Milyen jogai vannak a gyermeknek a kórházban?

A gyermek életkori sajátosságaiból adódóan bizonyos döntések meghozatalára képtelen, ezért minden jogrendszernek fokozott védelemben kell őt részesítenie, különös tekintettel az olyan speciális helyzetekre, mint például a kórházi ápolás.

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény alapján egészségügyi ellátásuk során a gyermekeket is megilletik ugyanazon betegjogok, mint a felnőtteket. A különbség ezen a téren csupán a jogok gyakorlásának módjában mutatkozik meg, ezért kiskorúak esetében speciális tudnivalók is társulnak a jogok érvényesüléséhez.

Az egészségügyi ellátáshoz való jog

Az egészségügyi törvény alapján minden betegnek – életkorra való tekintet nélkül – joga van az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő egészségügyi ellátáshoz. Sürgős szükség esetén a 6. § külön is biztosítja az életmentő, illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését szolgáló ellátást, továbbá a fájdalom csillapítását és a szenvedés csökkentését.

Az emberi méltósághoz való jog

A méltósághoz való jog is olyan korlátlan és minden körülmények között tiszteletben tartandó jog, amelyet éppen akkor kell fokozottan érvényesíteni, amikor az érintett jogainak érdekében való fellépésre képtelen, különösen életkora miatt. Gyermekek esetén ugyanúgy tiszteletben kell tartani annak szeméremérzetét és emberi méltóságát, mint bármelyik felnőtt betegtársa esetében.

A kórházi ellátás során számos olyan helyzet adódhat, amikor a műtéti beavatkozás, az esetleges altatás, az ágyhoz kötöttség vagy az elkülönítés miatt könnyen sérülhetne az emberi méltóság és a személyes szabadság. A jogszabályok szerint ezen betegjog érvényesülése azonban csak olyan mértékben korlátozható a kórházi ellátás során, amennyire feltétlenül szükség van a beteg gyermek vagy mások élete, testi épsége és egészsége érdekében. Kínzó, kegyetlen, embertelen, megalázó vagy büntető jellegű korlátozó intézkedést tilos alkalmazni.

Szülőként tudni kell azonban, hogy számos olyan helyzet adódhat az egészségügyi ellátás során – például műtét vagy más beavatkozás, járványügyi korlátozás, ágyban fekvő gyermek tisztába tevése – amelyek eltérnek a más élethelyzetben megszokott eljárástól. Az intézménynek minden korlátozó jellegű intézkedését alá kell tudnia támasztani szakmai indokokkal, és hogy arra a gyermek vagy mások egészsége, épsége érdekében, csak a szükséges ideig került sor. Jogsértőnek az indokolatlan korlátozás számít.

Önrendelkezés: a beleegyezés és az egészségügyi ellátás visszautasítása gyermekek esetében

Míg az egészségügyi ellátáshoz való jog tartalma egyértelmű életkortól függetlenül, az önrendelkezés jogának gyakorlása összetettebb helyzeteket eredményez, különösen, ha gyermekről van szó. A hatályos magyar jogszabályok alapján a kiskorú jogainak érdekében szülője (gyámja) köteles eljárni, és az ő joga az is, hogy megadja a beleegyezést az egészségügyi ellátásokba.

A törvény szerint a cselekvőképtelen, illetve korlátozottan cselekvőképes kiskorú véleményét az egészségügyi döntésekben a szakmailag lehetséges mértékig figyelembe kell venni, akkor is, ha a beleegyezés vagy visszautasítás jogát más személy gyakorolja.

A gyermekek egészségügyi ellátásának visszautasítási joga ugyanakkor korlátozott, mivel a szülő nem hozhat olyan döntést, amely a kiskorú egészségkárosodásához vagy veszélyeztetéséhez vezet. Amennyiben a szülők orvosilag indokolt kezelést tagadnak meg, az egészségügyi szakemberek kötelesek jelezni a veszélyeztetettséget a gyámhatóság felé, közvetlen életveszély esetén pedig azonnali orvosi beavatkozást kezdeményezhetnek.

Részletesen Az ellátás visszautasításához való jog gyermekek esetében

Ezzel szorosan összefügg az intézmények elhagyásának a joga, ahonnan gyermek elvitelére csak a törvényes képviselő (vagy általa írásban meghatalmazott nagykorú személy, pl. más felnőtt rokon) jogosult, abban az esetben, ha a gyermek állapota már nem teszi indokolttá a kórházi kezelést. A szülőnek (törvényes képviselőnek) joga van saját felelősségére elvinni beteg gyermekét, ami azonban az ellátás visszautasításának egyik formája, ezért a gyermek egészségének védelme érdekében ezt a jogszabályok korlátozzák. Ezt a jogát csak akkor gyakorolhatja, ha a kórházi gondozás visszautasítása nem okoz életveszélyt, vagy nem fenyeget súlyos vagy maradandó egészségkárosodással, illetve járványügyi szempontból sem indokolt a kórházi elkülönítés fenntartása.

Részletesen A gyógyintézet elhagyása

A beteg gyermek jogai: kapcsolattartás

A gyermekek egészségügyi jogai között kiemelt fontosságú a kapcsolattartás, illetve a kiskorú beteg melletti kórházi benntartózkodás joga. A szülőnek (törvényes képviselőnek), vagy az általuk megjelölt személynek joga van a beteg gyermek mellett tartózkodni. A beteg gyermeket is megillető jog a látogatók fogadása, az írásbeli és szóbeli kapcsolattartás, továbbá ide tartozik a saját használati tárgyak használatának lehetősége is.

Ezek a jogok ugyanakkor nem korlátlanok. A kórtermekben más betegtársak is gyógyulnak, az egészségügyi szolgáltató intézményben folyik a gyógykezelés, a betegellátás, és ezt a szülő benntartózkodása nem hátráltathatja, nem zavarhatja. Az adott egészségügyi intézmény tárgyi feltételrendszere is behatárolhatja a benntartózkodást, azaz, hogy milyen lehetőségekkel lehet megvalósítani az együttlétet. Ugyancsak korlátozó tényező a látogatási tilalom, amikor a személyes kapcsolattartás a kórházban ápolt betegek érdekében átmenetileg korlátozott.

Azt, hogy pontosan milyen feltételek mellett tartózkodhat benn a szülő a kiskorú beteg mellett, az intézményi házirend határozza meg részletesen (ami azonban nem írhatja felül a törvényben biztosított betegjogokat).

Tájékoztatáshoz való jog, az egészségügyi dokumentáció megismerése és az orvosi titoktartás

A szülőnek joga van a teljes körű és érthető tájékoztatáshoz a törvény adta kereteken belül. A beteg gyermek kórházi felvételére és ott beavatkozások elvégzésére alapesetben – kivéve a sürgős, életmentő beavatkozásokat, vagy ha a törvényes képviselő nem elérhető – csak aláírt beleegyező nyilatkozat esetén kerülhet sor, az érvényes nyilatkozatnak pedig alapfeltétele, hogy a döntést hozó szülő alapos tájékoztatást kapjon a kezelés lényegéről, annak lehetséges kimeneteléről, a beavatkozás elmaradásának következményeiről, a kockázatokról és a lehetséges alternatívákról, továbbá a beavatkozás után szükséges életmód ajánlásokról.

Az ellátásra kerülő gyermeknek joga, hogy értelmi képességének és pszichés állapotának megfelelően számára is megfelelő tájékoztatást kapjon, hiába nem feltétele a beavatkozás elvégzésének a gyermek hozzájárulása. A szülő és a gyermek tájékoztatása egyaránt szükséges, nem helyettesíti egyik a másikat.

A szülőnek joga az egészségügyi dokumentáció (orvosi leletek, kórházi zárójelentések) megismerése, amelyről saját költségen másolatot kérhet. A gyermekek is rendelkeznek személyes profillal az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT), amit – a jogosultság igazolása után – a gyermek 18 éves koráig a törvényes képviselő kezelhet.

Fontos tudni, hogy a dokumentációhoz való hozzáférés nem váltja ki a tájékoztatást!

Részletesen Az egészségügyi dokumentáció megismerése gyermekek esetében

Az egészségügyi ellátásra kerülő gyermekeket megilleti az orvosi titoktartáshoz való jog, a tájékoztatás alapesetben csak a gyermek és törvényes képviselője felé gyakorolható, illetve a gyermek kezelésében részt vevő egészségügyi dolgozók irányába nem képeznek titkot az egészségügyi információk. A titoktartás keretében az intézménynek gondoskodnia kell arról, hogy a gyermek egészségi állapotáról szóló információk ne juthassanak illetéktelenek tudomására, még a kezelésben részt nem vevő egészségügyi dolgozók, illetve elvált szülők esetén a felügyeleti jogot nem gyakorló szülő sem férhet hozzá ezekhez.

Részletesen Orvosi titoktartás gyermekek esetében

Speciális helyzet, amikor felmerül, hogy épp a szülő vagy gyám az, aki veszélyezteti a gyermek egészségét, testi épségét. Ilyenkor életbe lép a gyermekvédelmi jelzőrendszer, amikor az egészségügyi dolgozóknak nemcsak joga, hanem kötelessége is értesíteni a hatóságokat az esetleges gyermekbántalmazásról. A gyermek jogai megelőzik a törvényes képviselő jogait, ezért ilyen speciális helyzetekben korlátozhatóak a szülői jogok.

Amennyiben a sajtó érdeklődik egy beteg vagy sérült állapota felől, az intézmény általános tájékoztatást adhat az állapotáról, de ez a gyermek személyes adatait nem tartalmazhatja, csak anonim módon hozhat nyilvánosságra egészségügyi információt. A sajtó tájékoztatását a szülő (törvényes képviselő) írásban meg is tilthatja, ebben az esetben a gyermek állapotáról semmilyen felvilágosítás nem adható a sajtó képviselőinek.

A kérdést a Magyarország Alaptörvénye, illetve az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szabályozza.

(WEBBeteg, lektorálta Dr. Bartha-Barcsai Tímea)