Radioaktív sugárzás téma

A sugárkatasztrófák hosszú távú környezeti, fizikai és mentális egészségügyi következményekkel járnak.

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, az Országos Atomenergia Hivatal, valamint több nukleáris biztonsági hatóság és intézet szerint is elenyésző az egészségügyi kockázata annak a radioaktív szennyeződésnek, amelyik szeptemberben az Ural környékén kerülhetett a levegőbe, majd Európa felett is megjelent.

Megnövekedett, de még az egészségügyi határérték alatti radioaktív sugárzást mérnek Európa több pontja felett január óta, forrása egyelőre ismeretlen.

Tigyi Gábor kutatóorvos és csoportja olyan hatóanyagot fejlesztett ki, amely napokkal a sugárhatás után is képes hatékonyan kezelni a sugárbetegséget. Találmányuk biztonságosabbá teheti az atomenergia felhasználását, a rák gyógyítását célzó sugárterápiát, sőt a jövő űrhajósait is megvédheti a hosszú bolygóközi utazások során.

Nem mutatható ki a 2011 márciusi fukusimai atomerőmű-balesethez köthető egészségkárosodás a közelben lakó embereken - közölte Szakai Kadzuo, a japán radiológiai intézet kutatója a Japan Today hírportál vasárnapi jelentése szerint.

Radioaktív uránnal vagy plutóniummal dolgozó orosz vagy angol szakemberekről már korábban is igazolták, hogy gyakrabban kapnak rosszindulatú daganatokat, mint az átlag népesség, ám most francia szakemberek azt is kimutatták, hogy ezek az anyagok szívhalált is okozhatnak.

A nukleáris eseményeket rangsoroló (INES-) skálán az eddigi ötösről a legmagasabb, hetes fokozatúra emelték a japán fukusimai atomerőműben bekövetkezett katasztrófa minősítését - erősítette meg kedden a japán atomipar-biztonsági hivatal a sajtóban korábban megjelent értesüléseket.

Az orosz Távol-Keleten nincs veszély a japán Fukusima atomerőmű problémái miatt, a sugárzás a normának megfelelő, és orosz atomtudósok szerint az erőműből a tengerbe szivárgó sugárszennyezett víz miatt sincs ok az aggodalomra.

A 131-es jódizotóp mennyiségének enyhe növekedését észlelték a környezetben Dél-Koreában és Kínában a japáni fukusimai atomerőműben történt nukleáris balesetet követően. A sugárzásmérő-állomásokon Európa-szerte a kimutathatósági határ közelébe eső radioaktív jód aktivitáskoncentráció jelent meg, amit a japán balesetnek tulajdonítanak.

Pajzsmirigyrák - biztosan. Leukémia - talán. A túl nagymértékű sugárzás növeli a rák évekkel későbbi kialakulásának kockázatát, s leginkább a legfiatalabbak veszélyeztetettek. Ám az, hogy milyen mértékű és milyen hosszú ideig tartó expozíció káros, nem egyértelmű. A japán atomerőmű válság kibontakozásával mindez egyre nagyobb vitatéma a tudósok között.