Hallássérült témájú cikkek

A mai kor modern vívmányaival a részleges halláscsökkenésben szenvedők is lehetőséget kapnak, hogy beszédértésük, kommunikációjuk javuljon. Cikkünkben a hallókészülékek működését és azok mechanizmusát vetettük górcső alá.

A fiatal életkorban jelentkező halláscsökkenés jelentősen nehezíti a gyermek beszédértési és nyelvhasználati képességeinek megfelelő fejlődését, így ha korábban nem tettük, az iskolakezdés előtt mindenképp érdemes orvoshoz fordulni, ha azt gyanítjuk, hogy gond lehet a gyermek hallásával.

Amikor öt és fél évesen kiderült a kislányról, hogy hallássérült, felmérték, hol tart a beszédfejlődése. A különböző tesztek azt mutatták, hogy szókincsben nem volt lemaradása, de a nyelvtani mondatfűzéssel gondjai akadtak. Elkezdődött Boróka hallásgondozása: megkapta az első próbakészülékét. A hallókészülékkel való hallást azonban tanulni kell, nem elég csupán bekapcsolni a készülékeket. Kitartással és türelemmel viszont feltárulnak a hangzó világ titkai...

A kislány már öt éves volt, az anyukáját még mindig kételyek gyötörték. Vajon Boróka csupán elmerül a fantáziavilágában és nem figyel, vagy tényleg nem hall? Zsófi érezte, hogy valami nem stimmel, vitte tovább a gyermeket más szakorvosokhoz. Egy váratlanul rossz eredményt hozó szubjektív hallásvizsgálat, majd a többszöri halasztás után elvégzett objektív vizsgálat végül igazolta gyanúját: csaknem három évvel a legelső vizsgálat után kiderült, hogy a kislány hallássérült.

Minden kisgyerek beszédfejlődése más, de ha óvodás korára még mindig nem beszél jól, a szülők aggódni kezdenek. Boróka édesanyja is a kislány három éves kora körül gondolta úgy először, hogy túl sok már a halandzsa, ideje lenne a fejlettebb beszédnek. Elvitte a gyermeket szakorvoshoz. Hihetetlen, de igaz: a kivételesen magas intelligenciájú kislány akaratán kívül megtévesztette a szakorvosokat, audiológusokat, a logopédust is. Nagyon jó hallásteszt-eredményeket produkált az összes szubjektív vizsgálaton, amelyek így nem igazolták a hallásveszteségét.

Zsófiék olaszos temperamentumú családjában mindig nagy a hangzavar. Mindenki sokat és hangosan beszél, a családtagok jól artikulálnak. Egy ilyen környezet általában nagymértékben segíti a kicsik beszédfejlődését. Boróka is mindent megfigyelt, s reagált, közreműködött a játékokban. Épp ezért a család a gyermek három éves koráig nem gyanakodott, hogy probléma lehet a hallásával. Zsófi ma már pontosan tudja, hogy amit Boróka viselkedésében az első években megfigyeltek, azok bizony a hallásveszteség jelei voltak.

Hallássérültként úgy gondolja, hogy nincs olyan készülék, amivel olyan jól hallhat, mint az ép hallású emberek? Ön téved! Két független klinikai vizsgálat is bebizonyította, hogy nehéz hallási körülmények között bizonyos hallókészülékek akár a normál hallásnál is jobb beszédértést biztosítanak. (x)

Boróka nyolc éves, hallássérült kislány. Bár születésétől fogva hallásveszteséggel él, csak öt és fél éves kora után bizonyosodott be, hogy valóban komoly gond van a hallásával. Hogyan lehetséges az – kezelések, orrmandulaműtét és különböző vizsgálatok hosszú sora után –, hogy csak több év elteltével, hosszú kálváriájuk nyolcadik állomásán derült fény az igazságra, és ekkor lehetett megkezdeni a gyermek hallásgondozását?

Korábban már írtunk a halláscsökkenés korai felismerésének jelentőségéről. Mostani cikkünkben az óvodás és kisiskolás korosztályba tartozó gyermekek halláskárosodására utaló jelekkel foglalkozunk, valamint bemutatjuk a hallásveszteség három fő típusát.

Jelenleg harminc fogyatékkal élő, köztük öt súlyosan nagyothalló személy jár a Semmelweis Egyetem különböző karaira. Orvosnak, fogorvosnak, ápolónak, gyógytornásznak vagy éppen egészségügyi menedzsernek tanulnak. Milyen segítséget kapnak az egyetemtől? Milyen esélyekkel indulnak el, ha végeznek?