• Krónikus mandulagyulladás esetén indokolt a műtét

        Szerző: WEBBeteg - Balogh Mária, újságíró

        Számos történetet hallottunk arról, hogy a torokmandulák a szájüreg mélyén, a torok két oldalán elhelyezkedő nyirokszövetek gyakori fertőzése milyen galibát képesek okozni, veszélyeztetve a létfontosságú szerveinket. Sok esetben tanácstalanok a gyermeket nevelő szülők: vállalják-e a műtétet vagy sem?

        A szakemberek úgy vélik, hogy az évente többször visszatérő, krónikus, „gócos” mandulagyulladás esetén indokolt az operáció, mivel nem csak a beteg mandula környezetében, a torokban jelentkezhet a gyulladás, a fájdalomérzet, a nyelési nehézség, amelyet magas láz, hőemelkedés, visszatérő fáradékonyság, az immunrendszer gyengülése is kísérhet. Az ízületeket, a szívet, a veséket, s más szerveinket is súlyosan megbetegítheti a heveny mandulagyulladás, mely egyebek mellett hajhullást, rossz leheletetés bőrkiütést is okozhat.

        A mandula körül kialakult tályog esetében nem érdemes halogatni az operációt, a szövődmények elkerülése miatt szinte kötelező a műtét. Erről mindig fül-orr-gégész szakorvossal kell konzultálni. Érdemes tudni, hogy a jelentősen megnagyobbodott torokmandulák szűkíthetik a torkot, mely nyelési vagy légzési nehézségeket okozhatnak, s hozzájárulhatnak a horkolás és az éjjeli légzéskimaradás kialakulásához is.

        Hirdetés

        Kíváncsiak voltunk arra, hogy a nagy tapasztalattal rendelkező szakember miként vélekedik egyebek mellett: az orr-, és garatmandula operációjáról, annak következményeiről, a beavatkozás folyamatáról, a lábadozásról, a gyógyulás időszakáról.

        Kérdéseinkre Dr. Batta Tamás PhD. fül - orr - gégész szakorvos válaszolt.

        A korábbi évekhez, évtizedekhez képest változott-e a mandula operációk száma a gyermek-, illetve felnőtt betegek körében?

        A mandulák eltávolítása a mai napig a legnagyobb számban végzett fül-orr-gégészeti beavatkozás. Ennek az az oka, hogy nincs hatékony, nem műtéti kezelési eljárás a kezünkben a probléma megoldására.

        Sokáig azt tanácsolták a szülőknek, hogy csak nagyon indokolt esetben vetessék ki gyermekük garatmanduláját, mert annak fontos szerepe van a fertőzések szűrésében. Így vallják most is az orvosok?

        A mandulákat csak indokolt esetben vesszük ki, „prevenciós” jelleggel nem végzünk mandulaműtétet. Ennek oka nem csak abban áll, hogy feleslegesen nem teszünk ki senkit műtéti terhelésnek, illetve műtéti kockázatnak, hiszen a mandulák nem fölösleges vagy tévedésből odanőtt szervek, nem konstrukciós hibák.

        A felsőlégutak és a tápcsatorna kezdeti szakasza, egy különleges része a szervezetünknek. Itt zajlik a test működésének fenntartásához szükséges anyagok „bevételezése”, illetve „érkeztetése”. Ennek megfelelően az immunrendszer itt találkozik azokkal a mikroorganizmusokkal, melyek veszélyt jelenthetnek a szervezet számára. Ezért a térséget borító nyálkahártyához egy összetett, lymphaticus szövetelemekből álló rendszer, az úgynevezett MALT (mucosa associated lymphoid tissue) rendszer kapcsolódik. Ez részben a nyálkahártyában szétszórt néhány milliméteres nyirokszövet tömörüléseket, részben pedig szervvé formálódott nyirokszövet tömörülést jelent. Ez utóbbi csoportot alkotják az orr- és garatmandulák, a garati oldal kötegek, a fülkürt körüli nyirok tömörülés és a nyelvgyöki mandulák. (Ezt nevezik a Waldeyer-féle garatgyűrűnek.)

        Klinikai szempontból az orr- és a szájpad-mandulák fontosak. Ezek azok a szervek, melyek olyan módon tudnak megbetegedni, hogy azt csak műtéti úton tudjuk kezelni. A mandulák működésének legfőbb eleme az árkolt felszín, mely nem egyszerűen csak felszínnövelő képződmény. A mandulák árokrendszere köré fészekszerű képződményeket alkotva rendeződnek el a lymphaticus szöveti elemek, amiket centrum germinativumnak nevezünk. Ezekben a nyirok központokban termelődnek az immunválasz kialakulásáért felelős immunsejtek, melyek innen indulva mozognak a nyirok központok és az árokrendszer felszíne között. Így, miközben a mandulák árokrendszere egyfajta mechanikus csapdaként elfogja a kórokozó mikroorganizmusokat, az immunrendszer sejtjei azonnal tudnak rájuk reagálni.

        Mikor találkoznak először a kisgyermekek ezekkel a kórokozókkal?

        A gyermekek az életük első 2-3 évében találkoznak a kórokozó mikroorganizmusok jelentős részével, ennek megfelelően ebben az időszakban van a manduláknak a legnagyobb szerepük. Ezért nem végzünk mandulaműtétet ennél fiatalabb életkorban.

        Mi a különbség a torok- és a heveny mandulagyulladás között?

        A különbséget egy egyszerű torok- és a heveny mandulagyulladás klinikai képe között az adja, hogy ha az immunrendszer nem képes időben megállítani a kórokozó terjedését, a gyulladásos folyamat már a garatmandulák árkainak teljes felületét, illetve a mandula szöveti állományát is érinteni fogja. Az ezzel járó heves immunreakció egy rendkívül nagy felszínen, ugyanakkor a mandulák viszonylagosan kis térfogatában zajlik, ami a mandulagyulladás ismert, erős tüneteinek kialakulásához vezet. A torokgyulladás és a mandulagyulladás közötti klinikai különbséget nem az immunreakció kvalitatív, hanem kvantitatív (mennyiségi)  különbsége adja.

        Ennek ismeretében a mandula eltávolítása nem okozza-e az immunrendszer védekezőképességének gyengülését?

        Irodalmi adatok alapján az orr-, illetve garatmandulák eltávolítása után megfigyelhető ugyan a vér ellenanyag szintjének (IgG-, és IgA) átmeneti csökkenése- mely mintegy négy hónap alatt áll vissza az eredeti szintre -, azonban az immunglobulin szint soha nem kerül a normál szint alá, nem alakul ki immunhiányos betegség. A garatnyálkahártyához kötött MALT rendszer többi tagja ugyanis képes teljes értékűen átvenni az eltávolított mandulák szerepét.

        Mikor indokolt felnőtt- és gyermekkorban a garat- vagy az orrmandula eltávolítása, mi alapján hozza meg a döntést a szakorvos?

        Ahogy láttuk, a manduláknak fontos élettani szerepük van. Eltávolításuk mellett akkor döntünk, ha a mandula olyan módon megbetegszik, hogy nem képes tovább betölteni a funkcióját, illetve, ha a mandula betegsége a szervezet működőképességét veszélyezteti. A garatmandula eltávolításának leggyakoribb oka a krónikus mandulagyulladás. Jellemző, de nem szükségszerű kísérő jelenség egyebek mellett a regionális nyaki nyirokcsomók duzzanata, illetve az árokrendszerből kipréselhető, esetenként spontán is ürülő, sárga színű, morzsalékony váladék (detritus) vagy híg genny, illetve a társuló rossz lehelet. A krónikus mandulagyulladás egyik ritka kísérője a mandulakő, mely akár extrém méreteket is elérhet.

        A mandulák gyakorta gócként keserítik a betegek életét. Hogyan fedezhető fel ennek az egészséget romboló hatása?

        A krónikus mandulagyulladás összefüggésben mindig szóba kerül a góckérdés is. Ennek fogalmát az a tapasztalat teremti meg, miszerint vannak olyan betegségek, melyek tünetei enyhülnek vagy megszűnnek, ha  a szervezetben egy körülírt, krónikus bakteriális gyulladásos folyamatot kezelünk. Jelenleg azonban a pontos ok-okozati összefüggés az egyes krónikus gyulladásos állapotok és a feltételezetten kapcsolódó gócbetegségek között nem tisztázott. Emellett egy krónikus gyulladás megléte még nem jelenti automatikusan azt, hogy az gócbetegséget tart fenn, vagy azt, hogy a felfedezett krónikus gyulladás valóban az a góc, mely az adott betegséggel összefügg. Ennek megfelelően egy fül-orr-gégészeti „góckutatás” során választ tudunk adni arra a kérdésre, hogy igazolható-e olyan krónikus gyulladás, mely konzervatív módon nem orvosolható. Arra a kérdésre, hogy a megtalált krónikus gyulladás összefüggésben van-e a kérdéses betegséggel, csak a gyógykezelés után kapunk választ.

        Évtizedekkel korábban csakis ébrenléti állapotban végezték ezt az operációt, amit a betegek rettenetes traumaként éltek meg. Az érzéstelenítő injekciónyelési nehézséget váltott ki, ami hányingerrel társult, a mandula eltávolítása is drasztikus folyamat volt, ami nagy fájdalommal járt.

        A garatmandula műtétnél helyi érzéstelenítéssel teljes hatás érhető el, a műtét alatt a beteg fájdalmat nem érez, csak tompa húzó, nyomó érzést. Az érzéstelenség beálltával a beteg úgy érzi, mintha gombóc nőtt volna a torkába, és szintén ezért úgy érzi, hogy nyelni sem tud. Maga a műtéti beavatkozás mintegy 20 percet vesz igénybe, azonban a páciens együttműködése elengedhetetlen. Érthető módon ez gyerekeknél nehezen érhető el.

        A klasszikus operáció során a garatíven ejtett metszést követően, a mandula tokja mentén haladva kifejtjük azt a garatizmok által alkotott mandula ágyból, melyet vérzéscsillapítás követ. Az altatásos mandulaműtétek során egy speciális szájterpeszt használunk a megfelelő műtéti hozzáférés biztosítására.

        Mennyiben különbözik ettől az altatásban végzett műtét?

        A mandulaműtéthez alkalmazott altatás nem különbözik a más műtétek során alkalmazott eljárástól. Minden műtéti beavatkozásnak, így a mandula műtétnek is vannak kockázatai. A legfontosabb kockázat az operáció során a vérzés, de emellett figyelnünk kell a garatívekre, a nyelvgyök területére, és a mandula árkot alkotó garatizmokra is. Rendellenes lefutású erek okozhatnak még nehézséget a műtét során, azonban ilyen esetekkel viszonylag ritkán találkozunk, és gondosan vezetett, kíméletes műtét technika mellett idejében felismerhetők.

        Miben tér el az orrmandula eltávolítása a garatmandula operációjától?

        Az orrmandula eltávolítása műtéttechnikailag eltér a garatmandula műtététől. Ennek oka részben az orrmandula elhelyezkedése, részben pedig az, hogy az orrmandula nem rendelkezik tokkal. Ennek megfelelően az orrmandula eltávolítása során mintegy levágjuk azt az alapjáról. Emellett ez, a terület helyi érzéstelenítésével kevésbé hatásos.

        A vérzés veszélye milyen mértékben válhat kritikussá - hiszen a mandula helyén nyílt seb keletkezik -, s hogyan tudják ezt biztonsággal megfékezni?

        A műtéti, valamint az azt követő vérzés a leggyakoribb veszélye a mandulaműtétnek. A garatmandula az elülső és a hátulsó garatív közötti mandulaágyban helyezkedik el úgy, hogy a mandula állományát egy erős kötőszövetes tok veszi körül. A mandulaágy alapját a garatizmok képezik, ezek között haladnak a mandulát ellátó erek. A mandula tokja a mandulaágy szöveteitől viszonylag könnyen elválasztható, ennek megfelelően számottevő vérzéssel csak az ellátó erekből kell számolnunk. Ha a műtétet megelőzően hosszú ideig sűrűn követték egymást a gyulladásos epizódok, a műtét során nehezebb a mandulát a környezetétől elválasztani. Így  az ellátó erekből származó vérzés mellett a mandulaágy szöveteiből eredő diffúz vérzéssel is számolnunk kell. Ezek a vérzések a műtét során jól uralhatók, ahhoz, hogy a műtőben kritikussá váljon a helyzet, extrém, nem várt eseménynek kell történnie.

        Az utóvérzés kialakulásának a kockázata a műtétet követő 24 órában a legnagyobb (korai utóvérzés), ezért ragaszkodunk ahhoz, hogy ezt az időszakot a beteg mindenképp fekvőbeteg intézményben töltse. A mandulaműtétet követően a sebárkokban és a sebalapon szürkés színű lepedék alakul ki, mely leválását a garatizmok nyeléshez kötődő mozgása segíti elő. A mandulaműtétet követő utóvérzés valószínűsége az első 24 óra után egyre kisebb, egészen a seblepedék leválásáig. Ez az operációt követő 7-10. napig megtörténik. 

        Ez is érdekelheti Önt! Visszanőhet az eltávolított mandula?

        Meddig érdemes kímélő életet élni, tartózkodni a fizikai terheléstől?

        A késői utóvérzések a fent említett időszakban a leggyakoribbak, így a fizikai kíméletet is eddig az időpontig célszerű fenntartani. Két hét kímélet a legideálisabb. Ha mégis utóvérzés lép fel, a beteg intézeti, szakorvosi ellátást igényel. Kritikussá akkor válhat a helyzet, ha a vérzést későn ismerik fel, a súlyosságát nem megfelelően mérik fel, vagy más okból a beteg későn kerül szakszerű ellátásra.

        Van -e lehetőség arra, hogy a szülő kisgyermeke mellett maradjon a kórházban?

        Igen, gyermekek esetében az intézmények mindenhol lehetőséget tudnak biztosítani arra, hogy a szülő a gyermekkel lehessen a kórházi benntartózkodás idején, beleértve az éjszakát is. Mi magunk kifejezetten örülünk, ha a szülő a gyermek mellett marad, mert megnyugtató állapot mindkettőjük számára, másrészt a gyermek mellett lévő szülői jelenléttől szorosabb megfigyelést nem tudunk biztosítani.

        Miként lehet az operációra lelkileg felkészülnie a betegnek, illetve a szokásos műtéti beavatkozások előtti szabályokat betartania?

        A beteg műtétre való felkészülését az segíti a legjobban, ha pontosan tudja, hogy mikor mi fog történni vele. A műtét előtti evés és folyadékfogyasztás tekintetében általánosan elfogadott, hogy a páciens a műtét előtti napon még szabadon vacsorázik, a folyadékfogyasztást éjfélig szoktuk javasolni. A kísérőbetegségek, gyógyszertúlérzékenység ismerete az orvos számára természetesen elengedhetetlen. A rendszeresen szedett gyógyszerek közül csak azokat függesztjük fel, illetve cseréljük le a műtéthez, melyek használata befolyásolja a műtét menetét és az utána követő időszakot vagy az altatást.

        Mi történik a műtét után, és hogyan csillapítják a fájdalmat, mit tanácsolnak az utóvérzés kockázatának csökkentésére?

        A műtét után természetes módon megjelenik a sebfájdalom. Orrmandula műtét után ez nem olyan kifejezett, mint a garatmandula operációt követően. Fájdalomcsillapításra a non-szteroid gyulladás csökkentőket használjuk. A műtét utáni utóvérzés gyakorisága meglehetősen alacsony, két százalék alatt van. A kockázat csökkentésére kerülni kell minden olyan tevékenységet, mely megemelheti a vérnyomást, és kerülni kell az olyan testhelyzeteket, melyek vértolulást okozhat (hajolgatás, lógó fejhelyzet, forró fürdő). Utóvérzés esetén szakorvosi ellátás szükséges.

        Képes-e felülfertőződni a frissen operált mandula helye, az eleven seb?

        Nem. A műtét során a garatmandulák tisztulásáért felelős kisnyálmirigy csoportosulás, a Weber-féle nyálmirigyek érintetlenek maradnak, így a mandulaműtét utáni sebágy védelme is megoldott. Fertőzésveszély akkor alakul ki, ha a műtét során a mandulaágyat alkotó izomréteg megsérül, és így megnyílik a garat melletti térség (parapharyngeum). Ilyen esetben a sérülést varratokkal egyesítjük, és antibiotikumot adunk.

        Mikor ihat, ehet először a beteg, és milyen menü ajánlott otthon?

        Általánosan bevett gyakorlat, hogy a beteg a műtétet követő 2 óra múlva iszik. Ennyi idő elegendő, hogy az alkalmazott helyi érzéstelenítő,vagy az altatáshoz használt gyógyszerek hatása „távozzon”. Ennek azért van jelentősége, mert ezek a készítmények kikapcsolják, illetve csökkentik a garatreflexet, ami megakadályozza, hogy idegen anyag a légutakba juthasson. A túl korán kezdett folyadékfogyasztásnak az a veszélye, hogy a beteg félrenyelhet. A mandulaműtét utáni időszakban teljesen fájdalommentes étkezést nem tudunk biztosítani. A fájdalomcsillapítást úgy érdemes időzíteni, hogy a várható étkezés előtt 20-30 perccel kerüljön a készítmény beadásra, így az étkezéssel járó extra fájdalom idejére már felépült, stabil fájdalomcsillapító hatással számolhatunk.

        Az orrmandula műtéthez kötődően nincs számottevő megkötés, itt csak a vérbőséget okozó ételeket, italokat (forró, szénsavas, csípős) kell kerülni. A garatmandula műtéthez kapcsolódóan további étrendi megkötésre azért van szükség, mert ilyenkor nem csak a nyelési folyamat fájdalmas, hanem a rágáshoz kapcsolódó állkapocsmozgás és a falatformáláshoz szükséges nyelvmozgás is. Ennek megfelelően az étrendbe olyan ételek kerülnek, melyek nem igényelnek jelentős rágást és magas víztartalmúak. Természetesen a beteg meg tud enni olyan ételeket is, melyek rágósabbak, szárazabbak, azonban ezeknél az ételeknél előfordulhat, hogy a fájdalom miatt a beteg nem rágja meg rendesen, nem képez megfelelő falatot, ami a nyelésnél nehézséget, intenzív fájdalmat okozhat. A kórházi menü követi ezt az elvet.

        A fagyi valóban jótékonyan hat mandulaműtét után, hiszen tejes termék?

        A fagyit szinte minden gyermek és a legtöbb felnőtt is szereti. Így amellett, hogy a hideg fagylalt lehűti a műtéti területet- ezzel csökkentve a fájdalmat -, a betegeket is könnyebben rá tudjuk venni arra, hogy használják a nyelési funkciót. A nyelés korán megkezdett, majd folyamatos használata mellett gyorsabb a gyógyulási folyamat. Az ételek tejtartalma nem okoz problémát, hiszen a műtét során a garatmandulák tisztulásáért felelős kisnyálmirigy csoportosulás érintetlen marad, így a mandulaműtét utána sebágy tisztulása is megoldott.

        Mikor kezdhető meg a szájápolás, fogmosás a műtét után?

        A szájápolás kérdése fontos a beteg számára. Az első 24 óra elteltével az óvatos fogmosás engedélyezhető azzal, hogy külön figyelni kell arra, hogy a fogkefe ne sértse a műtéti területet.

        Meddig kell a betegeknek a kórházban tartózkodniuk a műtét után? Mikor kelhet fel az ágyból, s milyen közérzetre kell számítania?

        Szövődménymentes megfigyelési szakot követően orrmandula műtét után a beavatkozást követő nap reggelén, garatmandula műtét esetén egy nappal később bocsátjuk haza a betegeket. Az ágyból akkor kelhet fel a beteg, ha biztonságosan tud közlekedni, így a fürdőszobát már a műtét napján is tudja használni.

        Az operáció utáni általános közérzet nagymértékben egyénfüggő. A gyerekek, illetve azok, akiknél halmozódó erős mandulagyulladásos epizódok előzték meg a műtétet, a beavatkozás utáni fájdalmat könnyebben élik meg. Az altatáshoz használt gyógyszerek egy része mellékhatásként émelygést, hányást okozhat. Ez jelentősen rontja a beteg közérzetét.

        Mennyi idő után nyeri vissza a páciens a megszokott beszédhangját, normális nyelési reflexét?

        A beteg beszédhangja akkor változik meg a mandulaműtét kapcsán, ha akár az orr -, akár a garatmandula olyan mértékben megnagyobbodott volt, hogy az jelentős légúti akadályt képezett. Ilyen esetekben egy-négy hét is eltelhet a beszédhang visszaállásáig.

        Mennyi ideig tartó kiesést jelent a mandulaműtét a munkahelyről, az óvodából vagy az iskolából?

        Ez is egyénenként változik, de tanácsos a minimum két hetes pihenőt otthon, nyugodt környezetben tölteni.

        Forrás: WEBBeteg
        Balogh Mária, újságíró
        Szakértő: Dr. Batta Tamás PhD, fül-orr-gégész szakorvos

        Módosítva: 2018.03.21 13:11, Megjelenés: 2018.03.21 13:11
      • Cikkajánló

        SARS-CoV-2 koronavírus

        SARS-CoV-2 koronavírus

        Fazekas Erzsébet, újságíró

        Az új típusú koronavírus képes terjedni a levegőben is, ezt bizonyítékok támasztják alá.

        Hőség és terhesség

        Hőség és terhesség

        Balogh Mária, újságíró

        Milyen kihívásokkal kell szembenézniük a kismamáknak nyáron? Hasznos tanácsok.

        SCDS - Felsőívjárat-dehiszcencia szindróma (ablak szindróma)

        A felső ívjárat dehiszcencia szindróma vagy röviden SCDS (superior canal dehiscence syndrome, helytelenül felső ívjárat kifakadási szindróma néven is emlegetik) olyan ritka rendellenesség, mely egyensúlyzavarral és halláskárosodással jár. Az elnevezés arra utal, hogy a betegségben szenvedők belső fülében a felső félkörös ívjáratokat fedő csont lyukas vagy elvékonyodott.

        Orrsövényferdülés tünetei, kezelése

        Az orrsövény egy olyan fedett, az orrüreg középvonalában húzódó, porcból és csontból álló lemez, ami elválasztja a bal és jobb oldali orrüreget egymástól. Meglehetősen gyakori azonban, hogy az orr szilárd váza egyenetlenül fejlődik, az orrsövény növekedése pedig gyorsabb, mint az orr alapjáé és oldalsó részéé.

        A mandulagyulladás kialakulásának okai és tünetei

        Az orr- és a garatmandulák gyulladását vírus- és baktériumfertőzés okozza, leggyakrabban a felső légúti huruthoz, megfázáshoz kapcsolódik. Kialakulására a rossz higiénés körülmény, a legyengült immunrendszer, az elégtelen táplálkozás vagy valamilyen más betegség megléte hajlamosít.

        Fájdalom mandulaműtét után: Mi a teendő?

        A mandulaműtét után jelentkező fájdalom távolról sem olyan rossz dolog, mint mindaz, amit egy meglévő begyulladt mandula okozhat. Mindemellett az operációt követő esetleges fájdalom enyhítésére is megvan a lehetőség.

        A mandulaműtét kockázatai - Az orvos válaszol

        Idült garatmandula-gyulladást állapítottak meg nálam, de nem tudom érdemes-e megműttetni, mert már 32 éves vagyok és félek hogy baj lesz. Hogyan zajlik ez a beavatkozás? - A WEBBeteg Orvos válaszol rovatának kérdéseiből.

        Mikor szükséges eltávolítani a mandulákat és hogyan zajlik a műtét?

        Ha a garatmandulák krónikus gyulladása áll fenn, ha gócként funkcionálnak, ha tályog vagy daganat alakul ki, illetve ha gyakori akut gyulladás jellemző, akkor a mandulákat el kell távolítani.

        Fehér színű váladék jött a mandulámból! Mi okozhatja?

        "Tisztelt Doktor úr! A mandulámból törmelékes, fehér színű darabkákat nyomkodtam ki. Mitől van ez, s mit lehet ellene csinálni? Súlyos?" - Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatának kérdéseiből.

        A mandulagyulladás tünetei, kialakulása

        A gyakori felsőlégúti gyulladás, tüszős mandulák, a folyton kiújuló középfülgyulladás krónikussá válása esetén a gyermekorvos gyakran a műtétben látja az egyetlen megoldást. Dr. Somló Pál gyermekorvos cikkéből kiderül, hogy megelőzhető lenne a probléma, mit lehetne tenni, hogy elkerüljük a műtétet és hogy melyek azok az esetek, amikor valóban muszáj eltávolítani a mandulákat.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.