Eszméletvesztés esetén szükséges elsősegélynyújtás

Az eszméletvesztés az agy működészavara miatt fellépő állapot, amely a környezettel való kapcsolat teljes hiányával jár. Az eszméletlenség során megfelelő ellátás hiányában a sérült állapota akár életveszélyessé is válhat, legrosszabb esetben fulladás következhet be.

Mi az eszméletvesztés?

Az eszméletvesztés a központi idegrendszer zavara miatt fellépő állapot. Eszméletlen állapotban a beteg nem reagál a külső ingerekre (szóbeli megszólításra, fizikai ingerekre, fájdalomra), a normális reflexek (pl. köhögési, nyelési) részlegesen vagy egyáltalán nem működnek, megszűnik a tudatos érzékelése.

Az eszméletvesztés különböző időtartamú és súlyosságú állapotokat takar. Az átmeneti eszméletvesztés az ájulás (syncope), ami rövid ideig tart, 1-2 percen belül magától és teljes mértékben rendeződik, leggyakrabban hirtelen vérnyomáses következtében az agyi keringés átmeneti elégtelensége váltja ki. A tartós és mély eszméletvesztés a kóma, ennek hátterében a központi idegrendszer tartós károsodása áll.

Miért kell mindig komolyan venni?

Bekövetkezésekor ugyanakkor a beteg környezete nem tudhatja, hogy mennyire lesz tartós az eszméletvesztés, milyen következményei lesznek az alapvető életfunkciókra, ezért mindig komoly odafigyelést igényel, és a tennivalók tekintetében nem szabad feltételezni a spontán rendeződést.

A legfőbb kockázat a fulladásveszély. Mivel az eszméletlen beteg reflexei teljesen vagy részlegesen hiányoznak, a garatreflex is hibásan működhet, amelynek következtében nyál vagy egyéb légúti akadály, akár a nyelv hátracsúszása miatt maga a nyelv is fulladást okozhat.

Bevezető tünetek és az eszméletvesztés körülményei

Az eszméletvesztés néhány pillanat alatt, előjelek nélkül is bekövetkezhet.

Bizonyos esetekben az eszméletvesztést panaszok előzik meg, ám ez nem törvényszerű. Ilyenkor az agy működési zavara miatt a szervezet reakciói csökkentett mértékben működnek, még nem esnek ki teljesen, az érintett személy gyengeségre, szédülésre, ájulásközeli érzésre panaszkodhat. Mivel az összeesés következtében akár súlyos sérülések is bekövetkezhetnek, az illetőt mielőbb fektessük le.

Az eszméletvesztésre olykor következtethetünk annak előzményeiből, gyakran megelőzi a fejet ért ütés, görcsroham, légzési elégtelenség, ismert cukorbeteg rosszulléte stb. Előzménye lehet azonban nem megfigyelhető ok is, mint a mérgezés (alkohol, gyógyszer, gáz, kábítószer stb.) vagy a keringési zavar (pl. stroke stb.).

Kiemelten fontos, hogy a beteg környezetének nem kell mérlegelnie, hogy mi okozhatta és mennyi ideig tart az eszméletvesztés, hanem haladéktalanul meg kell kezdenie az elsősegélynyújtás lépéseit!

Elsősegély eszméletvesztés esetén

Biztonságos a helyszín?

Mindig fontos a helyszín biztonsága, csak akkor folytassa az elsősegélynyújtást, ha az az elsősegélynyújtó személyre sem jelent veszélyt.

Reagál az eszméletlen beteg?

Amennyiben biztonságosan meg tudja közelíteni a beteget, szólítsa meg és érjen hozzá, óvatosan mozgassa meg. Olykor a beteg azonnal reagál az ingerre, ám ha ez nem történik meg, nem szabad várni, hanem folytatni kell az elsősegélynyújtást.

Nem reagáló személynél mindig indokolt a mentőhívás (112)! A legjobb, amennyiben megoldható, ha ezt nem az elsősegélynyújtó teszi, hanem egy másik jelen lévő személy, minél hamarabb. A mentésirányító tud segíteni a további lépésekben is.

Ha nem reagál: légzés ellenőrzése

Hajtsuk hátra kissé a beteg fejét, az állat megemelve, és legfeljebb 10 másodpercig figyeljük a mellkas mozgását és a levegőáramlás jeleit. Bizonytalan esetben se várjunk ennél tovább, nincs szükség a pulzus ellenőrzésére sem.

• Amennyiben a légzés folyamatos, akkor a légútbiztosítás a következő lépés, amelynek leghatékonyabb módja az ún. stabil oldalfektetés.
• Amennyiben nem figyelhető meg egyértelműen a normális légzés, akkor az elsősegélynyújtás következő lépése az újraélesztés. A szabálytalan, hörgő, erőlködő levegővétel nem tekintendő normális légzésnek.

Ha normális a légzés: stabil oldalfektetés

A stabil oldalfektetés egy olyan pozíció, amelyben a legkisebb az esély, hogy légúti elzáródás következzen be. Baleseti eredetű eszméletvesztés esetén azonban lehetőleg tartsuk hátán a beteget, minél kevesebbet mozgassuk, csak olyan mértékben mozdítsuk meg, amennyire az a légutak szabadon tartásához fontos. Amennyiben a légút nem szabad, mindenképp fontos ugyanakkor a beteg mozgatása: a légzés biztosítása elsőbbséget élvez, mivel annak hiánya közvetlen életveszélyt jelent az eszméletlen betegre nézve.

A stabil oldalfektetés kivitelezése:

1. Térdeljen a sérült csípője mellé. A sérült Önhöz közelebbi kezét hajlítsa be úgy, hogy teste és felkarja, valamint felkarja és alkarja közel derékszöget zárjon be, azaz a váll- ás a könyökízület derékszögben van.
2. Távolabbi kezének kézfejét a közelebbi arcfelére helyezze, tenyere kifelé. Az arcra illesztett kezet innentől kezdve végig fogni kell, ha elengedi, elmozdul.
3. Távolabbi lábát térdben húzza fel.
4. Távolabbi, felhúzott térdét maga felé húzva billentse oldalra a sérültet. Ügyeljen, hogy az átfordításkor az arca ne sérüljön meg!
5. Földön lévő tenyerét arca alatt igazítsa meg, fejét enyhén szegje hátra, száját úgy pozícionálja, hogy a szájüregben lévő anyagok (nyál, vér, hányadék) kifelé tudjanak folyni.
6. Felül lévő lábát csípőben és térdben hajlítsa be közel derékszögben, így teste stabillá válik.

A betegnek folyamatosan ellenőrizze légzését, amennyiben megszűnne, az újraélesztést haladéktalanul meg kell kezdeni. Óvja a sérültet a kihűléstől, szükség esetén használjon takarót vagy izolációs fóliát, és várják meg a mentők kiérkezését.

Videós útmutató A stabil oldalfektetés

Ne nincs normális légzés: újraélesztés

Újraélesztést akkor kell kezdeni, ha az érintett nem reagál és nem lélegzik normálisan. Amennyiben több személy is tartózkodik a helyszínen, az elsősegélynyújtásban nem résztvevő személy járjon utána, hogy található-e a közelben automata defibrillátor.

Az újraélesztés menete röviden:

1. Mellkaskompressziók: 30 mellkasnyomás (100–120/perc ütemben), a mellkas közepén, a szegycsontnál, határozott mozdulatokkal.
2. Befújás: 2 befújást alkalmazása szájból szájba vagy szájból orrba, közben figyelve, hogy valóban emelkedik-e az eszméletlen beteg mellkasa
3. A mellkaskompressziót és a befújást felváltva (30:2 arányban) folytatni kell. Ha a befújás nem sikeres, a mellkaskompressziót abban az esetben megszakítás nélkül folytassuk.

Videós útmutató Alapszintű újraélesztés

Az újraélesztést a légzés normalizálódásáig, a mentők kiérkezéséig vagy az automata defibrillátor beüzemeléséig kell folytatni. A defibrillátor használata esetén a készülék adja a megfelelő utasításokat.

WEBBeteg összeállítás partnerünk, az elsosegely.hu tájékoztatói, valamint a European Resuscitation Council 2025-ös irányelvei alapján, szakértő Marsi Zoltán egészségfejlesztési szakértő, elsősegélyoktató.