Milyen jogai vannak a gyermeknek a kórházban?

A gyermek életkori sajátosságaiból adódóan bizonyos döntések meghozatalára képtelen, ezért minden jogrendszernek fokozott védelemben kell őt részesítenie, különös tekintettel az olyan speciális helyzetekre, mint például a kórházi ápolás.

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény alapján egészségügyi ellátásuk során a gyermekeket is megilletik ugyanazon betegjogok, mint a felnőtteket. A különbség ezen a téren csupán a jogok gyakorlásának módjában mutatkozik meg, ezért kiskorúak esetében speciális tudnivalók is társulnak a jogok érvényesüléséhez.

Az egészségügyi ellátáshoz való jog

Az egészségügyi törvény alapján minden betegnek – életkorra való tekintet nélkül – joga van az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő egészségügyi ellátáshoz. Sürgős szükség esetén a 6. § külön is biztosítja az életmentő, illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését szolgáló ellátást, továbbá a fájdalom csillapítását és a szenvedés csökkentését.

Az emberi méltósághoz való jog és a személyes szabadság

A gyermek emberi méltóságát az egészségügyi ellátás során mindenkor tiszteletben kell tartani. Különös figyelmet kell fordítani életkorából és kiszolgáltatott helyzetéből adódó sajátos szükségleteire, így szeméremérzetének, testi integritásának és személyes terének tiszteletben tartására.

A kórházi ellátás során szükségessé válhat a gyermek személyes szabadságának korlátozása. Erre kizárólag sürgős szükség esetén, illetve a gyermek vagy mások életének, testi épségének és egészségének védelmében kerülhet sor. A korlátozás csak addig tarthat, ameddig az elrendelés oka fennáll, és annak alkalmazása során a gyermek emberi méltóságát tiszteletben kell tartani. Kínzó, kegyetlen, embertelen, megalázó vagy büntető jellegű korlátozó intézkedést tilos alkalmazni.

Önrendelkezés: a beleegyezés és az egészségügyi ellátás visszautasítása gyermekek esetében

Míg az egészségügyi ellátáshoz való jog tartalma egyértelmű életkortól függetlenül, az önrendelkezés jogának gyakorlása összetettebb helyzeteket eredményez, különösen, ha gyermekről van szó. A hatályos magyar jogszabályok alapján a kiskorú jogainak érdekében szülője (gyámja) köteles eljárni, és az ő joga az is, hogy megadja a beleegyezést az egészségügyi ellátásokba.

A törvény szerint a cselekvőképtelen, illetve korlátozottan cselekvőképes kiskorú véleményét az egészségügyi döntésekben a szakmailag lehetséges mértékig figyelembe kell venni, akkor is, ha a beleegyezés vagy visszautasítás jogát más személy gyakorolja.

A gyermekek egészségügyi ellátásának visszautasítási joga ugyanakkor korlátozott, mivel a szülő nem hozhat olyan döntést, amely a kiskorú egészségkárosodásához vagy veszélyeztetéséhez vezet. Amennyiben a szülők orvosilag indokolt kezelést tagadnak meg, az egészségügyi szakemberek kötelesek jelezni a veszélyeztetettséget a gyámhatóság felé, közvetlen életveszély esetén pedig azonnali orvosi beavatkozást kezdeményezhetnek.

Részletesen Az ellátás visszautasításához való jog gyermekek esetében

Ezzel szorosan összefügg az intézmények elhagyásának a joga, ahonnan gyermek elvitelére csak a törvényes képviselő (vagy általa írásban meghatalmazott nagykorú személy, pl. más felnőtt rokon) jogosult, abban az esetben, ha a gyermek állapota már nem teszi indokolttá a kórházi kezelést. A szülőnek (törvényes képviselőnek) joga van saját felelősségére elvinni beteg gyermekét, ami azonban az ellátás visszautasításának egyik formája, ezért a gyermek egészségének védelme érdekében ezt a jogszabályok korlátozzák. Ezt a jogát csak akkor gyakorolhatja, ha a kórházi kezelés visszautasítása nem okoz életveszélyt, vagy nem fenyeget súlyos vagy maradandó egészségkárosodással, illetve járványügyi szempontból sem indokolt a kórházi elkülönítés fenntartása.

Részletesen A gyógyintézet elhagyása

A beteg gyermek jogai: kapcsolattartás

A gyermekek egészségügyi jogai között kiemelt fontosságú a kapcsolattartás, illetve az, hogy kiskorú betegként mellette tartózkodhasson szülője (törvényes képviselője).

Ezek a jogok ugyanakkor nem korlátlanok. A kórtermekben más betegtársak is gyógyulnak, az egészségügyi szolgáltató intézményben folyik a gyógykezelés, a betegellátás, és ezt a szülő benntartózkodása nem hátráltathatja, nem zavarhatja. Az adott egészségügyi intézmény tárgyi feltételrendszere is behatárolhatja azt, hogy milyen módon lehet megvalósítani az együttlétet. Azt, hogy pontosan milyen feltételek mellett tartózkodhat benn a szülő a kiskorú beteg mellett, az intézményi házirend határozza meg részletesen (ami azonban nem írhatja felül a törvényben biztosított betegjogokat).

A beteg gyermeknek joga van továbbá látogatókat fogadni, írásban és szóban kapcsolatot tartani másokkal, valamint saját személyes tárgyait a kórházba bevinni, azokat magánál tartani és használni. Korlátozó tényező lehet a látogatási tilalom, amikor a személyes kapcsolattartás a kórházban ápolt betegek érdekében átmenetileg korlátozott.

Tájékoztatáshoz való jog, az egészségügyi dokumentáció megismerése és az orvosi titoktartás

A szülőnek - gyermeke képviselőjeként - joga van a teljes körű és érthető tájékoztatáshoz a törvény adta kereteken belül. A jelentősebb beavatkozások elvégzésének előfeltétele a megfelelő tájékoztatáson nyugvó beleegyezés. Főszabály szerint – kivéve a sürgős, életmentő beavatkozásokat, vagy ha a törvényes képviselő nem elérhető – a beleegyezés történhet írásban, szóban vagy ráutaló magatartással is, a nagyobb és tervezett ellátások, pl. műtétek előtt azonban a kórházak írásban kérik a beleegyező nyilatkozatot. Az érvényes nyilatkozatnak alapfeltétele, hogy a döntést hozó szülő alapos tájékoztatást kapjon a kezelés lényegéről, annak lehetséges kimeneteléről, a beavatkozás elmaradásának következményeiről, a kockázatokról és a lehetséges alternatívákról, továbbá a beavatkozás után szükséges életmód ajánlásokról.

Az ellátásra kerülő gyermeknek joga, hogy értelmi képességének megfelelő, pszichés állapotához igazodó tájékoztatást kapjon, hiába nem feltétele a beavatkozás elvégzésének a gyermek hozzájárulása.

A szülőnek joga az egészségügyi dokumentáció (orvosi leletek, kórházi zárójelentések) megismerése is, amit egy példányban díjmentesen kell számára biztosítani, saját költségen pedig további másolatokat kérhet. A gyermekek is rendelkeznek személyes profillal az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT), amit – a jogosultság igazolása után – a gyermek 18 éves koráig a törvényes képviselő kezelhet.

Fontos tudni, hogy a dokumentációhoz való hozzáférés nem váltja ki a tájékoztatást!

Részletesen Az egészségügyi dokumentáció megismerése gyermekek esetében

Az egészségügyi ellátást igénybe vevő gyermeket megilleti az orvosi titoktartáshoz való jog; a tájékoztatás alapesetben csak a gyermek és törvényes képviselője felé gyakorolható, illetve a gyermek kezelésében részt vevő egészségügyi dolgozók irányába nem képeznek titkot az egészségügyi információk. A titoktartás keretében az intézménynek gondoskodnia kell arról, hogy a gyermek egészségi állapotáról szóló információk ne juthassanak illetéktelenek tudomására, így azokhoz a kezelésben részt nem vevő egészségügyi dolgozók sem férhetnek hozzá. A különélő szülő hozzáférési jogosultsága a szülői felügyeleti jogának fennállásától és annak terjedelmétől függ.

Részletesen Orvosi titoktartás gyermekek esetében

Speciális helyzet, amikor felmerül, hogy épp a szülő vagy gyám az, aki veszélyezteti a gyermek egészségét, testi épségét. Ilyenkor életbe lép a gyermekvédelmi jelzőrendszer, amikor az egészségügyi dolgozóknak nemcsak joga, hanem kötelessége is értesíteni a hatóságokat az esetleges gyermekbántalmazásról. A gyermek jogai megelőzik a törvényes képviselő jogait, ezért ilyen speciális helyzetekben korlátozhatóak a szülői jogok.

Amennyiben a sajtó érdeklődik egy beteg vagy sérült állapota felől, az intézmény általános tájékoztatást adhat az állapotáról, de ez a gyermek személyes adatait nem tartalmazhatja, csak anonim módon hozhat nyilvánosságra egészségügyi információt. A sajtó tájékoztatását a szülő (törvényes képviselő) írásban meg is tilthatja, ebben az esetben a gyermek állapotáról semmilyen felvilágosítás nem adható a sajtó képviselőinek.

A kérdést a Magyarország Alaptörvénye, illetve az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szabályozza.

(WEBBeteg, lektorálta Dr. Bartha-Barcsai Tímea)