Növeli-e a rák kockázatát a röntgen és az orvosi képalkotás?

Szerző: WEBBeteg - Cs. K., fordító, Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia, belgyógyász, hematológus
Megjelent: 2018.03.27

Mindennap ki vagyunk téve természetes forrásokból származó sugárzásnak (ilyen pl.: a földkéregből származó radon gáz, a Napból, csillagokból és a világűrből jövő kozmikus sugárzás és az ételeink, italaink sugárzása is). Azonban felvetődik a kérdés, hogy a mesterséges sugárzás vajon milyen hatással lehet az egészségünkre.

Az ionizáló sugárzás úgynevezett „nagy energiájú” sugárzás. Ez azt jelenti, hogy hatással lehet a sejtjeinkre, beleértve a DNS mutációját, ami rákos megbetegedés kialakulásához vezethet. Különböző típusú ionizáló sugarak léteznek, beleértve a gamma-sugarakat és a röntgensugarakat is, melyek szintén okozhatnak rákot.

Annak érdekében, hogy elkerüljék az ionizáló sugárzás esetleges egészségügyi kockázatait, minden kitettség szorosan szabályozott.

Mennyire kockázatosak a sugárzással járó orvosi eljárások?

Az orvosi röntgen és más típusú képalkotó módszerek nagyon fontosak bizonyos betegségek – beleértve a rákot is – diagnosztizálásának segítésében. Bizonyos típusú képalkotó módszerek, mint a röntgen- és a CT-vizsgálatok ionizáló sugárzást használnak. A képalkotó berendezések sugárzásából származó egészségügyi kockázat általában nagyon alacsony, és eltörpül a jobb diagnózissal és megfelelő kezeléssel járó előnyök mellett.

Az orvosi képalkotó berendezés által kapott sugárzási dózis általában kevesebb, mint ami a természet által lennénk kitéve pár nap vagy év alatt (a típustól függően). Bár az orvosi röntgensugarak ehhez képest valamivel több sugárzást jelentenek, a betegnek előnye származhat belőle. Ugyanakkor a szükségtelen röntgensugárzást el kell kerülni.

Az orvosi röntgensugarak gyakori típusai

Különböző típusú orvosi képalkotó vizsgálatok használnak röntgensugarat:

  • Radiográfia a törött csontok, fog vagy mellkas vizsgálatára
  • Mammográfia a mellrák szűrésére
  • CT különböző betegségek, többek között egyes daganatos megbetegedések kiszűrésére
  • Fluoroszkópia, mint például a báriumos röntgenfelvétel, az emésztőrendszer vizsgálatára

Mennyi sugárzással jár egy röntgen?

A vizsgálatok mind különböző mennyiségű sugárzással járnak. A sugárzás szintje függ attól:

  • A test melyik területéről van szó: a mellkasröntgen például kisebb kockázatot jelent, mint a medencéé.
  • Az életkortól: a fiatalabb betegeket nagyobb veszély fenyegeti. Magzat esetében a kockázat olyan magas, hogy mindenképp jelezni kell a kezelőorvosnak, ha várandós!
  • A nemtől: nőknél valamivel magasabb a sugárzás okozta rákos megbetegedések kialakulásának kockázata.

A szakemberek folyamatosan figyelik, milyen mennyiségű sugárdózist kapunk, és gondoskodnak arról, hogy az a lehető legbiztonságosabb legyen. Az átlagos sugárdózis szintje egy vizsgálat során manapság fele az 1980-as években használtnak!

Hogyan csökkenthető a sugárzás, ha röntgenvizsgálatra van szükség?

Amennyiben lehetséges, orvosa olyan más típusú képalkotó eljárást javasol, mely nem használ sugárzást, például ultrahangot vagy mágneses rezonanciát (MRI). Egyes esetekben azonban a röntgenkép adja a diagnózishoz legmegfelelőbb képet.

Ha aggódik, hogy túl sok röntgenvizsgálatnak van kitéve, beszéljen orvosával, és mondja el neki, korábban milyen röntgenvizsgálatai voltak. Ezek hasznos információk lehetnek a diagnózishoz, illetve a meglévő állapot kezeléséhez, de akár azt is jelentheti, hogy nincs szüksége újabb röntgenvizsgálatra.

A reptéri testszkennerek is sugárzást használnak?

A világ számos pontján használnak a reptéren testszkennereket. Ezek egyik típusa milliméteres rádióhullámokat használ, mely átlát a ruházaton, a másik típus pedig nagyon alacsony dózisú ionizáló sugárzást alkalmaz. Egyik típusról sem mutatták ki, hogy egészségügyi veszélyt jelentene.

A reptéri szkenner 100 000-szer alacsonyabb sugárzást használ, mint amennyinek évente átlagosan ki lennénk téve. Ez olyan alacsony dózis, hogy végeredményben semmiféle érzékelhető különbséget nem jelent egy személynél a rák kockázatára vonatkozóan.

WEBBeteg logó Forrás: WEBBeteg
Cs. K., fordító;
www.cancerresearchuk.org
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia, belgyógyász, hematológus

Hozzászólások (1)

Cikkajánló

Aranyér Aranyér

Mitől alakulhat ki? Mit lehet tenni a megelőzése érdekében?

Allergia kezelése Allergia kezelése

Mi a különbség az allergia elleni készítmények között?

Daganatos betegségre utaló...

Bár alapvetően az adott szervre jellegzetes tumormarkerek segítik a daganatok diagnosztizálását, ezek értékelése sem mindig könnyű. Sokszor...

Mire való a mellkasröntgen?

Milyen betegségek felismerésére alkalmas szűrővizsgálatként, illetve milyen tünetek jelentkezésekor, milyen betegségek gyanújánál szokták kérni...

Milyen teendői vannak a képalkotó...

Nem minden esetben egyértelmű, milyen teendői lehetnek adott képalkotó vizsgálat előtt. A legfontosabb tudnivalókat próbáljuk összefoglalni...

A rák megelőzése - Mi és miért...

A rákos megbetegedések egy része megelőzhető, időben felismerhető, melynek érdekében mi magunk is többféle módon tehetünk. Fontos az egészséges...

A csontritkulás megelőzhető

A csontritkulás megelőzése akkor lehet eredményes, ha már fiatalkorban elkezdődik. A másodlagosan kialakuló, valamilyen egyéb alapbetegséghez...

Mikor forduljunk orvoshoz migrénes...

A migrén krónikus betegség, amelyet gyakran nem diagnosztizálnak és ezért nem is kezelnek megfelelően. Súlyos vagy szokatlan tünetek esetén keresse...

A nyelőcsőrák és tünetei

Az elmúlt évtizedekben világszerte növekedett a nyelőcsőrák előfordulási gyakorisága, hazánkban sajnálatos módon az utóbbi 40 év során közel...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.