Orvosi titoktartás gyermekek esetében

A gyermekeket is éppúgy megilleti az orvosi titoktartáshoz való jog, mint a felnőtteket. Törvényes képviselőjének joga van ahhoz, hogy megismerje betegségeit, vizsgálati eredményeit, ahogy a gyermek ellátásában részt vevő egészségügyi dolgozóknak is, főszabály szerint mások (harmadik személyek) számára orvosi titkot képeznek ezek az információk.

Az egészségügyi dolgozókat titoktartási kötelezettség terheli minden, az ellátás során tudomásukra jutott egészségügyi adattokkal kapcsolatban, függetlenül a beteg életkorától. Ez a kötelezettség a gyermek érdekében is fennáll, vagyis az egészségügyi információkat nem lehet automatikusan átadni harmadik személyeknek, például iskolának, hozzátartozónak vagy más szervezetnek.

Ez vonatkozik minden tájékoztatásra, beleértve a szóbeli közlést, az egészségügyi dokumentáció megtekintését, elektronikus vagy papíralapú formában egyaránt. A beteg egészségügyi és személyes adatai mellett az orvosi titok hatálya alá tartozik minden, az egészségi állapottal kapcsolatos szakmai vélemény, prognózis is.

A törvényes képviselő alapesetben nem minősül harmadik félnek, hiszen ő a kiskorú képviseletét látja el, így korlátozás nélkül megoszthatóak vele a gyermekével kapcsolatos, orvosi titoknak minősülő információk. 16 éves kor fölött azonban a gyermek már nyilatkozhat arról, hogy az adatvédelmi önrendelkezés keretében kit zár ki a jogosultak közül, és megnevezhet mást is a gondviselője helyett.

Speciális esetek, amikor nem érvényesíthető az orvosi titoktartás

Kivételt képez, hogy a titoktartás nem alkalmazható akkor, ha az adatok visszatartása súlyos veszélyt jelentene mások egészségére, testi épségére, életére (például járványhelyzetben egyes súlyos fertőző betegségek), vagy ha jogszabály kötelező adattovábbítást ír elő (például fertőző betegségek, gyermekbántalmazás gyanúja esetén). Ezekben az esetekben az orvos köteles az információt továbbadni az illetékes szerveknek.

A beteg kiskorú vagy gondviselője külön beleegyezése nem kell ahhoz sem, hogy egészségi állapotával kapcsolatos információkhoz hozzáférjenek azok az egészségügyi dolgozók – orvosok mellett ápolók stb. is –, akik részt vesznek a gyermek ellátásában, és az ismeret hiánya a beteg egészségi állapotának károsodásához vezethetne és akadályozhatja a szakszerű ellátást.

Hogyan kell érvényesíteni az orvosi titkok védelmét a gyakorlatban?

Az egészségügyi szolgáltató felelőssége gondoskodni arról, hogy az ellátás során illetéktelenek ne férjenek hozzá az orvosi titoknak minősülő információkhoz. Például az orvosi konzultációt olyan helyen és formában kell lefolytatni, ahol nem hallja más az elhangzottakat, és az adatvédelmi jogszabályok előírásainak megfelelően a dokumentációban rögzített információkhoz se férjenek hozzá olyanok, akik nem vesznek részt az ellátásban.

A titoktartás vonatkozik a vizsgálatok és az ellátás lefolytatására is, azaz ezeken csak olyanok vehetnek részt, akik jelenléte orvosilag szükséges. Kivételt képez a sürgős szükség és a veszélyeztető állapot, amikor a beteg mielőbbi ellátása miatt nem valósítható meg az orvosi titok védelmét jelentő módon a segítségnyújtás. Minden más esetben a beteg, illetve gondviselőjének engedélye szükséges ahhoz, hogy a vizsgálatok, konzultációk vagy orvosi beavatkozások során mások is jelen legyenek. (Ilyen eset például, ha orvostanhallgatók képzése miatt merül fel a jelenlétük egy beavatkozáson.)

Mire jogosult a szülő és mire nem?

Az elvált szülők esetén a bírósági ítélet az irányadó annak megállapításában, hogy melyik szülő (közös felügyelet esetén mindkettő) gyakorolhatja a gyermek egészségügyi ellátása tekintetében a szülői felügyeleti jogot, így a törvényes képviselet jogát.

A törvényes képviseletet nem gyakorló szülővel szemben is fennáll az orvosi titoknak minősülő információk hozzáférésének tilalma, ebben az esetben számára sem adhatóak ki a gyermeke egészségi állapotával kapcsolatos információk, hanem a felügyeleti jogot gyakorló szülő döntése, hogy mit oszt meg vele és mit nem. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság állásfoglalása szerint az egészségügyi intézménynek nem feladata, hogy pótolja a szülők közötti együttműködést.

Közös felügyelet esetén az egészségügyi intézménynek elég az egyik gondviselő tájékoztatása, de nem tagadhatja meg az orvosi titoktartásra hivatkozva a másik, felügyeleti joggal rendelkező szülő tájékoztatását sem.

Bár a törvényes képviseletet ellátó szülő(k) korlátozás nélkül megismerheti(k) a gyermek egészségi állapotával kapcsolatos információkat, és döntést hozhatnak arról, hogy ezt aztán kikkel osztják meg, emellett a jogszabályok korlátokat is állítanak. A Polgári törvénykönyv (Ptk.) családjogi rendelkezései szerint a szülői felügyeletet a gyermek jogainak, érdekeinek, egészséges testi és szellemi fejlődéseinek elősegítése érdekében kell gyakorolni, így a szülő köteles a gyermek orvosi titoktartáshoz fűződő jogainak érvényesülését elősegíteni. A szülő akkor jár el megfelelően, ha a tudomására jutott egészségügyi információkat csak azokkal osztja meg, akik számára a gyermek egészsége szempontjából azok ismerete fontos lehet (pl. tanárok, rokonok), és kerüli ezeknek az érzékeny információknak a megosztását másokkal, pl. közösségi média posztok formájában.

Jogszabályok, források:

• 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről – 25. §
• 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről – 4. Családjog
• Alapvető Jogok Biztosa: Az alapvető jogok biztosának jelentése az AJB-108/2022. számú ügyben

(WEBBeteg - Lektorálta Dr. Németh Kinga, ügyvéd)