leggyakoribb a dongaláb és a sarokláb.

        A dongaláb a lábfej külső és belső élének a test középvonala felé irányuló hajlását jelenti. A talp nem lefelé néz, hanem a másik láb felé fordul, vagy súlyosabb esetben felfelé. A talajjal érintkező felület a talp külső éle és a külső boka is lehet. Sarokláb esetében a talp domború, és a hosszanti boltozat belső íve ellapult.

        Terpeszláb - Leggyakoribb oka a magas sarkú cipők viselése!

        A terpeszláb vagy terpesztett láb a harántboltozat lesüllyedése, mely általában a felnőttkor lábelváltozása. Oka leggyakrabban a magas sarkú cipők viselete, mely a normálisnál nagyobb arányú terhelést jelent a láb elülső részére, illetve a lábközépcsontok fejecseire. Ekkor az ujjpárna, mint egy legyező kiszélesedik és szétterül, a láb harántboltozata pedig ellapul. Az élettani támasztási pontok helyett (1-es 5-ös lábközépcsontok), a harántboltozat süllyedése miatt a támasztási pontok eltolódnak a 2-es, 3-as és 4-es lábközépcsontokra. A láb rugózása is korlátozódik, vagy megszűnik. Mivel az áthelyeződött alátámasztási pontok nem kellően alápárnázottak, így a talp felületén fájdalmas bőrkeményedés, gyulladás alakulhat ki.

        A lábközépcsontok legyezőszerű szétterpesztésének a következménye lehet továbbá, hogy az öregujj és kisujj a láb középvonala felé fordul és a közrezárt három ujjat szorítja. A szorítás hatására a lábujjak között bőrkeményedés jöhet létre, vagy ún. lovaglóujj vagy kalapácsujj alakulhat ki. A harántsüllyedés okozhat bütyökképződést is. A deformitások miatt a láb mozgása korlátozottá válik, és állandó fájdalmat okoz.

        Kisebb deformáció esetén a lesüllyedt harántboltozatot megfelelő betéttel korrigálni lehet, gyógytorna végzése mellett. Súlyosabb esetekben műtéti beavatkozás is szükségessé válhat. A műtét utáni utókezelés sikerét a megfelelő betét és kényelmes cipő viselése is elősegíti.

        Dr. Bálint Anita, reumatológus
        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Bálint Anita, reumatológus

        Módosítva: 2019.03.30 17:36, Megjelenés: 2018.03.29 14:55
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Térdfájdalom

        Térdfájdalom

        B. M., szakfordító

        Hogyan előzheti meg a gyakori panaszt? Melyek a térdízületet kímélő sportágak?

        Neuropátia

        Neuropátia

        Prof. Dr. Barkai László

        Milyen következményekkel járhat, ha nem kezelik? Az elhanyagolás veszélyei.

        Mozgásszervi állapotfelmérés és villámtesztek otthon

        Saját testtartásunk vagy mozgástartományunk vizsgálata természetesen nem helyettesíti a szakszerű és komplex állapotfelmérést, de segíthet abban, hogy észrevegyük a mozgásszervi problémákra utaló első jeleket és még időben felkeressünk egy szakembert.

        Hogyan alakulnak ki a mozgásszervi problémák?

        Az ember arra teremtődött, hogy az ébrenlét óráiban szinte folyamatos mozgásban legyen és változatos tevékenységeket végezzen. A mozgásszegény életmód, a mindennapos testmozgás hiánya bizony keményen gyilkolja a gerincet, hisz az izmok lassú sorvadozásához vezet.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.