• A sugárbetegség okai, típusai, tünetei

        Szerző: WEBBeteg - B. M., szakfordító, Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia, belgyógyász, hematológus

        Attól függően, hogy az ionizáló sugárzás a szervezet egészét érte vagy csak egyes szerveket, testrészeket, a sugárártalom klinikai megnyilvánulása lehet sugárbetegség vagy helyi sugársérülés. Előfordulhat, hogy a sugárártalom nem nyilvánul meg tünetekben, de laboratóriumi módszerekkel ez esetben is kimutathatók a sejtek, szövetek és szervek sugárterhelés okozta kóros működési és alaki elváltozásai. Sugárbetegség alatt azt a tünetegyüttest értjük, amely a szervezet ionizáló sugárzással (pl.: röntgen- vagy gamma-sugarakkal) való akut besugárzásának hatására lép fel. Cikkünkben a sugárbetegséggel foglalkozunk részletesen.

        A téma cikkei

        3/1 Helyi sugársérülések
        3/2 Sugárbetegség
        3/3 Sugárbaleset: helyi sugársérülések és sugárbetegség kezelése

        A sugárbetegség viszonylag ritka, elsősorban radioaktív anyagokkal foglalkozó üzemek ipari balesetei vagy atomerőmű-balesetek következtében fordulhat elő, például 1986-ban a csernobili vagy 2011-ben a cunami okozta fukushimai atomreaktor-katasztrófa kapcsán.

        A tünetek attól függnek, hogy az ionizáló sugárzásnak mekkora dózisa abszorbeálódott (nyelődött el) a szervezetben. A sugárzás energiájának mértékegysége a gray (Gy). Ahhoz, hogy a szervezetet ért sugárterhelés hatását meg tudjuk becsülni, önmagában nem elegendő az energiadózis ismerete, mivel azonos energiamennyiségű különböző sugárzástípusok (alfa-, béta-, gamma-sugarak) különböző biológiai hatásokat fejtenek ki a szövetekre. A sugárzás biológiai hatásának felbecsülésére ezért ún. súlytényezőket is figyelembe vesznek. Az egy adott szövetben vagy szervben elnyelt dózis (szervdózis) és a súlytényezők ismeretében meghatározható az egyenérték dózis, mely a sugárzás várható biológiai hatásának kifejezésére szolgál, mértékegysége a sievert (Sv).

        Hirdetés

        A sugárbetegség tünetei

        Akut sugárbetegség akkor alakul ki, ha a szervezetben hozzávetőleg 1 Gy energiamennyiség nyelődött el. A szervezetet ért 6 Gy fölötti energiadózis általában néhány napon belül halálhoz vezet.

        A sugárbetegség kezdeti tünete az émelygés és a hányás. A betegség első szakasza (prodromális fázis) után következhet egy tünetszegény fázis, amit aztán egy súlyos kórlefolyás kísér. A későbbi tünetek jelentkezését megelőző „lappangási időszak” (látens szakasz) időtartama utal a sugárterhelés intenzitására. Minél nagyobb mértékben volt kitéve a szervezet a sugárzás káros hatásának, annál hamarabb lépnek fel a súlyos következmények. Súlyos expozíció esetén a lappangási időszak akár el is maradhat.

        A kezdeti tünetek is utalnak a betegség várható lefolyására, minél súlyosabbak és minél hamarabb jelentkeznek ezek, annál nagyobb volt a sugárdózis, ami a szervezetet érte, és annál súlyosabb következményekre kell számítani. A kezdeti szakaszban jelentkező tünetek és az expozíció összefüggéseit mutatja a következő táblázat:

        Tünet

        Expozíció

        Csekély (1-2 Gy)

        Közepes (2-6 Gy)

        Súlyos (6-8 Gy)

        Nagyon súlyos (> 8 Gy)

        Hányinger, hányás

        6 óra

        2 óra

        1 óra

        10 perc

        Hasmenés

        -

        8 óra

        3 óra

        1 óra

        Fejfájás

        -

        24 óra

        4 óra

        2 óra

        Láz

        -

        3 óra

        1 óra

        1 óra

        A későbbi tünetek lehetnek többek között:

        • Fáradtság, a tájékozódó képesség elvesztése
        • Általános gyengeségérzet
        • Hajhullás
        • Vérhányás (haematemesis) a felső gasztrointesztinális rendszer károsodása miatt
        • Szurokszerű széklet (meléna) az alsó gasztrointesztinális rendszer károsodása miatt
        • Fertőzések
        • Lassú sebgyógyulás
        • Alacsony vérnyomás (hipotónia)

        A sugárbetegség patofiziológiai háttere

        Molekuláris szinten a nagy energiájú részecskesugárzás károsítja a DNS-t. A csekély sugárdózis okozta károkat a szervezet enzimjei javítási folyamatokban gyorsan elhárítják. Ha a DNS-károsodás túl nagy mértékű, akkor a programozott sejthalál (apoptózis) folyamatában a sérült sejtek elpusztítása következik be. Bizonyos mértékű sejtvesztést a szervezet képes kiegyenlíteni, de ha a veszteség túl nagy mértékű, akkor fontos funkciók vesznek el, és jelentkeznek a sugárbetegség tünetei.

        A sugárbetegség típusai

        A sugárbetegségnek három típusa van, amelyek részben átfedhetik egymást. Ezek a következők:

        Központi idegrendszeri (vagy kardiovaszkuláris) betegség: a teljes testet ért extrém magas (10 Gy feletti) sugárterhelés okozza. Mindig halálos kimenetelű. A tünetek az expozíciót követő perceken belül, de legfeljebb egy órán belül kialakulnak. A látens fázis rövid vagy teljesen elmarad, aztán remegés, epilepsziás rohamok, bizonytalan mozgás (ataxia), intracerebrális ödéma alakul ki, és órákon vagy 1-2 napon belül bekövetkezik a halál.

        A gasztrointesztinális betegség az emésztőrendszert érinti. 4 Gy vagy annál nagyobb sugárterhelés okozza. A kezdeti tünetek gyakran igen kifejezettek, 2-12 órán belül jelentkeznek és 2 napon belül megszűnnek. A 4-5 napig tartó látens fázis alatt az emésztőrendszeri nyálkahártya sejtek elhalnak. Ezt követően kezelésre nem reagáló (terápiarefrakter) émelygés, hányás és hasmenés jelentkezik, ami végzetes dehidrációhoz és elektrolitszint-ingadozáshoz és a keringés összeomlásához (vaszkuláris kollapszus) vezet. A bélnyálkahártya elhalhat, ami bakteriális vérfertőzésre, vérmérgezésre (szepszisre) hajlamosít. Általában halálos kimenetelű, a túlélőknél csontvelői betegség lép fel.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Csontvelői betegség (2 Gy feletti sugárterhelés okozza) az enyhe prodromális fázis 6-12 óra elteltével kezdődhet, és a sugárhatástól számított 24-36 óra elteltével megszűnhet. A csontvelő sejtjei azonnal károsodnak, ami kezdetben a limfociták számának csökkenéséhez (limfopénia) vezet (maximum 24-36 óra múlva). A több mint egy hétig tartó látens fázis alatt a páciens tünetmentes, miközben a csontvelőképződés csökken. A neutropenia (a neutrofil fehérvérsejtek kórosan alacsony száma a vérben, általában 2-4 hét után lép fel) és a csökkent antitesttermelés következtében fertőzések alakulnak ki; a thrombopenia (thrombocytopenia (alacsony vérlemezkeszám)) miatt petechiák (kicsi, 1-3 mm-es vérzéses eredetű foltok a bőrön) és nyálkahártya vagy bőr, esetleg belső szervi vérzések jelentkeznek, melyek 3-4 héten belül lépnek fel és hónapokig tarthatnak. Vérszegénység lassan alakul ki, mert a vörösvértestek (eritrociták) túlélése hosszabb, mint a fehérvérsejteké (leukociták) és a vérlemezkéké (trombociták). A túlélők esetében magas a leukémiák kialakulásának kockázata.

        Olvasson tovább! A sugárbalesetek következtében kialakuló helyi sugársérülések és sugárbetegség ellátásáról itt olvashat

        Forrás: WEBBeteg
        B. M., szakfordító; DocCheck, MSDmanuals
        Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia, belgyógyász, hematológus

        Legutóbb frissült: 2018.03.02 20:09
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        A tenziós fejfájás

        A tenziós fejfájás

        Dr. Zsuga Judit

        Számos ok lehet felelős a kialakulásáért, azonban két formáját különíthetjük el.

        Ízületi fájdalmak

        Ízületi fájdalmak

        B. M., szakfordító

        A reuma összefoglaló név, gyulladásos és degeneratív folyamatokat foglal magába.

        Növeli-e a rák kockázatát a röntgen és az orvosi képalkotás?

        Mindennap ki vagyunk téve természetes forrásokból származó sugárzásnak (ilyen pl.: a földkéregből származó radon gáz, a Napból, csillagokból és a világűrből jövő kozmikus sugárzás és az ételeink, italaink sugárzása is). Azonban felvetődik a kérdés, hogy a mesterséges sugárzás vajon milyen hatással lehet az egészségünkre.

        Kontrasztanyagos mammográfia - Új esély a mellrák-diagnosztikában

        Kontrasztanyagos mammográfia vizsgálat elvégzésére alkalmas berendezéssel bővítette a váci diagnosztikai eszközparkját Magyarország vezető komplex magánegészségügyi szolgáltatója, így már hazánkban is elérhető az emlődaganat-diagnosztika egyik legpontosabb képalkotó vizsgálata.

        Sugárbaleset: Helyi sugársérülések és sugárbetegség kezelése

        Sugárbaleset esetén azonnal mentőt kell hívni. A sérültek életmentése, életveszélyes állapotuk megszüntetése elsődleges. A páciens állapotának stabilizálása után következhetnek a dekontaminálást (a szennyező anyagtól való mentesítést) szolgáló intézkedések.

        Helyi sugársérülések

        Az ionizáló sugárzás különféleképpen károsítja a szöveteket a sugárzás típusától, dózisától és az expozíció (a sugárterhelésnek való kitettség) időtartamától függően. Sugárártalomnak nevezzük a sejtek, szövetek és szervek sugárterhelés hatására bekövetkező kóros funkcionális és morfológiai elváltozásait, melyek klinikai tünetekkel jelentkeznek vagy a panaszok megnyilvánulása előtt már kimutathatóak laboratóriumi módszerekkel.

        Gyógyítható lehet a sugárbetegség

        Tigyi Gábor kutatóorvos és csoportja olyan hatóanyagot fejlesztett ki, amely napokkal a sugárhatás után is képes hatékonyan kezelni a sugárbetegséget. Találmányuk biztonságosabbá teheti az atomenergia felhasználását, a rák gyógyítását célzó sugárterápiát, sőt a jövő űrhajósait is megvédheti a hosszú bolygóközi utazások során.

        Diagnosztikai módszerek: CT

        A CT (computeres tomográfia) röntgensugárzáson alapuló módszer, azonban nem egy rögzített irányból készülnek a képek, hanem az emberi szervezet vizsgált részéről haránt irányú képszeleteket készít, lehetővé téve így a háromdimenziós ábrázolást.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.