A napkitörés várható sugárhatásai

Dr. Molnár Katalin
szerző: Dr. Molnár Katalin, onkoradiológus - WEBBeteg
megjelent:

A napkitörés a naplégkör egy korlátozott részének hirtelen erős kifényesedése a röntgen tartományban és esetleg más hullámhosszokon, amit lassú elhalványulás követ. A legtöbb fler a mágneses tartományban figyelhető meg, de a felszabaduló energia a plazmában jelenlévő töltött részecskék (elektronok, protonok, atommagok) mozgási energiájává is alakulhat.

Napkitörés - Hogyan változhat a sugárzás erőssége?

A napkitörés egészségügyi hatásai

A pilóták és a légi utas kísérők, akik életük során nagyon sokszor repülnek a légkör felső rétegeiben (különösen, ha a sarkok közelében), sokkal jobban ki vannak téve a sugárzás káros hatásainak. Egyes kutatások szerint körükben nagyobb a rák kialakulásának kockázata. Egy 2003 októberében tapasztalt jelentős űr-időjárás esemény miatt kiadott hivatalos figyelmeztetés tartalmazta is, hogy a 35-ös szélességi foktól északra és délre található útvonalon közlekedők túlzott sugárdózisnak vannak kitéve.
A napkitörés egészségügyi hatásai

A napkitörés vagy tudományos nevén a fler sugárzás az életterünket érintő külső kozmikus sugárzás alkotóeleme. A Nap összetételénél fogva, mivel több mint 73,5%-ban hidrogénből áll, energiamennyiségét a Nap központjában zajló magfúziókból nyeri. Ezen reakciók során a felszabadult energia, mely a világűrbe kerül, a legtöbb földi élőlény számára életteret biztosít. Felelős a növényekben lezajló fotoszintézisért, de a természetes radioaktív háttér értékének befolyásoló eleme is.

Élettani hatása a kisugárzott röntgensugárzás UV-A, UV-B sugárzás, mely megnövelheti a bőrrák és a szürke hályog előfordulását. A Napból eredő elsődleges kozmikus sugárzás időben nem állandó és a napfolttevékenységgel összefüggően változik. Várhatóan napkitörést következtében megnő a földi felső légkörben és bolygónk kozmikus környezetében a nagyenergiájú sugárzások erőssége. Ez elsősorban a röntgen és gammasugárzásra vonatkozik, továbbá ha a Föld a napkitörésnél felszabadult részecskenyaláb útjába esik, akkor a töltött részecskék, elsősorban protonok áramlatára is vonatkoztatható.

Mivel a kozmikus sugárterhelés mértékét elsősorban a tengerszint feletti magasság határozza meg, így a töltött részecskék egészségi kockázati tényezőt jelentenek, elsősorban a pilóták és űrhajósok valamint a repülőszemélyzet és utasok számára, hiszen a sugárzás okozta ártalom idő és távolságfüggő.További befolyásoló tényező a földrajzi szélesség, a Föld mágneses terével történő kölcsönhatás miatt, valamint az épületekben való tartózkodás időhányada, az épületek sugárzást elnyelő, árnyékoló hatása miatt.

Mennyi az éves engedélyezett sugárterhelés?

A kozmikus sugárzást figyelembe véve a külső sugárterhelés meghatározott, az éves effektív dózis világátlaga 380mikroSv, Közép-Európai átlagérték 370mikroSv. Összehasonlításul ez az érték az atomtörvény által előírt lakosságra engedélyezett évi sugárterhelés kb. 1/3. Az évi lakossági dóziskorlát ui. 1miliSv.

Radioaktivitást mérő állomások
Háttérsugárzást mérő berendezések Magyarország területén

A sugárvédelemre hárul az egészségügyi kockázatok értékelésének feladata. Az engedélyezett említett évi lakossági dóziskorlát nem kimutatható biológiai hatású. A napkitörésnél felszabadult röntgen és gammasugárzás fizikai szempontból szintén foton besugárzás, mellyel napjainkban találkozhatunk mint külső sugárterhelés mint az orvosi diagnosztika során.

Csak a szevezetben elnyelt dózis kártékony, óvintézkedésként megemlíthető az épületek árnyékoló szerepe. A szakemberek szerint a közelmúltban közepes napkitörést észleltek, melynek sugárbiológiai kártékony hatása nem valószínű. Rövidtávú hatás elsősorban a légi személyzetnél jön szóba, hosszútávú hatás valószínűsége pedig a lakosságra vonatkozóan minimális.

Orvosi diagnosztika és sugárterhelés

A CT- vizsgálatok során a páciensdózis függ a CT-vizsgálat fajtájától. Általában a CT-vizsgálatok páciensdózisai egy nagyságrenddel magasabbak, mint a hagyományos röntgendiagnosztikai vizsgálatoké. Mammográfia esetén a mirigyszövetek átlagos elnyelt dózisát határozzák meg, így az átlagos emlődózis 1mSv. A fogászati kivizsgálások páciensdózisai ennek ezreléke csupán. Fontos tudni, hogy a nemi szerveket, pajzsmirigyet, szemet ha sugárnyaláb érheti, ki kell takarni, azaz a kivizsgálások idején kitakarással védeni kell. A sugárveszélyes egészségügyi intézményekben és munkahelyeken a személyzet az előírásoknak megfelelő személyes dozimétert visel, melyet a mellkas bal oldalán a köppenyen elhelyezve figyelhetünk meg. Ez mutatja majd meg, milyen elnyelt dózis érhette a dolgozót.
Orvosi diagnosztika és sugárterhelés - Kell-e félnünk a vizsgálatoktól?

(WEBBeteg - Dr. Molnár Katalin, onkoradiológus)

Cikkajánló

Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.