Növeli-e a rák kockázatát a röntgen és az orvosi képalkotás?
Mindennap ki vagyunk téve természetes forrásokból származó sugárzásnak (ilyen pl.: a földkéregből származó radon gáz, a Napból, csillagokból és a világűrből jövő kozmikus sugárzás és az ételeink, italaink sugárzása is). Azonban felvetődik a kérdés, hogy a mesterséges sugárzás vajon milyen hatással lehet az egészségünkre.
Az ionizáló sugárzás úgynevezett „nagy energiájú” sugárzás. Ez azt jelenti, hogy hatással lehet a sejtjeinkre, beleértve a DNS mutációját, ami rákos megbetegedés kialakulásához vezethet. Különböző típusú ionizáló sugarak léteznek, beleértve a gamma-sugarakat és a röntgensugarakat is, melyek szintén okozhatnak rákot.
Annak érdekében, hogy elkerüljék az ionizáló sugárzás esetleges egészségügyi kockázatait, minden kitettség szorosan szabályozott.
Mennyire kockázatosak a sugárzással járó orvosi eljárások?
Az orvosi röntgen és más típusú képalkotó módszerek nagyon fontosak bizonyos betegségek – beleértve a rákot is – diagnosztizálásának segítésében. Bizonyos típusú képalkotó módszerek, mint a röntgen- és a CT-vizsgálatok ionizáló sugárzást használnak. A képalkotó berendezések sugárzásából származó egészségügyi kockázat általában nagyon alacsony, és eltörpül a jobb diagnózissal és megfelelő kezeléssel járó előnyök mellett.
Az orvosi képalkotó berendezés által kapott sugárzási dózis általában kevesebb, mint ami a természet által lennénk kitéve pár nap vagy év alatt (a típustól függően). Bár az orvosi röntgensugarak ehhez képest valamivel több sugárzást jelentenek, a betegnek előnye származhat belőle. Ugyanakkor a szükségtelen röntgensugárzást el kell kerülni.
Az orvosi röntgensugarak gyakori típusai
Különböző típusú orvosi képalkotó vizsgálatok használnak röntgensugarat:
- Radiográfia a törött csontok, fog vagy mellkas vizsgálatára
- Mammográfia a mellrák szűrésére
- CT különböző betegségek, többek között egyes daganatos megbetegedések kiszűrésére
- Fluoroszkópia, mint például a báriumos röntgenfelvétel, az emésztőrendszer vizsgálatára
Mennyi sugárzással jár egy röntgen?
A vizsgálatok mind különböző mennyiségű sugárzással járnak. A sugárzás szintje függ attól:
- A test melyik területéről van szó: a mellkasröntgen például kisebb kockázatot jelent, mint a medencéé.
- Az életkortól: a fiatalabb betegeket nagyobb veszély fenyegeti. Magzat esetében a kockázat olyan magas, hogy mindenképp jelezni kell a kezelőorvosnak, ha várandós!
- A nemtől: nőknél valamivel magasabb a sugárzás okozta rákos megbetegedések kialakulásának kockázata.
A szakemberek folyamatosan figyelik, milyen mennyiségű sugárdózist kapunk, és gondoskodnak arról, hogy az a lehető legbiztonságosabb legyen. Az átlagos sugárdózis szintje egy vizsgálat során manapság fele az 1980-as években használtnak!
Hogyan csökkenthető a sugárzás, ha röntgenvizsgálatra van szükség?
Amennyiben lehetséges, orvosa olyan más típusú képalkotó eljárást javasol, mely nem használ sugárzást, például ultrahangot vagy mágneses rezonanciát (MRI). Egyes esetekben azonban a röntgenkép adja a diagnózishoz legmegfelelőbb képet.
Ha aggódik, hogy túl sok röntgenvizsgálatnak van kitéve, beszéljen orvosával, és mondja el neki, korábban milyen röntgenvizsgálatai voltak. Ezek hasznos információk lehetnek a diagnózishoz, illetve a meglévő állapot kezeléséhez, de akár azt is jelentheti, hogy nincs szüksége újabb röntgenvizsgálatra.
A reptéri testszkennerek is sugárzást használnak?
A világ számos pontján használnak a reptéren testszkennereket. Ezek egyik típusa milliméteres rádióhullámokat használ, mely átlát a ruházaton, a másik típus pedig nagyon alacsony dózisú ionizáló sugárzást alkalmaz. Egyik típusról sem mutatták ki, hogy egészségügyi veszélyt jelentene.
A reptéri szkenner 100 000-szer alacsonyabb sugárzást használ, mint amennyinek évente átlagosan ki lennénk téve. Ez olyan alacsony dózis, hogy végeredményben semmiféle érzékelhető különbséget nem jelent egy személynél a rák kockázatára vonatkozóan.
Forrás: WEBBeteg
Cs. K., fordító; www.cancerresearchuk.org
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia, belgyógyász, hematológus
