A sugárbetegség okai, típusai, tünetei

Szerző: WEBBeteg - B. M., szakfordító, Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia, belgyógyász, hematológus

Sugárbetegség alatt azt a tünetegyüttest értjük, amely a szervezet ionizáló sugárzással (pl.: röntgen- vagy gamma-sugarakkal) való akut besugárzásának hatására lép fel. Cikkünkben a sugárbetegséggel foglalkozunk részletesen.

A téma cikkei

3/1 Helyi sugársérülések
3/2 Sugárbetegség
3/3 Sugárbaleset: helyi sugársérülések és sugárbetegség kezelése

Attól függően, hogy az ionizáló sugárzás a szervezet egészét érte vagy csak egyes szerveket, testrészeket, a sugárártalom klinikai megnyilvánulása lehet sugárbetegség vagy helyi sugársérülés. Előfordulhat, hogy a sugárártalom nem nyilvánul meg tünetekben, de laboratóriumi módszerekkel ez esetben is kimutathatók a sejtek, szövetek és szervek sugárterhelés okozta kóros működési és alaki elváltozásai.

A sugárbetegség viszonylag ritka, elsősorban radioaktív anyagokkal foglalkozó üzemek ipari balesetei vagy atomerőmű-balesetek következtében fordulhat elő, például 1986-ban a csernobili vagy 2011-ben a cunami okozta fukushimai atomreaktor-katasztrófa kapcsán.

A tünetek attól függnek, hogy az ionizáló sugárzásnak mekkora dózisa abszorbeálódott (nyelődött el) a szervezetben. A sugárzás energiájának mértékegysége a gray (Gy). Ahhoz, hogy a szervezetet ért sugárterhelés hatását meg tudjuk becsülni, önmagában nem elegendő az energiadózis ismerete, mivel azonos energiamennyiségű különböző sugárzástípusok (alfa-, béta-, gamma-sugarak) különböző biológiai hatásokat fejtenek ki a szövetekre. A sugárzás biológiai hatásának felbecsülésére ezért ún. súlytényezőket is figyelembe vesznek. Az egy adott szövetben vagy szervben elnyelt dózis (szervdózis) és a súlytényezők ismeretében meghatározható az egyenérték dózis, mely a sugárzás várható biológiai hatásának kifejezésére szolgál, mértékegysége a sievert (Sv).

A sugárbetegség tünetei

Akut sugárbetegség akkor alakul ki, ha a szervezetben hozzávetőleg 1 Gy energiamennyiség nyelődött el. A szervezetet ért 6 Gy fölötti energiadózis általában néhány napon belül halálhoz vezet.

A sugárbetegség kezdeti tünete az émelygés és a hányás. A betegség első szakasza (prodromális fázis) után következhet egy tünetszegény fázis, amit aztán egy súlyos kórlefolyás kísér. A későbbi tünetek jelentkezését megelőző „lappangási időszak” (látens szakasz) időtartama utal a sugárterhelés intenzitására. Minél nagyobb mértékben volt kitéve a szervezet a sugárzás káros hatásának, annál hamarabb lépnek fel a súlyos következmények. Súlyos expozíció esetén a lappangási időszak akár el is maradhat.

A kezdeti tünetek is utalnak a betegség várható lefolyására, minél súlyosabbak és minél hamarabb jelentkeznek ezek, annál nagyobb volt a sugárdózis, ami a szervezetet érte, és annál súlyosabb következményekre kell számítani. A kezdeti szakaszban jelentkező tünetek és az expozíció összefüggéseit mutatja a következő táblázat:

Tünet

Expozíció

Csekély (1-2 Gy)

Közepes (2-6 Gy)

Súlyos (6-8 Gy)

Nagyon súlyos (> 8 Gy)

Hányinger, hányás

6 óra

2 óra

1 óra

10 perc

Hasmenés

-

8 óra

3 óra

1 óra

Fejfájás

-

24 óra

4 óra

2 óra

Láz

-

3 óra

1 óra

1 óra

A későbbi tünetek lehetnek többek között:

  • Fáradtság, a tájékozódó képesség elvesztése
  • Általános gyengeségérzet
  • Hajhullás
  • Vérhányás (haematemesis) a felső gasztrointesztinális rendszer károsodása miatt
  • Szurokszerű széklet (meléna) az alsó gasztrointesztinális rendszer károsodása miatt
  • Fertőzések
  • Lassú sebgyógyulás
  • Alacsony vérnyomás (hipotónia)

A sugárbetegség patofiziológiai háttere

Molekuláris szinten a nagy energiájú részecskesugárzás károsítja a DNS-t. A csekély sugárdózis okozta károkat a szervezet enzimjei javítási folyamatokban gyorsan elhárítják. Ha a DNS-károsodás túl nagy mértékű, akkor a programozott sejthalál (apoptózis) folyamatában a sérült sejtek elpusztítása következik be. Bizonyos mértékű sejtvesztést a szervezet képes kiegyenlíteni, de ha a veszteség túl nagy mértékű, akkor fontos funkciók vesznek el, és jelentkeznek a sugárbetegség tünetei.

A sugárbetegség típusai

A sugárbetegségnek három típusa van, amelyek részben átfedhetik egymást. Ezek a következők:

Központi idegrendszeri (vagy kardiovaszkuláris) betegség: a teljes testet ért extrém magas (10 Gy feletti) sugárterhelés okozza. Mindig halálos kimenetelű. A tünetek az expozíciót követő perceken belül, de legfeljebb egy órán belül kialakulnak. A látens fázis rövid vagy teljesen elmarad, aztán remegés, epilepsziás rohamok, bizonytalan mozgás (ataxia), intracerebrális ödéma alakul ki, és órákon vagy 1-2 napon belül bekövetkezik a halál.

A gasztrointesztinális betegség az emésztőrendszert érinti. 4 Gy vagy annál nagyobb sugárterhelés okozza. A kezdeti tünetek gyakran igen kifejezettek, 2-12 órán belül jelentkeznek és 2 napon belül megszűnnek. A 4-5 napig tartó látens fázis alatt az emésztőrendszeri nyálkahártya sejtek elhalnak. Ezt követően kezelésre nem reagáló (terápiarefrakter) émelygés, hányás és hasmenés jelentkezik, ami végzetes dehidrációhoz és elektrolitszint-ingadozáshoz és a keringés összeomlásához (vaszkuláris kollapszus) vezet. A bélnyálkahártya elhalhat, ami bakteriális vérfertőzésre, vérmérgezésre (szepszisre) hajlamosít. Általában halálos kimenetelű, a túlélőknél csontvelői betegség lép fel.

Csontvelői betegség (2 Gy feletti sugárterhelés okozza) az enyhe prodromális fázis 6-12 óra elteltével kezdődhet, és a sugárhatástól számított 24-36 óra elteltével megszűnhet. A csontvelő sejtjei azonnal károsodnak, ami kezdetben a limfociták számának csökkenéséhez (limfopénia) vezet (maximum 24-36 óra múlva). A több mint egy hétig tartó látens fázis alatt a páciens tünetmentes, miközben a csontvelőképződés csökken. A neutropenia (a neutrofil fehérvérsejtek kórosan alacsony száma a vérben, általában 2-4 hét után lép fel) és a csökkent antitesttermelés következtében fertőzések alakulnak ki; a thrombopenia (thrombocytopenia (alacsony vérlemezkeszám)) miatt petechiák (kicsi, 1-3 mm-es vérzéses eredetű foltok a bőrön) és nyálkahártya vagy bőr, esetleg belső szervi vérzések jelentkeznek, melyek 3-4 héten belül lépnek fel és hónapokig tarthatnak. Vérszegénység lassan alakul ki, mert a vörösvértestek (eritrociták) túlélése hosszabb, mint a fehérvérsejteké (leukociták) és a vérlemezkéké (trombociták). A túlélők esetében magas a leukémiák kialakulásának kockázata.

Olvasson tovább! A sugárbalesetek következtében kialakuló helyi sugársérülések és sugárbetegség ellátásáról itt olvashat

WEBBeteg.hu logó Forrás: WEBBeteg
B. M., szakfordító; DocCheck, MSDmanuals
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia, belgyógyász, hematológus

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Diabétesz Diabétesz

Bizonyos óvintézkedések betartása nélkülözhetetlen.

Veszélyesek lehetnek az autóban...

Veszélyesek lehetnek az autóban hagyott alkoholtartalmú kézfertőtlenítők - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.