A hőguta tünetei - Hogyan ismerjük fel a veszélyt?

Hőgutának nevezzük azt az állapotot, amikor a test túlhevülése következtében a szervezet hőháztartása összeomlik, ezzel károsítva annak szervi működését. A klasszikus hőguta Magyarországon nem gyakori jelenség, egészséges embereknél ritkán alakul ki, ugyanakkor a hőártalmak legveszélyesebb, igen magas halálozási arányú formája.

Kiknél alakulhat ki hőguta?

Egészséges személyeknél a hazai éghajlaton jelentkező magas hőmérsékletek is igen ritkán okozhatnak hőgutát. Létezik az számos veszélyeztető tényező, amelyek fennállása esetén megnő a kockázata a nyári melegben a hőguta kialakulásának.

• Keringési és anyagcserebetegségekben szenvedők - Fokozottan veszélyeztetettek a cukorbetegek, a súlyos érszűkületben szenvedők.
• Folyadékháztartás zavarai - Kockázati tényező a krónikus alkoholizmus, folyadékháztartás egyensúlyi állapotának felborulása, főként vízhajtó gyógyszerekkel történő kezelésben részesülők körében.
• Idős korban - A hőháztartás szabályozásának gyengülése és a krónikus betegségek gyakoribb előfordulása miatt az idősek veszélyeztetettek.
• Súlyos, előrehaladott sclerodermás betegek - A bőr felépítésének megváltozása miatt romlik a hőleadási képesség, idegrendszeri és keringési érintettség.
• Egyes, az autonóm idegrendszerre ható gyógyszereket szedők.

Veszélyeztetettek még a tartósan nehéz fizikai munkát végzők (építőiparban dolgozók, katonák) és a sportolók (hosszútávfutók, triatlonisták, edzőtáborok), főleg akkor, ha előzőleg a terheléshez nem szoktak hozzá vagy az meghaladja képességeiket.

Forró égövi országokban elsősorban ott magas a hőguta kockázata, ahol a magas hőmérséklet extrém magas páratartalommal társul, ez ugyanis rontja a szervezet hőleadási képességét. Magas páratartalom mellett, esős környezetben az izzadás és a kilégzés hatékonysága is csökken.

A hőguta tünetei

A hőgutának három jellegzetes tünete van:

• a verejtékezés hiánya,
• a test maghőmérsékletének folyamatos és jelentős emelkedése (39°C fölé, de elérheti a 41°C-ot is),
• eszméletvesztés.

Ezen tünetek kialakulását korai stádiumban jelezheti a koncentrálóképesség zavara, enyhe bódulat, majd kifejezett kábultság. A beteg feje fájhat, szédülhet, hányinger és hányás jelentkezhet. A meleg hatására bekövetkező rosszullét még nem hőguta, hanem leginkább a hőkimerülés vagy hőpangás, a dehidratáció, illetve a napszúrás okozta panaszok, ugyanakkor mielőbbi ellátás nélkül annak "előszobája" lehet. Hőgutáról akkor beszélünk, ha a test hőleadási képessége megszűnik, így a maghőmérséklet gyors és súlyos emelkedésnek indul.

A hőguta lefolyásában két stádium követi egymást. Kezdetben a keringési rendszer még képes kompenzálni a bekövetkező káros jelenségeket, amit a bőr kipirulása (a bőrerek tágulása miatt), szárazsága, forró tapintata jelez.

Amikor a kompenzációs lehetőségek kimerülnek, a bőr sápadttá, szederjessé, hűvössé válik, a pulzus megemelkedik, a szívműködés rendezetlen lesz - ezek a jelek a keringés elégtelenségét igazolják.

Mennyire veszélyes a hőguta?

A valódi hőguta kezelés nélkül halálos kimenetelű, halálozási rátája egyes felmérések szerint még kórházi kezelés esetén is eléri a 10-20%-ot. Sikeres kezelés mellett is maradandó szervi károsodásokat okoz. Maradványtünet lehet az agykárosodás miatt az izmok gyengesége és a gondolkodás zavara, de a szív, a máj, a vese és a tüdő is károsodhat.

A hőguta kezelése

Hőgutagyanús esetben azonnal hívjon mentőt, mivel a beteg kezelése intenzív osztályos hátteret igényel!

A kiváltó okokat, ha lehet, minél hamarabb szüntessük meg, a mentők kiérkezéséig vigyük hűvös helyre a beteget! Nagyon fontos a páciens testének hűtése, amit a segítség megérkezéséig lehetőségek szerint hűtőborogatás alkalmazásával valósítsunk meg. Ezzel párhuzamosan a bőr masszázsa szükséges.

Ha az eszméletvesztés még nem alakult ki, itassunk a beteggel hideg folyadékot, lehetőség szerint vizet. Az eszméletlen betegnél az elsősegélynyújtás általános irányelvei érvényesülnek, szükség esetén az újraélesztés ABC-jének megfelelően járjunk el.

Kapcsolódó A hőség veszélyei - A vízmérgezéstől a napszúrásig

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Kónya Judit, családorvos