Mekkora sugárterhelés éri szervezetünket repüléskor?
lektorálta: Dr. Árki Ildikó, háziorvos frissítve:
A repülés egyre népszerűbb, sőt, egyes üzletemberek számára a repülővel történő utazás mindennapossá vált. A sugárzás a repülőgépen lényegesen magasabb, mint a földön, ugyanakkor a megnövekedett sugárterhelés miatti egészségügyi problémák kockázata alacsony.
Csak a gyakori utazók (törzsutas) és a légi személyzet lehet kitéve fokozott sugárterhelésnek, ezért is kell a repülőgépek dolgozóit védeni a túlzott sugárdózistól.
Repülés során a sugárterhelés mértéke az alábbiaktól függ
1. Tengerszint feletti magasság – A Föld folyamatosan ki van téve a kozmosz atomi részecskéinek vagy a Nap sugárzásának (úgynevezett kozmikus sugárzás). A kozmikus sugárzás a Föld felszíne felé közelítve egyre gyengébb, ezért a repülés közben minket érő sugárzás mértéke többek között függ a repülési magasságtól is.
2. Földrajzi elhelyezkedés – A Föld mágneses tere eltéríti a kozmikus sugárzást, így a sugárterhelés egyes régiókban jóval alacsonyabb, mint máshol. A legvédettebb terület az Egyenlítő vidéke, míg a geomágneses pólusoknál a legalacsonyabb a védőhatás.
3. Naptevékenység – A kozmikus sugárzás egy részét az úgynevezett Napszél téríti el, mely a Napból kiáramló töltött részecskék folyama. A Napszél tevékenysége körülbelül 11 éves ciklusonként változik. Minél nagyobb a naptevékenység és alacsonyabb a kozmikus sugárzás, annál több töltött részecskét térít el a Napszél.
A repülés sugárterhelésének egészségügyi hatásai
Az ionizáló sugárzás minden típusa káros hatással lehet az egészségre, hiszen a test sejtjei károsodhatnak. A kozmikus sugárzás következtében jelentkező egészségkárosodás valószínűsége a sugárdózistól függ. Túl nagy dózisú sugárzás olyan betegségekhez vezethet, mint például a rák.
Mekkora a sugárterhelés CT-vizsgálat során? |
| A röntgen és egyéb képalkotó vizsgálatok sugárdózisa igen alacsony, jellemző módon messze alatta marad annak a szintnek, amelyet a sugárzásban dolgozók számára egészségügyi limitként előírnak. Sugárterhelés CT-vizsgálat során |
A sugárzás veszélyének becsléséhez az úgynevezett effektív dózist használják, melyet Sievert-ben adnak meg. Az effektív dózis egy rövid távú repülőjárat esetén kevesebb, mint az éves átlagos sugárterhelés (2,1 mSv) 1%-a, míg a hosszú távú járatokon ez 5%. Összehasonlításképpen, egy medence röntgenfelvétel dózisa kb. 1,5-1,8 mSv. Így azoknál, akik csak ritkán utaznak repülővel, nagyon alacsony annak a kockázata, hogy emiatt betegedjenek meg.
Ez igaz a kismamákra és a kisgyermekekre is. Sok kismama azon aggodalma, miszerint a repüléssel járó sugárterhelés kárt okoz a magzatban, megalapozatlan, hiszen annak mértéke jóval a határérték alatt van. A kismamáknak azonban repülés előtt mindenképp ajánlott orvosukkal konzultálni, mivel egyéb egészségügyi tényezők (pl. trombózis vagy koraszülés kockázata) a repülés ellen szólhatnak.
A gyakran repülő törzsutasoknál és légiutas-kísérőknél azonban egyes tanulmányok szerint enyhén emelkedett a sugárterhelés okozta megbetegedések kockázata. Azt, hogy a rák kockázatát jelentősen növeli-e a repüléssel járó sugárterhelés, még nem sikerült egyértelműen meghatározni. A repülőgépek személyzetét – valamint az egyéb sugárterhelés által veszélyeztetett foglalkozást űzőket – a túlzott sugárterheléstől egységes, uniós szabályzat, az EURATOM sugárvédelmi rendelet védi. Ennek értelmében az említett személyeket érő sugárterhelést előre meg kell határozni, illetve korlátozni vagy csökkenteni kell, ha az túl magas. Emellett folyamatosan nyomon kell követni, évente milyen mértékű sugárterhelésnek vannak kitéve, melynek értéke nem haladhatja meg naptári évenként a 20 mSV-t.
Hosszú utazások és a mélyvénás trombózis |
| Valóban létezik összefüggés a hosszabb utazások és a mélyvénás trombózis kialakulása közt? Prof. dr. Blaskó György, véralvadási szakértő hasznos tanácsai a hosszú útra készülőknek. Hosszú utazások és a mélyvénás trombózis |
Forrás: WEBBeteg
Cs. K., fordító, onmeda.de
Orvos szakértőnk: Dr. Árki Ildikó, háziorvos
