Mi az a transzfúzió, vagyis vérátömlesztés?

A vérátömlesztés nem csak a vér adásában merül ki, minden, a véráram alkotóelemeinek pótlását is értjük rajta.

A vörösvérsejt-transzfúzó, trombocitatranszfúzió, plazmatranszfúzió a leggyakoribb. Mindezen készítmények mellett a vér plazmafehérjéi, alvadási faktorai is gyógyszer formájában elérhetőek, adott betegség kezelésére.

Maga a transzfúzió egy – bár mindennapos, de – komoly és akár életveszélyes mellékhatásokkal és szövődményekkel járó folyamat, mely során egy vagy több donor szervezetéből nyert alkotóelem kerül a recipiens szervezetébe. Rendkívüli körültekintést igényel hát.

Milyen vérkészítmények vannak?

A mindennapos gyakorlatban a leggyakrabban a vörösvérsejt-transzfúzió, vagyis a „vér adása” a leggyakoribb. Számos indikációja van, alapvetően súlyos vérszegénység, vagy adott idő alatt veszített vérmennyiség esetén adandó, mely lehet hirtelen kialakuló, pl. baleset, sérülés, műtét kapcsán, vérzés (szülés, tápcsatornai) esetén. De gyakran daganatos betegség kezelésekor is szükséges, vagy krónikus esetben lassabban kialakult vérszegénység is igényelhet azonnali véradást (ezek kritériumai kellően szigorúak, de mindig egyénileg a beteget nézve kell dönteni).

Vérlemezke-koncentrátum is adható vérzés, vérzésveszély esetén, elsősorban akkor, ha bármilyen háttérok miatt a vérlemezke száma kritikus érték alá csökken (vérzés, daganat, kemoterápia, csontvelő-elégtelenség). Célja a véralvadás segítése, a spontán vérzések (belszervi, agyvérzés) elkerülése.

FFP (Friss Fagyasztott Plazma) vagy faktorkoncentrátum adására is elsősorban vérzés vagy vérzésveszély esetén kerül sor.

Hogyan nyerünk vérkészítményt és milyen előkészületek szükségesek?

Önkéntes donoroktól, szigorú kizárási kritériumokkal. Bizonyos készítmények egy donortól származnak, mások több donor mintájából.

A nyert vérkészítmény gondos vizsgálatokat (pl. vírusszerológia, vércsoport ABO, Rh és egyéb vércsoport meghatározás) követően még számos folyamaton megy keresztül, hogy megfelelő formában legyen elérhető a beteg számára. Pl. mosott, szűrt, sugarazott készítmények adott betegséggel, kezeléssel vagy immunológiai státusszal bíró betegek számára.

Minden esetben, amikor egy beteg transzfúzióját tervezzük, az ő mintájának vizsgálata is megtörténik, természetesen sürgős esetben is (vércsoport, ellenanyag-meghatározás), nagyon ritka az az eset, amikor életveszély esetén ezek a folyamatok lerövidülhetnek.

Vérkészítmény beadása előt t(ez a vörösvérsejt-transzfúzióra vonatkozik) a beteg ágya melletti keresztpróbára is szükség van, amikor adott reagensek segítségével a beteg vérmintája és a donor vérminta tesztelése megtörténik.

Vérkészítmény beadása előtt fontos a beteg és a készítmény pontos beazonosítása, dokumentálása, a keresztpróba végzése, a beteg vizsgálata, paramétereinek (vérnyomás, pulzus, testhőmérséklet, vizelet) rögzítése és a dokumentálás, tájékoztatás, beleegyező nyilatkozat rögzítése.

A transzfúzió menete

A vérátömlesztés szigorúan kórházi körülmények közt történik, monitorozva a beteg állapotát végig a transzfúzió során és utána is. Maga a vérkészítmény intravénásan infúzió formájában kerül beadásra. Készítménytől függően, de lassan. kb. egy óra alatt. A beteget ezt követően is megfigyelés alatt kell tartani az esetleges korai és késői szövődmények észlelése végett.

Milyen szövődmények léphetnek fel leggyakrabban?

Háttérok szerint immunológiai vagy nem immunológiai reakciók. Ibőbeliség szempontjából korai vagy késői szövődmények.

A leggyakoribbak a következőek:

Korai és immunológiai okra visszavezethető lehet anafilaxia, allergiás reakció, ARDS, tüdőkárosodás, hemolízis.

A korai immunológiai reakciók légzési, keringési, vese- vagy májelégtelenség kialakulásával fenyegetnek azonnal vagy hosszabb távon.

Késői immunológiai okból kialakulhat elsősorban alloimmunizáció, ellenanyag-képződés, ami az esetleges következő transzfúziót nehezíti.

Nem immunológiai szövődmény lehet fertőzés átvitele, vasterhelés, a keringési vagy légzési rendszer terhelése.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus