Atópiás dermatitisz - endogén ekcéma

Az atópiás dermatitiszes betegek 15-20 százaléka fiatal, a városi lakosság körében gyakoribb, és folyamatosan emelkedő tendenciát mutat. A tünetek a korai csecsemőkorban, ritkábban később kezdődnek. Az évek során egyre ritkábban, egyre enyhébb tünetek jelentkeznek és az esetek háromnegyed részében a pubertáskorra a gyermekek kinövik a betegséget.

Jellemző a nagyon száraz bőr, az erős viszketés, az intenzív vakarózás, és az időszakosan, változó erősséggel fellépő bőrgyulladás. A bőrszárazság oka a faggyútermelés csökkenése mellett, a faggyú összetételének megváltozása, a bőrt védő savköpeny vegyhatásának lúgos irányba való eltolódása, és az ezzel kapcsolatos vízveszteség.

Nagyon gyakori, hogy más atópiás betegséggel (asztma, szénanátha) társul. A beteg családjában is halmozottan fordulnak elő ezek a kórképek.

Mi okozhatja az atópiás dermatitiszt?

Mai ismereteink szerint, az atópiás hajlam kialakulásáért az immunrendszer hibás működése felelős. Ez örökletesen meghatározott. Az atópiás egyén a külvilág ingereire (táplálékok, belélegzett vagy a bőrre kerülő anyagok) másként és hevesebben válaszol. Gyakori náluk a csalánkiütés, hevesen reagálnak rovarcsípésekre. Erős viszketést okozhatnak a bőrrel érintkező ruhaneműk (műszálas, gyapjú), tisztálkodó szerek (lúgos szappanok, illatos, színezett tusfürdők). A hideg vagy meleghatás, verejtékezés, érintés, dörzsölés is heves vakarózást provokál.

A levegőben levő pollenek, tollak, szőrök, gombaspórák, atkák is kiválthatják a tüneteket. Ezzel párhuzamosan a bőrre kerülő baktériumok, vírusok, gombák ellen furcsamód gyengébb a védekezés. Gyakrabban fordul elő ekcémás betegeknél gennyes bőrfertőzés, nagyszámú szemölcsképződés.

Ezek az eltérések vérkép vizsgálattal, az immunglobulinok szintjének (IgE) mérésével, provokációs tesztekkel kimutathatók.

Társuló betegségek

A klinikai tünetek súlyosságát befolyásolja az életkor, a beteg környezete és számos más körülmény, pl. az időjárás, stresszhatások. A betegség lefolyása ennek megfelelően hullámzó, enyhe és súlyosabb időszakok váltakoznak. Az ekcémás gyermekek 70-80%-a serdülő korra tünetmentessé válik, de általában ekkor jelentkeznek a légúti tünetek (asztma, szénanátha), ezt nevezik ”atópiás menetelés”-nek. A felnőttkor küszöbén nagyon fontos a helyes pályaválasztás, mert a felnőttkori ekcémák legnagyobb részét a munkahelyi környezeti allergének, stresszhatások tartják fenn.

A tünetek kezelése

A betegséget csak tünetileg tudjuk kezelni. A kiváltó tényezők kerülése, a helyes bőrápolás és életvezetés (öltözködés, szokások, játékok) ezért a megelőzésben rendkívül fontos. A gyermekeknél sem ritka már a fémekre, festékekre, illatanyagokra, tartósító szerekre kialakult túlérzékenység. Csecsemőkorban az ételérzékenységnek(tej, tojás, szója, mogyoró) is lehet szerepe, ennek tisztázása és az elkerülő diéta szintén fontos.

A kezelésben a helyesen megválasztott bőrápoló készítmények rendszeres használata, a tünetek fellángolása idején az életkornak, testtájéknak megfelelően választott gyógykenőcsök, viszketéscsillapító szerek, felülfertőződés esetén antibiotikumok adása javasolt. Az immunrendszer erősítésére és az immunegyensúly fenntartását eredményező kezelésekre is van már lehetőség.

Krónikus betegség lévén nagyon fontos a beteg és családja helyes életvezetése (anyatejes táplálás, dohányfüst-mentes, tiszta környezet, öltözködés) rosszabb időszakokban pszichés támogatása. Gyerekeknél az óvodai, iskolai környezettel megfelelő összhang kialakítása, a helyes pályaválasztás életreszóló feladat.

Svábhegyi Gyermekgyógyintézet
Cím: 1037, Budapest, Bokor utca 17-21.
Tel: +36 1 44 33 200