A fogcsikorgatás (bruxizmus) okai és kezelése

Szerző: WEBBeteg - B. M., szakfordító, Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos

A rágóizmok nagy erővel képesek összeszorítani az alsó állkapcsot és a felső állcsontot, ezáltal az alsó és felső fogsort. A rágófogak felületére négyzetcentiméterenként akár 40 kg-os nyomás is nehezedhet.

Ha az ilyen erő nem tudatos irányítással működik, illetve nem rágás céljából lép fel, akkor beszélünk fogcsikorgatásról, vagy a fogak összeszorításáról. Ilyenkor jelentősen nagyobb erő hat a fogakra, mint rágás közben.

A fogcsikorgatás többnyire éjszaka jelentkezik. Sok esetben a fogcsikorgatók partnere fedezi fel a bruxizmust, mivel ők ébrednek fel a fogcsikorgatás keltette hangos zajra. A probléma hazánkban is sokakat érint, gyerekeknél és fiataloknál gyakrabban fordul elő. Sokan nem is tudnak róla.

A fogcsikorgatás okai

A stressz, a lelki megterhelés, a belső feszültéség, a fogak és az állkapocs hibás állása lehet a fő ok. Azonban a rossz felületű, túl magas tömések, inlay-k, hidak, koronák és a protézis is okozhat zavarokat, vagy felerősítheti a már meglévő problémákat.

Ha fennáll a krónikus fogcsikorgatás gyanúja, mindig alaposan meg kell vizsgálni a fogak helyzetét, a harapást, a töméseket és az esetleges fogpótlásokat, hogy ezek betöltik-e szerepüket, és együtt megfelelően működnek-e. Ha a fogak esetleg hibásan érintkeznek, rosszul mozog az állkapocs vagy az állkapcsi ízület funkciózavara áll fenn, azt funkcióanalízissel derítik ki.

A következmények

A fogakra nehezedő tartós nyomás, a szorítás, a folytonos csikorgatás számos struktúrát érint: az állkapcsi ízületet, a fogakat, a fogínyt, a rágóizmokat és akár néhány csigolyát is. Az állandó igénybevétel következtében a rágófelületek és a fogak elveszítik kontúrjukat, csiszolódnak. A káros folyamatok addig folytatódhatnak, míg végül már csak a foggyökér marad meg. Ez azonban nagyon ritkán, extrém esetben fordulhat elő. Fennáll azonban annak a veszélye, hogy a fogak állása, helyzete megváltozik, és egyes fogak ki is lazulhatnak.

Az állkapcsi ízület közepén található egy elmozdulni képes porc. Ez a porcréteg a hibás működés miatt túl gyorsan elhasználódik, elkopik. Ennek következtében az ízület recsegő, pattogó, súrlódó vagy kattogó hangot ad, mozgása korlátozódik, és ez fájdalommal is járhat. Sőt, az állkapocs kiakadásához is vezethet, ami azt jelenti, hogy a szájat se kinyitni, se bezárni nem tudja a páciens.

A fogcsikorgatás nemcsak az állkapcsi ízületekre, hanem azok környékére is hatással van. Először megfeszülnek, majd megkeményednek a rágóizmok, aztán a nyak és torok izmai következnek. Fejfájás és krónikus fülzúgás (tinnitus) is lehet a fogcsikorgatás következménye.

Műanyag sín

Annak érdekében, hogy a csikorgatás ne tegyen kárt a fogakban, a páciensek egy vékony műanyagból készült sínt kapnak. Többnyire ezt éjszaka kell fogsorukra helyezve viselniük, de súlyosabb panaszok esetén nappal is hordaniuk kell.

A sín hatásosan védi a fogakat a rájuk nehezedő nyomástól, és súrlódási erőtől. A sín az alsó és felső fogsor egymáshoz viszonyított helyzetét is megváltoztatja, és gondoskodik róla, hogy az ízület ellazult állapotba kerüljön. Sajnos néha előfordulhat, hogy a fogcsikorgató személy nem tudja megszokni a sínt, vagy akár az erős műanyagot is szétharaphatja.

Feszültségoldás

Noha a sín legtöbbször enyhíti a fogcsikorgatás következtében fellépő tüneteket, nem szűnteti meg a kiváltó okokat, így a stresszt sem. Ennek kezelésére hasznosak a relaxációs gyakorlatok, mint például a Jacobson-féle progresszív izomlazítás, az autogén tréning, a masszázsok vagy az arc tornáztatása. Pszichológus segítségét is kérheti.

Hatásos lehet a viselkedésterápiás önkontrolltechnika is, mindenekelőtt akkor, ha a fogcsikorgatásnak nincs semmilyen kézzel fogható oka (pl. hibás tömés, stb.). Az érintetteknek nappal oda kell figyelniük arra, hogy hogyan tartják állkapcsukat és fogaikat, és hogy ellazult állapotban vannak-e rágóizmaik.

Ideális esetben elérhető, hogy a felső és alsó fogsorban elhelyezkedő fogak csak lazán érintkezzenek, vagy minimális távolságban legyenek egymástól. Minél gyakrabban figyel oda erre és korrigálja, annál jobb eredményt érhet el.

Ez is érdekelheti! Tanuljunk meg relaxálni!

Töltse ki! Fogcsikorgatás teszt

Forrás: WEBBeteg
B. M., szakfordító;
NetDoktor.de
Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos

Hozzászólások (1)

Cikkajánló

Rákkutatás Rákkutatás

Nemcsak az érintett szervre, hanem a genetikai célpontra kell fókuszálni.

Szájhigiénia és termékenység -...

A legújabb kutatások szerint az orális egészség befolyásolja, hogy egy nő mennyi idő múlva esik teherbe, a férfiaknál pedig a fogínybetegségek és...

Miért lehetnek érzékenyek a fogak?

Sokáig azt mondta a fogorvosunk, hogy rosszul mosunk fogat, amiben lehet is némi igazság, hiszen sokan megrögzötten sikálunk. De nem csak ez lehet a...

Fogfájás a koronavírus-járvány...

A Nemzeti Népegészségügyi Központ 2020. március 17-től visszavonásig határozatban tiltja meg a nem sürgős fogászati beavatkozások elvégzését a...

Milyen gondokat okozhat a...

A fogcsikorgatás okozhat halántéktáji fájdalmat, tarkófeszülést, nyaki feszülést, sőt hátfájást is. Az állkapocsízület és a fül belső...

Fáj a feje, fáradt? Irány a...

Fáradtságot, levertséget, fej- és nyakfájást, zsibbadást, fülzúgást is okozhat az éjszakai fogcsikorgatás, sőt, akár migrénes rohamot is. Dr....

Mi okozza az éjszakai...

Kisfiam 8 éves, éjszaka, alvás közben csikorgatja a fogait. Szeretném tudni, hogy ennek mi lehet az oka. Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatának...

Fogcsikorgatás kezelése - Az orvos...

Éjszaka sokszor arra ébredek, hogy úgy csikorgatom a fogaimat, hogy szinte kitörnek, mit tegyek? Hogyan kezelhető ez a probléma? - Válogatás a WEBBeteg...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.