Mit tehet a szülő, ha problémát tapasztal gyermeke egészségügyi ellátása során?

Magyarországon a gyermekek egészségügyi ellátása során a gyerekeket külön jogi védelem illeti meg. Ez azt jelenti, hogy nemcsak általános betegjogaik vannak, hanem speciális gyermekjogi védelem is megilleti őket. Ezek közé tartozik a panasztételhez és a panaszeljáráshoz való jog, ha az ellátás során problémát tapasztal a szülő.

Mikor lehet indokolt panasztétel az egészségügyi ellátással összefüggésben?

Többek között az orvosi vizsgálat vagy egy kórházi tartózkodás sok gyermek és szülő számára megterhelő helyzet, fizikailag és lelkileg is. Ilyenkor különösen fontos, hogy a megfelelő szakmai ellátáson túl a gyermekkel odafigyeléssel bánjanak, biztosítva a kellő információt is.

Panasztétel oka lehet például, ha:

• a szülő úgy véli, feltételezi, hogy gyermeke ellátása során szakmai hiba történt;
• nem veszik figyelembe a gyermek vagy a család személyes szabadságát, emberi méltóságát;
• a gyermek bármely betegjoga sérült, például a szülő nem kap megfelelő vagy érthető tájékoztatást, vagy akadályozott a kapcsolattartásban;
• szervezési, ügyintézési problémák merülnek fel.

Gyakori, hogy az elégedetlenség nem szakmai hibából, hanem hiányos, téves információkból vagy félreértésekből adódik.

Ki és hogyan tehet panaszt?

A gyermek ellátásával kapcsolatban panaszt tehet:

• a szülő vagy törvényes képviselő,
• bizonyos esetekben maga a gyermek is.

A panasz lehet szóbeli vagy írásos, lényegében minden olyan jelzés, észrevételezés panasznak számít, amelyben a szülő tájékoztatást, kivizsgálást vagy megoldást kér egy problémára, jogsértés megszüntetésére.

A panasztétel joga természetesen nem jelenti azt, hogy a panasz maga jogos, de ebben az esetben is szükséges a korrekt kivizsgálás. Az egészségügyi intézmény köteles azt kivizsgálni, és legfeljebb 30 napon belül írásban választ adni a panaszokról, közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény alapján.

Ki tud segíteni a szülőnek a panasz előterjesztésében?

A szülő kérhet segítséget az adott intézmény jogvédelmi képviselőjétől, vagy bármely jogvédő szervezettől is, akik azért dolgoznak, hogy segítsék a betegek és családjaik jogérvényesítését.

A betegjogi képviselő

• Támogatást nyújt a panasz (írásbeli) megfogalmazásában, saját hatáskörében kezdeményezheti a panasz kivizsgálását.
• A beteg meghatalmazása alapján képviselheti őt a betegjogi eljárásokban, az esetleges hatósági eljárásokban is.
• Betekinthet iratokba és kérdéseket tehet fel az egészségügyi ellátásban foglalkoztatott munkatársakhoz.
• Javaslatokat tehet az egészségügyi szolgáltatónál a jogsértő gyakorlatok, a jogsértés megszüntetésére, eredménytelenség esetén további hatáskörrel rendelkező szervekhez fordulhat.
• A betegjogi képviselő független, közreműködése díjtalan.

Gyermekjogi képviselő

A gyermekek sajátos helyzete miatt külön gyermekjogi képviselő is bevonható, aki főként bonyolultabb vagy jogi kérdéseket érintő ügyekben tud segítséget nyújtani.

Az Integrált Jogvédelmi Szolgálat

Az Integrált Jogvédelmi Szolgálat többek között ellátja a betegjogi információs és panaszkezelő feladatokat, többek között segíti a beteget a panasz továbbításában és a megfelelő képviselő felkutatásában, valamint működteti a panaszok nemzeti nyilvántartását.

Mi történik a benyújtott panasszal?

Sok kórházban működik etikai bizottság. Ezek a bizottságok nem hatóságok, de segíthetnek a helyzet tisztázásában és rendezésében, jogi eljárás nélkül is.

Ha a panasz konkrét jogi vagy szakmai szabálytalanságra utal, a szülő szakhatósághoz is fordulhat. Ilyen szakhatóság lehet például a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) vagy az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ).

Alapvető jogok (pl. emberi jogok) sérelme esetén az ombudsman (Alapvető Jogok Biztosa) is vizsgálatot indíthat, és ajánlásokat tehet az intézmények felé.

Ha a panasz kivizsgálása nem vezet eredményre, vagy a panaszos álláspontja szerint a döntés nem jogszerű, akkor bírósági eljárás is indítható. A bíróság kötelezheti a hatóságokat új eljárás lefolytatására, megállapíthat kártérítést vagy sérelemdíjat, de természetesen helyben is hagyhatja a korábbi vizsgálatok eredményét.

Hogyan előzhetők meg a panaszok?

A tapasztalatok szerint sok konfliktus megelőzhető lenne megfelelő kommunikációval, átlátható szabályozott működéssel, tájékoztató dokumentumok hozzáférésével. Az érthető kommunikáció és az együttműködés jelentősen csökkentheti a félreértéseket és a panaszok számát.

Felhasznált források:

• 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről
• 381/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet az Integrált Jogvédelmi Szolgálat működéséről
• Integrált Jogvédelmi Szolgálat - Betegjog | Gyermekjog