A sarlósejtes betegség - Tünetek és kezelés
megjelent:
A sarlósejtes megbetegedés öröklödő betegség, mely csak afrikaiak leszármazottjain és néhány esetben mediterrán területről származók között található meg. “A sarlósejtes krízis" alatt a beteg vörösvérsejtjei sarló alakúvá válnak.
Ezek elzárják a kisereket és megakadályozzák, hogy az oxigén eljusson a test különböző részeibe. Emiatt elhal a testnek az a része, vagy a beteg meg is halhat. A sarlósejtes krízis alatt súlyos fájdalom és érzékenység kezdődik a csontokban, a lépben és a test bármely részében.
| A vérszegénység (anaemia) |
| A vérszegénység lassan fejlődik ki és nem okoz súlyos tüneteket, így nehezen veszi észre önmagán a beteg. Léteznek azonban olyan jelek, melyek alapján felmerülhet a betegség gyanúja. A tünetek súlyossága és típusa függ a vérszegénység kialakulásának sebességétől, okától és a beteg életkorától. Idősebb emberek esetén a különböző szervek oxigénhiánya hamarabb okoz működési zavarokat, akár az agy, vagy a szív vérellátási zavarát is. Milyen panaszok esetén gondoljunk vérszegénységre? |
A fájdalom általában 2-7 nap alatt fejlődik ki. Gyakran a kézujjak és a lábujjak a legérintettebbek. A krízis alatt aspirint vagy paracetamolt kell bevenni, legalább 4 liter folyadékot kell inni egy nap, pihenni és melegen maradni. Ezek a krízisek gyakran fertőzés, malária, kiszáradás, izgalmi hatás vagy hideg időjárás után jelentkeznek. A sarlósejtes betegség nem gyógyítható, nem is előzhető meg, de a krízis csökkenthető a fertőzések, a kiszáradás elkerülésével. Óvakodni kell a megfázásoktól, a szűk ruha viselésétől és műtétektől.
Sarlósejtes betegség krónikus vérszegénységet is okozhat, mely vassal, folsav tabletta adásával kezelhető, de sürgős esetben vértranszfúzióval. Sarlósejtes anaemiában szenvedő betegek általában alacsonyak és szokatlan formájú a fejük. Megfelelő kezeléssel elfogadható életet élhetnek, bár évente három alkalommal is lehet krízisük.
