Hallássérült téma

A fiatal életkorban jelentkező halláscsökkenés jelentősen nehezíti a gyermek beszédértési és nyelvhasználati képességeinek megfelelő fejlődését, így ha korábban nem tettük, az iskolakezdés előtt mindenképp érdemes orvoshoz fordulni, ha azt gyanítjuk, hogy gond lehet a gyermek hallásával.

A mai kor modern vívmányaival a részleges halláscsökkenésben szenvedők is lehetőséget kapnak, hogy beszédértésük, kommunikációjuk javuljon. Cikkünkben a hallókészülékek működését és azok mechanizmusát vettük górcső alá.

A Nyelvtudományi Intézet (MTA Kiválósági Intézet) elkészítette az Országos Mentőszolgálat koronavírus-tájékoztatóját jelnyelven.

A Kuku és barátai - Ismerjük meg közösen a segítőkutyák világát! című mesekönyv ötletét Loványi Eszter gyógypedagógus, szociológus szerző személyes tapasztalatai adták. Ugyanis Eszter hallássérülten született. Mindennapjait egy hangjelző kutya, Kuku könnyíti meg, különösen akkor, amikor nem viseli a hallókészülékét.

Amikor öt és fél évesen kiderült a kislányról, hogy hallássérült, felmérték, hol tart a beszédfejlődése. A különböző tesztek azt mutatták, hogy szókincsben nem volt lemaradása, de a nyelvtani mondatfűzéssel gondjai akadtak. Elkezdődött Boróka hallásgondozása: megkapta az első próbakészülékét. A hallókészülékkel való hallást azonban tanulni kell, nem elég csupán bekapcsolni a készülékeket. Kitartással és türelemmel viszont feltárulnak a hangzó világ titkai...

A kislány már öt éves volt, az anyukáját még mindig kételyek gyötörték. Vajon Boróka csupán elmerül a fantáziavilágában és nem figyel, vagy tényleg nem hall? Zsófi érezte, hogy valami nem stimmel, vitte tovább a gyermeket más szakorvosokhoz. Egy váratlanul rossz eredményt hozó szubjektív hallásvizsgálat, majd a többszöri halasztás után elvégzett objektív vizsgálat végül igazolta gyanúját: csaknem három évvel a legelső vizsgálat után kiderült, hogy a kislány hallássérült.

Minden kisgyerek beszédfejlődése más, de ha óvodás korára még mindig nem beszél jól, a szülők aggódni kezdenek. Boróka édesanyja is a kislány három éves kora körül gondolta úgy először, hogy túl sok már a halandzsa, ideje lenne a fejlettebb beszédnek. Elvitte a gyermeket szakorvoshoz. Hihetetlen, de igaz: a kivételesen magas intelligenciájú kislány akaratán kívül megtévesztette a szakorvosokat, audiológusokat, a logopédust is. Nagyon jó hallásteszt-eredményeket produkált az összes szubjektív vizsgálaton, amelyek így nem igazolták a hallásveszteségét.

Zsófiék olaszos temperamentumú családjában mindig nagy a hangzavar. Mindenki sokat és hangosan beszél, a családtagok jól artikulálnak. Egy ilyen környezet általában nagymértékben segíti a kicsik beszédfejlődését. Boróka is mindent megfigyelt, s reagált, közreműködött a játékokban. Épp ezért a család a gyermek három éves koráig nem gyanakodott, hogy probléma lehet a hallásával. Zsófi ma már pontosan tudja, hogy amit Boróka viselkedésében az első években megfigyeltek, azok bizony a hallásveszteség jelei voltak.

Boróka nyolc éves, hallássérült kislány. Bár születésétől fogva hallásveszteséggel él, csak öt és fél éves kora után bizonyosodott be, hogy valóban komoly gond van a hallásával. Hogyan lehetséges az – kezelések, orrmandulaműtét és különböző vizsgálatok hosszú sora után –, hogy csak több év elteltével, hosszú kálváriájuk nyolcadik állomásán derült fény az igazságra, és ekkor lehetett megkezdeni a gyermek hallásgondozását?

Korábban már írtunk a halláscsökkenés korai felismerésének jelentőségéről. Mostani cikkünkben az óvodás és kisiskolás korosztályba tartozó gyermekek halláskárosodására utaló jelekkel foglalkozunk, valamint bemutatjuk a hallásveszteség három fő típusát.