Az egészségügyi dokumentáció megismerése gyermekek esetében

A beteg egészségügyi adatai olyan különleges személyes információk, amelyek fölött az érintett rendelkezhet. Mindenkinek joga van megismerni saját egészségügyi dokumentációját, mások azonban csak indokolt esetben, az ellátáshoz szükséges mértékben, jogszabályok által meghatározott módon férhetnek hozzá ezekhez. Miként érvényesülnek azonban ezek az alapelvek, ha a beteg kiskorú?

Az egészségügyi ellátás során keletkező adatok, dokumentumok (leletek, zárójelentések) megismerése több szempontból is az alapvető betegjogok közé tartozik. Egyrészt része a megfelelő tájékoztatásnak, amely alapfeltétele annak, hogy megalapozott döntést lehessen hozni egy beavatkozásról, illetve annak elutasításáról. Másrészt az egészségügyi dokumentáció különleges személyes adatokat tartalmaz, melyek fölött a beteg rendelkezik, ezért mások számára történő megismerése szigorú jogi keretekhez kötött.

Általános szabály, hogy a kiskorú beteg helyett törvényes képviselője – tipikusan a szülő, illetve gyám – jogosult az egészségügyi ellátással kapcsolatos jogok gyakorlására. Ennek része az is, hogy a törvényes képviselő jogosult a gyermek egészségügyi dokumentációjába betekinteni, arról másolatot kérni, illetve az abban foglaltakról tájékoztatást kapni. Ez a jogosultság a szülői felügyeleti jogból fakad, és célja, hogy a szülő felelősen dönthessen gyermek ellátásával kapcsolatban.

Automatikus hozzáférés

A betegnek joga van megismerni a vizsgálatok és beavatkozások eredményét, esetleges sikertelenségét vagy a várttól eltérő eredményt és annak okait. Ez az alapvető dokumentumok keletkezésénél automatikusan történik, azokat nem kell külön igényelni, kérvényezni.

• A fekvőbeteg-gyógyintézetből történő elbocsátásakor zárójelentést, a járóbeteg-szakellátás befejezésekor ambuláns ellátási lapot kell kapni.
• A dokumentációról készített másolatot vagy kivonatot első alkalommal díjmentesen, ezt követően saját költségre lehet igényelni.
• A személyes adatok kezeléséről a betegnek, illetve gondviselőjének tájékoztatást kell kapnia.
• Kezdeményezhető a dokumentáció pontatlan vagy hiányos adatainak javítása.

Az egészségügyi dokumentáció megismerése napjainkban az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) lakossági portálján keresztül, ügyfélkapus belépéssel gyakorolható legegyszerűbben. Itt megtekintheti a beteg vagy annak szülője a rendszerben tárolt elektronikus egészségügyi adatokat, az egészségügyi ellátás során keletkezett dokumentumokat. Első alkalommal a Kormányablakban kell személyesen igazolni a törvényes képviseletet a megfelelő dokumentumokkal, ezt követően a gyermek profilját a gondviselő saját belépési adataival éri el a lakossági portálon. (Részletes tájékoztató az eljárásról és a benyújtandó dokumentumokról itt található.)

Hozzáférhet a gyermek a saját egészségügyi dokumentumaihoz?

A jogszabály figyelembe veszi a gyermek ítélőképességét is, így életkorának, állapotának és érettségének megfelelő mértékben a nem cselekvőképes kiskorút is be kell vonni az egészségügyi ellátással kapcsolatos tájékoztatásba és döntésekbe, ennek részeként pedig megismerheti a saját egészségügyi dokumentációját.

A gyermek bevonása ugyanakkor nem váltja ki a gondviselő jogait: az ellátásba való beleegyezésre jogosult felnőtt számára az egészségügyi szolgáltatónak akkor is biztosítania kell a dokumentáció megismerését, ha egyébként azt a gyermek már megtekintette.

Korlátozható a szülő joga a dokumentáció megismeréséhez?

A 16. életévét betöltött kiskorú különleges helyzetben van: az egészségügyi törvény alapján korlátozottan cselekvőképes, egyes ellátások tekintetében önálló nyilatkozattételi joggal rendelkezik. Ennek megfelelően kérheti, hogy egyes egészségügyi adatai ne kerüljenek automatikusan a szülő tudomására.

A 16-18 év közöttiek rendelkezhetnek arról, hogy törvényes gondviselőjük helyett más felnőtt, cselekvőképes személyt illessen meg a vele kapcsolatos jogok (tájékoztatás, beleegyezés, dokumentáció megismerése) gyakorlása, és kizárhatja akár a szüleit is a vele kapcsolatos jogok gyakorlásából. A jelentős döntések meghozatala minden körülmények között egy felnőtt, cselekvőképes személy felelőssége, de ez más is lehet, mint a szülő vagy a gyám.

A szabályozás célja az, hogy egyensúlyt teremtsen a szülői felelősség, a gyermek önrendelkezési joga és az egészségügyi adatok fokozott védelme között.

A gyermek 16. éves kora előtt nem korlátozhatóak a gondviselő – alapesetben a szülő – ezen jogai, csak amennyiben más gyakorolja a törvényes képviseletet.

Hozzáférés vagy tájékoztatás?

Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga és a tájékoztatáshoz való jog két külön, egymástól független jog. Az orvosnak akkor is tájékoztatnia kell érthető módon a szülőt és a gyermeket, ha egyébként megkapja a leletet vagy a zárójelentést. Ezek tömör, orvosi nyelven megfogalmazott dokumentumok, és nem várható el a nem egészségügyi végzettségűektől, hogy értelmezni tudják az abban foglaltakat.

Másrészt a tájékoztatás célja, tartalma eltérő is. Az egészségügyi dokumentációban egészségügyi tények és alapinformációk kerülnek rögzítésre (pl. a diagnózis BNO-kódja). A megfelelő tájékoztatás ennél szélesebb körű: kiterjed egészségi állapottal kapcsolatos információn túl a javasolt vizsgálatokra, beavatkozásokra, ezek elvégzésének, illetve elmaradásának lehetséges előnyeire és kockázataira, az ellátás folyamatára, várható kimenetelére, valamint a beteg ápolására vonatkozó szabályokra és a javasolt életmódra.

Orvosi titoktartás

A gyermekeket megilleti az orvosi titoktartáshoz való jog. Az egészségügyi dolgozókat titoktartási kötelezettség terheli minden, az ellátás során tudomásukra jutott egészségügyi adattal kapcsolatban, beleértve az egészségügyi dokumentációt is, függetlenül a beteg életkorától. Ez a kötelezettség a gyermekkel szemben is fennáll, vagyis az egészségügyi adatokat nem lehet korlátlanul továbbadni harmadik személyeknek, például iskolának, hozzátartozónak vagy más szervezetnek.

A törvényes képviselő alapesetben nem minősül harmadik félnek, hiszen ő a kiskorú képviseletét látja el. 16 éves kor fölött azonban a gyermek már kizárhatja gondviselőjét a jogosultak közül, és megnevezhet mást is helyette, vagy esetileg is kérheti az ellátást végző intézménytől, hogy ne tájékoztassák gondviselőjét.

Fontos korlát, hogy a titoktartás nem alkalmazható akkor, ha az adat elhallgatása súlyos veszélyt jelentene a gyermekre, vagy ha jogszabály kötelező adattovábbítást ír elő (például fertőző betegségek, gyermekbántalmazás gyanúja esetén). Ezekben az esetekben az orvos köteles az információt továbbadni az illetékes szerveknek vagy a gondviselőnek.

A szülők válása esetén a bírósági ítélet a mérvadó, hogy melyik szülő (közös felügyelet esetén mindkettő) gyakorolhatja a gyermek egészségügyi ellátása tekintetében a szülői felügyeleti jogot, így a törvényes képviselet jogát.