Veszélyes a repülőtéri átvilágítás?

Napjainkban egyre elterjedtebbé váltak és szinte teljesen felváltották a régi, röntgensugárzást használó szkennereket a mikrohullámmal működő ellenőrzőkapuk. Bár előbbiek potenciálisan egészségkárosítóak, ehhez olyan gyakori átvilágításra lenne szükség, amely a való életben ritkán valósul meg, évi egy-két repülőút nem ad okot aggodalomra.

Mikrohullámú reptéri szkennerek

A repülőtéri biztonsági átvilágítás világszerte legelterjedtebb eszközévé a milliméteres hullámhosszú, mikrohullám tartományban sugárzó, azaz rendkívül kis energiakibocsátású berendezések váltak. Az Európai Unióban kizárólag ilyen szkennerek engedélyezettek emberek átvilágítására.

Ezekről a testszkennerekről tudni érdemes, hogy a kibocsájtott energia 0,00000597 mW/cm2, vagyis 10 ezerszer kisebb, mint beszélgetés alatt egy mobiltelefoné. Hazánkban a lakosságra vonatkozó határérték 300 GHz-en 1 mW/cm2. Az elektromágneses spektrumban a milliméter hullámhosszú sugárzás a látható fénytartomány alatt, az infravörös és a mikrohullámú sugárzás között helyezkedik el, a röntgensugárzástól távol.

Egészség károsító hatása ebből következően elenyésző, mindennapokban használt elektronikai eszközeink alkalmazása sokkal nagyobb energiakibocsátással jár.

Röntgen biztonsági szkennerek

A régi típusú teljestest-szkennerek az utasokat az úgynevezett visszaverődéses röntgen-sugarakkal vizsgálja, hogy észlelje a ruha alá rejtett tárgyakat, például robbanóanyagokat, fegyvereket. Minden olyan alkalommal, mikor az utas áthalad egy ilyen szkenneren, kismértékű sugárzásnak van kitéve. Noha ezek elsődleges célja az utasok biztonságának növelése, egyes szakértők attól tartanak, hogy a berendezés által kibocsátott alacsony ionizált sugárzás növeli a daganatos megbetegedések kockázatát.

A világ legtöbb repülőterén már nem ezeket a típusú ellenőrzőkapukat használják, az Európai Unióban már kizárólag a csomagok ellenőrzésére használnak röntgensugárzást. Távolabbi országokba utazva ugyanakkor előfordulhat, hogy némely reptéren még ezen az elven működő biztonsági átvilágítás van használatban.

Mennyire veszélyes a röntgenkapuk jelentette sugárterhelés?

Annak kockázata, hogy a röntgenátvilágítás által okozott expozíciótól haljon meg valaki daganatos betegségben, egy a 10 millióhoz, állítja a Columbia University Medical Center radiológia kutatás központjának igazgatója, David J. Brenner. Ez a kockázat egyéni szinten ugyan alacsony, ám szélesebb, közegészségügyi szempontból már nem elhanyagolható, éppen ezért cserélték le az elmúlt években a világ főbb repülőterein a korábbi berendezéseket.

Fontos kiemelni azt is, hogy a különböző embercsoportok eltérő fogékonysággal rendelkeznek a sugárzás egészségkárosító hatásra nézve. Ilyenek szempontok az életkor, a már meglévő alapbetegségek, valamint a genetikai tényezők.

Két csoport van, akiknél ez a sugárzás valós kockázatot jelent.

1. Egyrészt gyerekek esetében a kockázat 5-10-szer nagyobb, mint felnőtteknél, így a repülőgépen gyakran utazó gyermekekre már tényleges veszélyt jelenthet a testüket többször érő sugárzás.
2. Másrészt a repülőgépek személyzete lehet veszélyben, akik évente több százszor haladnak át a szkenneren, hiszen minél több vizsgálaton esik át valaki, annál nagyobb kockázatnak vannak kitéve.

A szakemberek ugyanakkor egyetértenek abban, hogy az átlagos utazók, akik csak alkalmanként mennek át a biztonsági kapun, nincs okuk az aggodalomra még röntgensugárzást használó átvilágítás esetén sem, habár a mikrohullámú sugárzást alkalmazó technológia mindenképpen biztonságosabbnak tekinthető.

Fontos tudni azt is, hogy nem csak az ellenőrzőkapu, hanem maga a repülés is magasabb sugárterheléssel jár a szervezet számára, ugyanakkor ez a hatás is csak nagyon gyakori és hosszú repülőút esetén jelenthet tényleges kockázatot. A sugárterhelést nem tudjuk kiküszöbölni, érdemes ellenben a hosszú, tengerentúli repülések során megelőző intézkedéseket tenni a trombózis és tüdőembólia kockázata ellen.

Ez is érdekelheti A hosszú repülőutak veszélyeit érdemes komolyan venni

(WEBBeteg - Cs.K. fordító, Forrás: WebMD; Aktualizálta: Dr. Szabó Roxana)