Mit tehet a szülő, ha problémát tapasztal gyermeke egészségügyi ellátása során?

Magyarországon a betegjogok mindenkit megilletnek, függetlenül attól, hogy az ellátást kiskorú vagy felnőtt veszi igénybe. Kiskorúak esetében az életkorukból és kiszolgáltatottságukból adódóan több betegjog is kiemelt szerepet kap. A törvény rögzíti a panasztételhez való jogot is, mellyel gyermekek esetében a szülői felügyeletet gyakorló szülő élhet, ha a gyermek ellátása során problémát tapasztal.

Mikor lehet indokolt panasztétel az egészségügyi ellátással összefüggésben?

Többek között az orvosi vizsgálat avagy egy kórházi tartózkodás sok gyermek és szülő számára megterhelő helyzetet jelenthet fizikailag, lelkileg is. Ilyenkor különösen fontos, hogy a megfelelő szakmai ellátáson túl a gyermekkel odafigyeléssel bánjanak, biztosítva a kellő tájékoztatást is.

Panasztétel oka lehet például, ha:

• a szülő úgy véli, feltételezi, hogy gyermeke ellátása során szakmai hiba történt;
• nem veszik figyelembe a gyermek vagy a család személyes szabadságát, emberi méltóságát;
• a gyermek bármely betegjoga sérült, például nem kap megfelelő vagy érthető tájékoztatást, vagy akadályozott a kapcsolattartásban;
• ellátásszervezési, adminisztrációs problémák merülnek fel.

Gyakori, hogy az elégedetlenség nem szakmai hibából, hanem hiányos, téves információkból vagy félreértésekből, azaz a nem megfelelő tájékoztatásból adódik.

Ki és hogyan tehet panaszt?

A gyermek ellátásával kapcsolatban a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy törvényes képviselő tehet panaszt, mely lehet szóbeli vagy írásos. Lényegében minden olyan jelzés, észrevételezés panasznak számít, amelyben a szülő észrevételt tesz, tájékoztatást, kivizsgálást vagy megoldást kér egy problémára, jogsértés megszüntetésére.

A panasztétel joga természetesen nem jelenti azt, hogy a panasz maga jogos, de az egészségügyi törvény szerint az érintett egészségügyi intézmény köteles a panaszt kivizsgálni, és ennek eredményéről legfeljebb 30 munkanapon belül írásban választ adni.

Ki tud segíteni a szülőnek a panasz előterjesztésében?

Panasz esetén a szülő segítséget kérhet az érintett egészségügyi intézménytől független betegjogi képviselőtől, vagy bármely jogvédő szervezettől is, akik azért dolgoznak, hogy segítsék a betegek és családjaik jogérvényesítését.

A betegjogi képviselő

• segíti a betegeket panaszuk megfogalmazásában,
• kezdeményezheti a panasz kivizsgálását,
• írásbeli meghatalmazás alapján képviseli a betegeket a panaszeljárás során,
• segíti a betegeket az egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutásban.

Jogvédelmi feladatát közvetlenül az egészségügyi szolgáltatóknál, a helyszínen tartott fogadóórákon, valamint az intézménylátogatásokon valósítja meg, így közvetlen személyes elérhetőséget biztosítva a panaszosok számára.

Az Integrált Jogvédelmi Szolgálat (IJSZ)

Az Integrált Jogvédelmi Szolgálat működteti a jogvédelmi képviselők hálózatát. A betegjogi képviselők országos lefedettségben elérhetőséget biztosítanak a betegek és hozzátartozóik részére az egészségügy állami- és magánszolgáltatásaival összefüggő kérdésekben is.

Hova lehet panaszt benyújtani?

Az érintett egészségügyi szolgáltatóhoz, annak fenntartójához. Sok kórházban működik etikai bizottság. Ezek a bizottságok nem hatóságok, de segíthetnek a helyzet tisztázásában és rendezésében, jogi eljárás nélkül is.

Amennyiben a szülő úgy véli, hogy szakmai szabálytalanság történt az ellátás során, akkor szakhatósághoz is fordulhat. Ilyen szakhatóság lehet például a Kormányhivatal Népegészségügyi Osztályai, fekvőbeteg ellátás esetén a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK).

Etikai vizsgálat is kezdeményezhető, ha a szülő az egészségügyi dolgozó magatartását, hangnemét, kommunikációját kifogásolja. Ezen eljárásokat az Országos Kórházi Főigazgatóságnál (OKFŐ) működő egészségügyi tudományos tanácsok, illetve a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara folytatják le.

Alapvető jogok (pl. emberi jogok) sérelme esetén az ombudsman (Alapvető Jogok Biztosa) is vizsgálatot indíthat, és ajánlásokat tehet az intézmények felé.

Kártérítési vagy sérelemdíjra irányuló igény esetében, magánjogi eljárás keretében a panaszos szülő fordulhat közvetlenül a bírósághoz is, amely megállapíthatja az egészségügyi szolgáltató kárfelelősségét, és kártérítés fizetésére kötelezheti.

Hogyan előzhetők meg a panaszok?

A tapasztalatok szerint sok konfliktus megelőzhető lenne megfelelő kommunikációval, átlátható szabályozott működéssel, betegtájékoztató dokumentumok hozzáférhetőségével. Az érthető kommunikáció, az emberi méltóságot is tiszteletben tartó párbeszéd és az egészségügyi dolgozó – szülő közti hatékony együttműködés jelentősen csökkentheti a félreértéseket és a panaszok számát.

Felhasznált források:

• 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről
• 381/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet az Integrált Jogvédelmi Szolgálat működéséről
• Integrált Jogvédelmi Szolgálat - Betegjog | Gyermekjog