Tarzális alagút szindróma

Dr. Szilágyi Annamária
szerző: Dr. Szilágyi Annamária, ortopéd sebész, háziorvos - WEBBeteg
megjelent:

A tarzális (tarsalis) alagút szindróma akkor alakul ki, amikor a bokánál lévő szűk idegcsatornában, a tarzális alagútban futó ideg vagy annak egyik ága nyomás alá kerül.

A tarsalis alagút

A belboka (medialis malleolus) területén az erek és idegek a hajlító izmok ina alatt futnak, közvetlenül a sarokcsonton való tapadásuk előtt. Ha magunk elé képzeljük, láthatjuk, hogy a sarokcsont és az ín között egy kis csatorna, rés alakul ki, ami normál esetben pont elegendő teret biztosít a lábfejre futó erek és idegek számára.

Amikor ez a csatorna valamilyen okból beszűkül, az ideg és az ér is nyomás alá kerül, emiatt a lábfej fájni, zsibbadni kezd. Ezeket a panaszokat nevezzük összefoglalóan tarzális alagút szindrómának, vagy más írásmóddal tarsalis alagút szindrómának, esetleg lábtő alagút szindrómának.

A tarsalis alagútban futó ideg (nervus tibialis) a csatorna területén ágazik 3 kisebb ágra: egyik ága a sarokhoz fut, a másik kettő az előlábra és a talp középső részére. Ezen ágak idegzik be a lábfejet hajlító izmokat illetve érző beidegzést is adnak a fent említett területekre. A tünetek jelentkezési helye attól függ, hogy pontosan melyik ág kerül nyomás alá.

A tarzális alagút szindróma tünetei

Tarzális alagút szindróma esetén a belboka, az előláb, a belső talpél és a láb hajlító izmainak a területén vagy a sarokcsont környékén éreznek a betegek terhelésre fokozódó fájdalmat. A terület zsibbadhat, akár érzéketlenné is válhat. A tünetek típusosan éjszaka jelentkeznek. A vénás keringés is zavart szenved, emiatt a boka és az előláb beduzzadhat.

A fájdalom és zsibbadás leggyakrabban a talp belső részére, az öregujjra és a 2-3-as ujjakra lokalizálható. Gyakran sugárzik a fájdalom az előláb, a sarokcsont, de ritkán még a lábszár felé is. A panaszok a láb felpolcolásával, pihentetésével sokszor csökkennek, a duzzanat is leapad.

Ha huzamosabb ideje áll fenn az ideget érő nyomás, előbb-utóbb az általuk beidegzett izmok sorvadni kezdenek. Ez sajnos szemmel is látható elváltozás: csökken az izmok tömege, és kiesik a működésük. A járás kicsit bizonytalanná, instabillá válik. Mivel járáskor ezen izmoknak és az érző idegeknek a bokát rögzítő szerepe is van, gyakrabban fordulhatnak elő kisebb húzódások, sérülések is. Ezt fokozza a zsibbadásérzés és az érzéketlenség.

A talp belső részén és a sarokcsont területén jelentkező fájdalom miatt a tarzális alagút szindróma tüneteit könnyen össze lehet keverni a talpi kötőszöveti gyulladás illetve a sarokcsont kinövés (sarkantyú) okozta sarokcsont fájdalom tüneteivel. Ezek elkülönítésében segít a röntgen diagnosztika és a célzott neurológiai vizsgálatok.

Mi lehet még? A lábfej fájdalmának okai | A lábfejzsibbadás

Milyen okai vannak a tarzális alagút szindrómának?

Minden olyan elváltozás előidézheti a tarsalis alagútban futó idegekre nehezedő nyomást, ami csökkenti a csatorna térfogatát.

Leggyakrabban az ízületi kopás (artrózis), az ennek nyomán kialakuló meszes felrakódás (csontkinövés) képes a tarzális alagutat egészen beszűkíteni.

Beszűkítheti az alagutat az izmok túlott terhelése, a következményes gyulladás, izomduzzanat, ödéma is.

A hosszanti lábboltozat süllyedése (lúdtalp) esetén megváltozik a láb anatómiája, az izmok tapadási pontja közelebb kerül. A hajlító izmok emiatt megrövidülnek, vaskosabbá válnak, nagyobb helyet foglalnak el, és nyomják a csatorna aljában futó ereket, idegeket.

Meg kell említeni a túlsúlyt is, ami szintén megváltoztatja az anatómiai viszonyokat a lábon, fokozva a tarzális alagút szindróma kialakulását.

Sérülések, ízületbe hatoló törések, ficamok is megváltoztatják a láb statikáját, az izmok lefutását, ezzel képesek beszűkíteni a tarzális alagutat is.

Túlságosan szűk lábbeli is képes annyira összenyomni a lábat, érzészavart, zsibbadást létrehozva a területen.

Kivizsgálás, diagnosztika

A diagnózisnak a szakorvos által végzett fizikális vizsgálat az alapja.

Érdemes röntgen vizsgálatot végezni a csatornát szűkítő csontos elváltozások kizárása céljából. A lágyrészek (izmok, inak) vizsgálata ultrahang, illetve MR-készülékkel végezhető el.

Az idegkárosodás pontos helyének és fokának meghatározása céljából a neurológusok EMG vizsgálatot szoktak végezni. Ezen vizsgálat során az idegek vezetési sebességét vizsgálják. Ahol nyomás alá kerül az ideg, ott lassul a vezetési sebesség.

A tarzális alagút szindróma kezelése

Tarzális alagút szindróma esetén a kiváltó okot érdemes kezelni, megszűntetni első körben. Ennek része lehet az okok függvényében:

  • a túlsúlyt csökkentése,
  • a lúdtalp korrigálása betéttel,
  • a szűk lábbelit kényelmesre cserélése,
  • a ficamok, törések helyretétele.

Az izmok túlterhelése, túlerőltetése esetén

  • az izmokat pihentetni,
  • a végtagot felpolcolni,
  • jegelni szükséges;
  • tüneti kezelésként gyulladáscsökkentő kenőcsök és gyógyszerek használata is segít.

Kopásos tünetek esetén segít

  • a fizikoterápia, gyógytorna,
  • gyulladáscsökkentő kenőcsök és gyógyszerek használata,
  • porcerősítő kúra.

Amennyiben ezek nem hoznak kellő eredményt, a csontos felrakódások műtéti eltávolítása, a csatorna felszabadítása is szóba kerül. A műtét során feltárják a tarzális alagutat, és minden olyan elváltozást, ami annak a térfogatát csökkenti eltávolítanak. Levésik a csontkinövéseket, ha túl vastag vagy rövid az ín, azt meghosszabbítják.

Fontos minél hamarabb elkezdeni a kezelést, megszűntetni a tüneteket, mert az idegek tartós nyomása esetén maradandó idegi károsodásokat szenvednek, aminek következményeként az izomfunkció csökkenését, izomsorvadást lehet elszenvedni.

Ez is érdekelheti Alagút szindrómák - Tünetek, okok, kezelés

Dr. Szilágyi Annamária, ortopéd sebész, háziorvosForrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Szilágyi Annamária, ortopéd sebész, háziorvos

Cikkajánló

Carpalis alagút szindróma

Dr. Soltész Annamária, általános orvos
Alagút szindróma
Alagút szindrómáknak nevezzük azon kórképeket, melyek során valamely ideg nyomás alá kerül az őt körülvevő egyes izmok, inak és csontos csatornák által. Ez akkor fordul elő, ha sérülés, törés, tumor, gyulladás, csontkinövés, vérömleny, illetve csont- vagy ízületi fejlődési rendellenesség miatt szűkület alakul ki az idegek mentén.
Testmozgás
Testmozgás

A testmozgás kevésbé ismert pozitív hatásai.

Haspuffadás
Haspuffadás

Segíthetnek a probiotikumok?

WEBBeteg - Dr. Kerekes Éva, neurológus, gyermekneurológus
WEBBeteg - Dr. Kerekes Éva, neurológus, gyermekneurológus
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Ötvenentúl.hu
WEBBeteg - Dr. Bessenyei Mónika, neurológus
WEBBeteg - Dr. Rybaltovszki Henrik, ortopéd-traumatológus
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.