Emlő adenosis, adenosis sclerotisans, sugaras heg és komplex szklerotizáló lézió
frissítve:
Hogyan ismerhető fel az emlő adenosisa, illetve ennek egyik speciális típusa, az adenosis sclerotisans? Mi az a sugaras heg és a komplex szklerotizáló lézió? Melyik esetén milyen tünetek jelentkezhetnek? Milyen vizsgálatok szükségesek, és milyen kezelés javasolt?
Az emlő felépítése
Az emlő állománya lobulusokból és duktusokból áll. A lobulusban helyezkednek el a tejtermelő mirigyek, amelyek a duktusokba, vagyis a tejcsatornákba szájadzanak. A kisebb tejcsatornák egyre nagyobb tejcsatornákba csatlakoznak, így érik el az emlőbimbót. A lobulusok körül kötőszövet helyezkedik el, ami egyrészt megtámasztja a szöveteket, másrészt kisebb egységekre bontja az emlő állományát.
Jóindulatú és rosszindulatú daganatok mindegyik szövet mindegyik sejtjéből kiindulhatnak, és ettől függően különféle megjelenésük lesz. Máshogy lehet őket tapintani, máshogy lehet őket a képalkotó vizsgálatok során látni, és máshogy néznek ki szövettani vizsgálattal. Van azonban több olyan ártalmatlan elváltozás is az emlőben, ami egyaránt látható rossz- és jóindulatú daganatok esetén (ilyen lehet például a meszesedés is), és a kiindulási sejtek elhelyezkedése és szerkezete is hasonló lehet. Ezek miatt időnként nehezebb lehet a pontos diagnózis felállítása, és többféle vizsgálatra is sor kerülhet azért, hogy kizárjuk a rosszindulatú daganat lehetőségét.
Emlő adenózis (latinul: adenosis)
Az emlő adenózisa (adenosis) egy olyan jóindulatú elváltozás, amikor a lobulusok megnagyobbodnak, és több mirigy lesz bennük, mint egyébként szokott lenni. Gyakran a fibrocisztás emlőelváltozás mellett véletlen mellékletként kerül felismerésre például egy mintavétel során nyert szövetrészlet elemzése során.
Az adenosis sclerotisans az adenózis egy olyan típusa, amelyben a megnagyobbodott mirigyállomány között elhelyezkedő, a kötőszöveti támaszt szolgáltató réteg szintén megvastagszik, és a szokásosnál „durvább” felépítésű lesz. Ezt fibrózisnak hívjuk, és leginkább egy hegszövetre hasonlít.
Az adenózisban időnként meszesedés is kialakulhat, ami megnehezíti a képalkotó vizsgálat során a pontos diagnózis kimondását. A rosszindulatú emlődaganatokra fog ugyanis hasonlítani a kép, hiszen rosszindulatúság esetén meszesedés is gyakran látható. Emiatt a pontos diagnózis felállításához a biopszia, vagyis a szöveti mintavétel gyakran szükséges lehet.
Az adenózis kezelést nem igényel, amennyiben a szövettani vizsgálat egyéb eltérést nem talált. Időnként gyakoribb ellenőrzést javasolhatnak.
Adenosis sclerotisans
Az adenózis fentebb leírt típusát (hívhatjuk az emlő szklerózis egyik típusának is), leggyakrabban 30-40 éves korban diagnosztizálják. Az emlők természetes öregedési folyamata során is megjelenhet az elváltozás. A lobulusok közötti kötőszövetes támasztó réteg megvastagodása látható a képalkotó diagnosztika során, leggyakrabban egy hegszövetre emlékeztető terület képében. Nehezíti sokszor a pontos diagnózist, hogy ebben is megjelenhet meszesedés, ahogy bármelyik adenózisban is, így ránézésre nem mindig lehet a rosszindulatú emlődaganatoktól elkülöníteni.
Az adenosis sclerotisans általában nem okoz tüneteket, ha mégis, akkor gyakran bizonytalan, kis csomó tapintható az emlőben. Fájdalmat csak igen ritkán okoz. Amikor mégis jelentkezik fájdalom, akkor a fájdalomra jellemző lehet, hogy az emlő adott területén jelentkezik, és nem szűnik meg. Néhányan azt is tapasztalhatják, hogy közvetlenül a menstruáció előtt a kellemetlen érzés erősebb lesz.
Mivel csak igen nehezen különíthető el a rosszindulatú emlődaganatoktól, a biopszia, vagyis a szöveti mintavétel az esetek döntő többségében javasolt, hogy az érintett területről eltávolított szövetrészletet meg tudják vizsgálni. Amikor a diagnózis egyértelmű, akkor az elváltozás maga nem igényel egyéb beavatkozást. Fontos azonban tudni, hogy egyidejűleg jelen lehet az adenosis sclerotisans környezetében kezdődő rosszindulatú elváltozás is, emiatt gyakran javasolnak szorosabb nyomon követést, sűrűbb kontrollvizsgálatokat.
A radiális (sugaras) heg és a komplex szklerotizáló léziók
A radiális a fenti kifejezésben azt jelenti, hogy körkörösen, sugárirányban helyezkedik el a képlet. A radiális heg és a komplex szklerotizáló lézió abban különbözik egymástól, hogy a sugaras heg kisebb mint egy centiméter, amíg a komplex szklerotizáló lézió nagyobb annál, így komplexebb szerkezetűnek tűnő elváltozás.
A felépítésükre az jellemző, hogy a középen elhelyezkedő mirigyeket torzító, sugárszerűen vagyis körkörösen a környező szövetekbe nyúló megvastagodott kötőszövetes képletből állnak, amelyek szintén hegszövetre hasonlítanak a képalkotó vizsgálatok során. A megjelenésük utánozza a rosszindulatú emlődaganatokat, különösen a nagyobb képleteket nehéz elkülöníteni a rosszindulatú emlődaganatoktól.
A radiális heg és a komplex szklerotizáló lézió szinte sohasem okoz panaszt. Általában rutinvizsgálat során (ilyen a szűrővizsgálat, a mammográfia), vagy más ok miatt végzett szövettani mintavétel anyagának vizsgálata során véletlen tálalják meg.
Az elváltozások felfedezése miatt, amennyiben nem szövettani vizsgálat során tálalták meg azokat, mindig szükséges a szövettani mintavétel azért, hogy a rosszindulatú daganat lehetőségét kizárják. Sok esetben a látott kép annyira bizonytalan is lehet, hogy inkább műtétet javasolnak a radiális heg vagy a komplex szklerotizáló lézió eltávolításának céljából. Ez azért is lehet célszerűbb a mintavételnél, mert mindkét elváltozás miatt egy enyhe növekedés tapasztalható az emlőrák kialakulásának kockázatában. Az eltávolításnak azért is lehet nagy jelentősége, mert egyéb, rosszindulatú daganat kialakulására hajlamosító tényezőket is találhatnak a kivett szövetrészletben, és ezek a rizikófaktorok összeadódhatnak. Ezek ismeretében lehet pontosan felmérni az emlőrák későbbi kialakulásának a kockázatát, és a további nyomon követést személyre szabottan lehet megtervezni.
Soha ne felejtsük, hogy azokat az elváltozásokat, amelyeket fizikális vizsgálattal fel lehet fedezni, egy rendszeres (havonta) önvizsgálatot végző nő sokkal hamarabb észrevehet, mint a kezelőorvosa. Az emlő állománya változik a menstruációs ciklus során, az évek múlásával, és a hosszú és rövid távú változásokat minden nő magának tudja a legjobban követni és megismerni, így a rendellenességeket is hamarabb észrevehetik.
Tovább
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Farkas Ágnes, szülész-nőgyógyász