Kell-e félni a sugárterheléstől?

Diagnoscan Magyarország
megjelent:

A modern képalkotó diagnosztikai módszerekkel időben elvégzett vizsgálat akár életet is menthet, azonban sokakban felmerülhet a kérdés, hogy milyen veszélyekkel járhat a sugárterhelés. Mielőtt azonban erre részletesebben kitérünk, ne felejtsük: a környezetünkből bennünket érő háttérsugárzás évente kb. 100-150 mellkas röntgen vizsgálat sugárterhelésével azonos! (x)

Milyen kockázata van a sugárterhelésnek?

A képalkotó diagnosztikai eljárások egy részénél, mint például a mammográfia, csontsűrűség mérés vagy a CT (Computer Tomography – Számítógépes rétegvizsgálat), a beteget röntgensugárzás éri. A sugárterhelés azonban általában csak rövid ideig tart, és a test meghatározott vizsgálandó részét éri.

A diagnosztikai vizsgálatokról fontos tudni, hogy a vizsgálat elmaradása nagyobb kockázatot jelenthet, mint az elvégzett vizsgálattal okozott sugárterhelés, tekintettel arra, hogy olyan információkhoz juttathatják az orvosokat, amelyekkel minél korábban felismerhetik az esetleges kóros elváltozásokat, szövődményeket, illetve módosíthatják a kezelést és annak időtartamát. Az időben elvégzett diagnosztikai vizsgálattal például, akár elkerülhető lehet egy sebészeti beavatkozás is.

Szigorú ellenőrzés

A vizsgálatokat csak képzett radiológus orvos, és asszisztens szakemberek végezhetik el, a berendezések által kibocsátott sugárzást pedig a Hatóságok (Kormányhivatalok Sugáregészségügyi Decentrumai) rendszeresen ellenőrzik, és a törvényekbe foglalt határértékeket betartatják. A modern diagnosztikai eszközök pedig, rendelkeznek már egyfajta saját sugárzásmérővel is. A radiológus szakemberek kötelesek rendszeres sugárvédelmi továbbképzéseken részt venni, és a betegek, valamint saját maguk sugárterhelését a lehető legalacsonyabb szinten tartani.

Ultrahang- és MR-vizsgálatok

Az Ultrahang- és MR- (Mágneses Rezonancia) vizsgálatok nem járnak sugárterheléssel, tekintettel arra, hogy a képalkotás nem röntgensugárzással, hanem elektromágnesesség és rádiofrekvenciás gerjesztés segítségével történik. A mágneses tér és a rádióhullámok nem rendelkeznek eddig ismert egészségkárosító hatással, így ez az egyik legbiztonságosabbnak tartott orvosi diagnosztikai módszer.

Néhány tény a sugárzásról:

Évi 2,4 mSv (millisievert – a sugárzás dózisának mértékegysége) a természetes eredetű sugárterhelés világátlaga (ami a földkérgi gammasugárzás, kozmikus sugárzás és radon belélegzésből származik).

  • Egy koponya CT vizsgálat dózisa kb. 2.3 mSv
  • Egy mellkas CT vizsgálat dózisa kb. 8 mSv
  • Egy CT kolonoszkópia vizsgálat dózisa kb. 5-8 mSv
  • Egy szív CT vizsgálat dózisa kb. 12 mSv
  • Egy mammográfiás vizsgálat dózisa kb. 0.7 mSv
  • Egy mellkasröntgen felvétel dózisa kb. 0.02mSv

A kérdésre tehát, hogy kell-e félni a sugárterheléstől, a válasz egyértelműen nem. A megfelelő orvosi ajánlással és felügyelettel elvégzett diagnosztika esetén a vizsgálat életmentő információkkal szolgálhat, melynek súlya lényegesen nagyobb a körültekintéssel elvégzett vizsgálat során okozott sugárterhelésnél.

(Diagnoscan Magyarország)

Cikkajánló

Bárányhimlő
Bárányhimlő

Tünetei, kezelése, szövődmények és megelőzése.

Megfázás
Megfázás

Immunerősítő étrendi tippek.

WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Dr. Laki András, radiológus
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Dr. Németh Ágnes
WEBBeteg - Dr. Molnár Katalin, onkoradiológus
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.