• A mozgásszervi problémák megelőzése és gyógyítása

        Szerző: MTI-Press

        A mozgásszervi problémák tekintetében Magyarország 33 százalékkal az élen áll az Európai Unión belül az Eurobarométer adatai szerint. Ennek okairól, a lehetséges megelőzésről és a gyógyításról kérdezte az MTI-Press Ormos Gábort, az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet osztályvezető főorvosát.

        A több mint négy évtizedes orvosi tapasztalata szerint mennyire helytálló az a megállapítás, hogy a mozgásszervek kóros elváltozása mára a népbetegségek kategóriájába tartozik?

        Világszerte több százmillió ember szenved gerinc-ízületi betegségekben, az úgynevezett ízületi kopásos-meszesedéses elváltozásoktól. Ez a szám exponenciálisan fog növekedni 2020-ig, tekintettel arra, hogy az 50 éven felüli lakosság lélekszáma addig várhatóan megduplázódik. A 65 éven felülieknél az összes krónikus megbetegedés felét teszik ki az ízületi betegségek, amelyek a negyedik leggyakoribb egészségügyi problémát jelentik a nők, és nyolcadikat a férfiak között.

        Melyek azok a betegségtípusok, amelyek a legtöbb panaszt okozzák, és miben kell keresni azok okait?

        A fejlett ipari társadalmakban az említett ízületi kopásos-meszesedéses elváltozások okozta derék- és nyakfájás a leggyakoribb. A népesség 62 és 92 közötti százaléka szenved élete során legalább egy hétig tartó, a mindennapi életet befolyásoló gerincfájásban. A számítógép-használat, a TV-nézés, az autóvezetés rendkívül gyakorivá tette a nyaki fájdalmat, a gerincpanaszok okai között legfontosabb szerepet játszó civilizációs tényező a tartós ülés, amely a legalsó porckorongra ötször akkora terhelést ró, mint a járás és az állás.

        Hirdetés

        Általános probléma a mozgásszegény életmód, amelynek következménye bizonyos izmok, az ízületek típusos bezsugorodása, illetve a tartóizmok gyengülése. A térd- és csípőízületi kopáson túli leggyakoribb betegség a csigolyák közti porckorongok tönkremenése, a porckorongsérvesedés, amelynek különböző fokozatai különböző tünetekkel járhatnak.

        Melyek a legveszélyeztetettebb foglalkozási csoportok, korok és nemek?

        Derékfájás, hátfájás


        A krónikus gerincpanasz a betegszabadságok leggyakoribb oka az iparilag fejlett országokban. Nemzetközi statisztikák szerint a felnőtt lakosság kb. 90 százaléka életében legalább egyszer szenved nyak-, hát-, vagy derékfájástól. Derékfájás, hátfájás - Harc a krónikus gerincfájdalom ellen.>>

        Az ízületi kopások okozta panaszok természetesen korral arányosan gyakoribbak, és nagyon fontos tényező a túlsúlyosság. A gerincfájás előfordulásának csúcsa 35 és 55 éves kor közé esik, de a serdülők derékfájás gyakorisága is egyre növekszik, idősebb korban a hát- és derékfájás már a csontritkulás miatt jelentkezik gyakrabban. Ma az ülő foglalkozás a legelterjedtebb, így az ilyen emberek megbetegedése, - mivel ők hajlamosabbak a hirtelen, váratlan, túl, vagy rossz megterhelő mozdulatokra - a leggyakoribb.

        A betegségek kialakulása ellen milyen preventív módszereket tudna ajánlani?

        Az előbbiekből következnek a javaslatok. A megfelelő ülés, ülő munkahelyzet kialakítása, a rendszeres tornázás, a testsúly kontrollja a legalapvetőbbek.

        Az orvostudomány jelenlegi állapotában milyen lehetőségek állnak a reumatológusok rendelkezésére?

        A hazai reumatológusok kezében vannak a klasszikus gyógykezelési lehetőségek, a gyógyfürdők, amelyek költségei sajnos az utóbbi időben emelkedtek, a fizikoterápiás kezelések, amelyek elég huzamos ideig tartanak, és sokszor nem eléggé specifikusan, célzottan az aktuális oknak megfelelően, hanem futószalagszerűen rendelik őket, és a gyógyszerek, amelyek számos mellékhatásával kell számolni.

        Mit tehetünk a hát- és derékfájás ellen?


        Amikor már túl vagyunk a fájdalom akut szakaszán, belekezdhetünk a hát, a has és a lábak kíméletes edzésébe, és néhány nyújtó gyakorlatba. A szakember által megfelelően összeállított gyakorlatok ugyanis nem csak a fájdalmat enyhíthetik, hanem meggyorsítják a felépülést, védenek az újabb sérülések ellen és csökkentik a problémából eredő esetleges rokkantság esélyét. Mit tehetünk a hát- és derékfájás ellen?

        Ön csontkovácsolással is gyógyít. Mikor és kinek az esetében ajánlott ez a fajta beavatkozás, illetve mennyiben segíti elő a gyógyulás és az életminőség javulásának folyamatát?

        Hazánkban a legrégebben foglalkozom ezzel a gyógymóddal, mintegy 40 éve. Ez alatt megismerkedtem az összes típusával, a népi fogásokkal, kiropraktikával és a legmagasabb technikákat összesítő manuális terápiával, a legnagyobb tapasztalattal bírok ezen a szakterületen. A mostani, csontkovácsként működők többsége csupán néhány egyszerűbb - kétségtelenül sokszor hatásos - fogást ismer, illetve számos esetben durvább kiviteli technikát alkalmaz, amely miatt ma már minden magánrendelésemen megjelenik néhány panaszos.

        Mivel reumatológus is vagyok, tudom, hogy mikor nem alkalmazható, mikor kell más kezelésmódot, injekciózást, vagy gyógyszereket alkalmazni. Fel kell ismerni az egyéb okokat, amikor a háttérben daganat, góc, csontritkulás vagy gyulladásos betegség áll fenn, vagy amikor egy kopásos-meszesedéses elváltozás gyulladásos fázisában van a beteg, és ekkor nem szabad alkalmazni.

        Számos gerinc eredetű tünet van, fejfájás, szédülés, szív felé, medence felé, karba, lábba sugárzó fájdalmak, amelyek hátterében a csigolyaközti, úgynevezett kisízületek becsípődése áll, amelyek egyszerű fogásokkal szüntethetők.

        Leghálásabb feladat a hirtelen kialakult gerincfájdalmak, a becsípődések kezelése. A porckorong "sérvesedés", a "kinyomódások" is sok esetben kezelhetők, de a kizáródott sérvek, ideggyógyászati tünetek esetén általában nem javasolt a csontkovácsolás. Ilyen esetekben csupán óvatos, speciális manuális terápiás technikák kísérelhetők meg.

        Egy minap megjelent külföldi tanulmány szerint a napi kevesebb ülés és több mozgás akár az élet meghosszabbítását is eredményezheti. Ezt a vélekedést ön mennyire tartja megalapozottnak?

        Teljesen igaz, a több mozgás, heti háromszori erőltetett séta, a napi minimum 10 perces általános torna nemcsak a mozgásszerveknek hasznos, hanem a szív-és érrendszer, a vércukorszint karbantartását is biztosítja.

        (MTI-Press) 

        Módosítva: 2012.07.30 07:33, Megjelenés: 2012.07.30 07:33
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Érdemes mesélni!

        Érdemes mesélni!

        Szponzorált tartalom

        A meseolvasásnak számos jótékony hatása van. Olvassunk mesét gyermekünknek! (x)

        Psoriasis

        Psoriasis

        K. M.

        Pikkelysömöröm van, hogy lesz párom? Hogy merjek így szexelni?

        Sportsérülések - És a rehabilitáció hol marad?

        Gyakran mesélik ismerősök - sportolók és átlagemberek -, hogy kificamodott a bokájuk/eltört a karjuk/részlegesen szakadt az Achilles-ín stb., begipszelték, fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő gyógyszert kaptak és most pihentetniük kell a sérült testrészt. Alig várom a folytatást, ez azonban az esetek nagy részében elmarad. Ha rákérdezek, hogy valóban ennyiből áll-e a terápia, a válasz általában az, hogy: Igen. Miért, mi másra lenne még szükség?... Nos, egyetlen aprócska dologra, valódi, teljes értékű rehabilitációra.

        A sok állással járó életmód veszélyei

        A sok állással járó életmódból fakadóan többféle betegség vagy tünet is jelentkezhet. Ez igaz a sok állásra, valamint a sok sétálásra és a sok futásra is.

        Praktikus tanácsok derékfájás, hátfájás és mozgásszervi panaszok ellen

        Elsősorban nagyon fontos, hogy mindenkiben tudatosuljon az, hogy egészségének megőrzése érdekében saját maga tehet a legtöbbet. Bizony egyre több azoknak a száma, akik mozgásszegény életmódot élnek, ülő- vagy állómunkát végeznek.

        Hogyan segít a mozgásszervi bántalmakon az orvosi gyógymasszázs?

        A mozgásszervi megbetegedések sokrétű elterjedése társadalmunkban gyökeresen tükrözi a rohanó, stresszes és figyelmetlen hozzáállásunkat önmagunk és embertársaink irányába. Napjainkban minden második ember szenved valamilyen eredetű fizikális fájdalomtól.

        Mondd meg a foglalkozásod és megmondom, mi bajod - Az ülőmunka

        Bizonyos foglalkozások erőteljesen hajlamosítanak egyes mozgásszervi problémákra, betegségekre. Sorozatunk első részében az ülőmunkával, és az azzal gyakran együtt járó betegségekkel foglalkozunk részletesebben.

        Miért nem gyógyít már meg valaki? - Mozgásszervi betegségek

        Bizonyára Ön is feltette már magának a kérdést, ha rendszeres deréktáji vagy nyaki fájdalommal küzd. Nos, bár nem vigasznak szánom, nincs egyedül. A statisztikák szerint tíz felnőtt emberből kilenc szenved hasonló fájdalmaktól, ráadásul a gerincproblémák egyre korábban, gyakran már iskoláskorban elkezdődnek.

        Mellkasi szúró fájdalom: a rossz tartás is lehet az oka

        Ijesztő érzés a hirtelen fellépő mellkasi szúró fájdalom. Sokan azonnal szívinfarktustól vagy mellráktól tartanak. Eszünkbe sem jut, hogy a rossz tartás és az izommerevség okozhatja a fájdalmat.

        Mi okozhat tartós lábfájást?

        Már két éve esténként a lábszáramtól a combomig fáj a lábam. Mivel tudnám megszüntetni? – Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatának kérdéseiből.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.