• A sugárbetegség okai, típusai, tünetei

        Szerző: WEBBeteg - B. M., szakfordító, Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia, belgyógyász, hematológus

        Attól függően, hogy az ionizáló sugárzás a szervezet egészét érte vagy csak egyes szerveket, testrészeket, a sugárártalom klinikai megnyilvánulása lehet sugárbetegség vagy helyi sugársérülés. Előfordulhat, hogy a sugárártalom nem nyilvánul meg tünetekben, de laboratóriumi módszerekkel ez esetben is kimutathatók a sejtek, szövetek és szervek sugárterhelés okozta kóros működési és alaki elváltozásai. Sugárbetegség alatt azt a tünetegyüttest értjük, amely a szervezet ionizáló sugárzással (pl.: röntgen- vagy gamma-sugarakkal) való akut besugárzásának hatására lép fel. Cikkünkben a sugárbetegséggel foglalkozunk részletesen.

        A téma cikkei

        3/1 Helyi sugársérülések
        3/2 Sugárbetegség
        3/3 Sugárbaleset: helyi sugársérülések és sugárbetegség kezelése

        A sugárbetegség viszonylag ritka, elsősorban radioaktív anyagokkal foglalkozó üzemek ipari balesetei vagy atomerőmű-balesetek következtében fordulhat elő, például 1986-ban a csernobili vagy 2011-ben a cunami okozta fukushimai atomreaktor-katasztrófa kapcsán.

        A tünetek attól függnek, hogy az ionizáló sugárzásnak mekkora dózisa abszorbeálódott (nyelődött el) a szervezetben. A sugárzás energiájának mértékegysége a gray (Gy). Ahhoz, hogy a szervezetet ért sugárterhelés hatását meg tudjuk becsülni, önmagában nem elegendő az energiadózis ismerete, mivel azonos energiamennyiségű különböző sugárzástípusok (alfa-, béta-, gamma-sugarak) különböző biológiai hatásokat fejtenek ki a szövetekre. A sugárzás biológiai hatásának felbecsülésére ezért ún. súlytényezőket is figyelembe vesznek. Az egy adott szövetben vagy szervben elnyelt dózis (szervdózis) és a súlytényezők ismeretében meghatározható az egyenérték dózis, mely a sugárzás várható biológiai hatásának kifejezésére szolgál, mértékegysége a sievert (Sv).

        Hirdetés

        A sugárbetegség tünetei

        Akut sugárbetegség akkor alakul ki, ha a szervezetben hozzávetőleg 1 Gy energiamennyiség nyelődött el. A szervezetet ért 6 Gy fölötti energiadózis általában néhány napon belül halálhoz vezet.

        A sugárbetegség kezdeti tünete az émelygés és a hányás. A betegség első szakasza (prodromális fázis) után következhet egy tünetszegény fázis, amit aztán egy súlyos kórlefolyás kísér. A későbbi tünetek jelentkezését megelőző „lappangási időszak” (látens szakasz) időtartama utal a sugárterhelés intenzitására. Minél nagyobb mértékben volt kitéve a szervezet a sugárzás káros hatásának, annál hamarabb lépnek fel a súlyos következmények. Súlyos expozíció esetén a lappangási időszak akár el is maradhat.

        A kezdeti tünetek is utalnak a betegség várható lefolyására, minél súlyosabbak és minél hamarabb jelentkeznek ezek, annál nagyobb volt a sugárdózis, ami a szervezetet érte, és annál súlyosabb következményekre kell számítani. A kezdeti szakaszban jelentkező tünetek és az expozíció összefüggéseit mutatja a következő táblázat:

        Tünet

        Expozíció

        Csekély (1-2 Gy)

        Közepes (2-6 Gy)

        Súlyos (6-8 Gy)

        Nagyon súlyos (> 8 Gy)

        Hányinger, hányás

        6 óra

        2 óra

        1 óra

        10 perc

        Hasmenés

        -

        8 óra

        3 óra

        1 óra

        Fejfájás

        -

        24 óra

        4 óra

        2 óra

        Láz

        -

        3 óra

        1 óra

        1 óra

        A későbbi tünetek lehetnek többek között:

        • Fáradtság, a tájékozódó képesség elvesztése
        • Általános gyengeségérzet
        • Hajhullás
        • Vérhányás (haematemesis) a felső gasztrointesztinális rendszer károsodása miatt
        • Szurokszerű széklet (meléna) az alsó gasztrointesztinális rendszer károsodása miatt
        • Fertőzések
        • Lassú sebgyógyulás
        • Alacsony vérnyomás (hipotónia)

        A sugárbetegség patofiziológiai háttere

        Molekuláris szinten a nagy energiájú részecskesugárzás károsítja a DNS-t. A csekély sugárdózis okozta károkat a szervezet enzimjei javítási folyamatokban gyorsan elhárítják. Ha a DNS-károsodás túl nagy mértékű, akkor a programozott sejthalál (apoptózis) folyamatában a sérült sejtek elpusztítása következik be. Bizonyos mértékű sejtvesztést a szervezet képes kiegyenlíteni, de ha a veszteség túl nagy mértékű, akkor fontos funkciók vesznek el, és jelentkeznek a sugárbetegség tünetei.

        A sugárbetegség típusai

        A sugárbetegségnek három típusa van, amelyek részben átfedhetik egymást. Ezek a következők:

        Központi idegrendszeri (vagy kardiovaszkuláris) betegség: a teljes testet ért extrém magas (10 Gy feletti) sugárterhelés okozza. Mindig halálos kimenetelű. A tünetek az expozíciót követő perceken belül, de legfeljebb egy órán belül kialakulnak. A látens fázis rövid vagy teljesen elmarad, aztán remegés, epilepsziás rohamok, bizonytalan mozgás (ataxia), intracerebrális ödéma alakul ki, és órákon vagy 1-2 napon belül bekövetkezik a halál.

        A gasztrointesztinális betegség az emésztőrendszert érinti. 4 Gy vagy annál nagyobb sugárterhelés okozza. A kezdeti tünetek gyakran igen kifejezettek, 2-12 órán belül jelentkeznek és 2 napon belül megszűnnek. A 4-5 napig tartó látens fázis alatt az emésztőrendszeri nyálkahártya sejtek elhalnak. Ezt követően kezelésre nem reagáló (terápiarefrakter) émelygés, hányás és hasmenés jelentkezik, ami végzetes dehidrációhoz és elektrolitszint-ingadozáshoz és a keringés összeomlásához (vaszkuláris kollapszus) vezet. A bélnyálkahártya elhalhat, ami bakteriális vérfertőzésre, vérmérgezésre (szepszisre) hajlamosít. Általában halálos kimenetelű, a túlélőknél csontvelői betegség lép fel.

        Csontvelői betegség (2 Gy feletti sugárterhelés okozza) az enyhe prodromális fázis 6-12 óra elteltével kezdődhet, és a sugárhatástól számított 24-36 óra elteltével megszűnhet. A csontvelő sejtjei azonnal károsodnak, ami kezdetben a limfociták számának csökkenéséhez (limfopénia) vezet (maximum 24-36 óra múlva). A több mint egy hétig tartó látens fázis alatt a páciens tünetmentes, miközben a csontvelőképződés csökken. A neutropenia (a neutrofil fehérvérsejtek kórosan alacsony száma a vérben, általában 2-4 hét után lép fel) és a csökkent antitesttermelés következtében fertőzések alakulnak ki; a thrombopenia (thrombocytopenia (alacsony vérlemezkeszám)) miatt petechiák (kicsi, 1-3 mm-es vérzéses eredetű foltok a bőrön) és nyálkahártya vagy bőr, esetleg belső szervi vérzések jelentkeznek, melyek 3-4 héten belül lépnek fel és hónapokig tarthatnak. Vérszegénység lassan alakul ki, mert a vörösvértestek (eritrociták) túlélése hosszabb, mint a fehérvérsejteké (leukociták) és a vérlemezkéké (trombociták). A túlélők esetében magas a leukémiák kialakulásának kockázata.

        Olvasson tovább! A sugárbalesetek következtében kialakuló helyi sugársérülések és sugárbetegség ellátásáról itt olvashat

        Forrás: WEBBeteg
        B. M., szakfordító; DocCheck, MSDmanuals
        Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia, belgyógyász, hematológus

        Módosítva: 2018.03.02 20:09, Megjelenés: 2018.03.02 20:09
      • Cikkajánló

        D-vitamin

        D-vitamin

        Támogatott tartalom

        Ilyenkor a legfontosabb a D-vitamin pótlása. Pótolja könnyen, egyszerűen! (x)

        Allergiás?

        Allergiás?

        Szponzorált tartalom

        Védelmet nyújthat az egysejtűek titkos fegyvere, az ectoin. (x)

        Bárki menthet életet

        Balesetek, vészhelyzetek bárhol, bármikor előfordulhatnak akár az utcán, akár az otthonunkban. A váratlan szituációkban gyorsan és összeszedetten kell cselekedni, ám ennek előfeltétele, hogy tisztában legyünk az életmentés alaplépéseivel.

        Fejlődik a magyar légimentés

        Kilenc EC135P2+ típusú gép váltja az eddig bérelt osztrák tulajdonú helikoptereket. Éjszakai mentésre is alkalmasak lesznek az új helikopterek.

        Sugárbaleset: Helyi sugársérülések és sugárbetegség kezelése

        Sugárbaleset esetén azonnal mentőt kell hívni. A sérültek életmentése, életveszélyes állapotuk megszüntetése elsődleges. A páciens állapotának stabilizálása után következhetnek a dekontaminálást (a szennyező anyagtól való mentesítést) szolgáló intézkedések.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.