Fogpótlás digitálisan, 3D-s nyomtatással

Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet újságíró

A 21. század technológiai „forradalma” megjelent az egészségügyben is, egyre több területén tapasztalható az analógból a digitális világba való átlépés. Ez a változás néhol már végbe is ment, több szakágban pedig - így a fogászatban is - napjainkban intenzíven zajlik ez a folyamat.

A fogpótlás területén is rohamos a fejlődés, egyre másra jelennek meg az újdonságok – magyarázza dr. Hermann Péter (Fogpótlástani Klinika, oktatási rektorhelyettes). A jelenleg az állkapocsízületek elváltozásaival (a gnatológiával) foglalkozó szakember a Semmelweis Egyetem egyik online előadásán azt a példát említette, hogy a mintakészítés munkáját jól el tudja végezni a szájban alkalmazott (intraorális) szkenner, így a gipsz helyett immár a 3D-s nyomtatónak juthat nagy szerep.

A fogpótlás módszere tehát újabban nem az öntés, mint ami a hagyományos mintavétel (negatív-pozitív másolat) után kiöntött lenyomatot jelentette. A korábbi módszer során a mintába viaszpótlás került, ennek alapján öntéssel elkészült a fémváz, amire jött a kerámia „burkolat”, azaz maga a fog (szakszóval a fogmű). A szájívet végigpásztázó szájszkenner képes rá, hogy külön fókuszáljon arra a területre, ahová a korona készül.

Az eszköz hátrányaként annyit említ a professzor, hogy a nyáltól izolálni kell, mert a nedvesség megzavarja a szkennelés folyamatát. Ha az eszköz nem, vagy nem jól látja a felületet, hangjelzést ad. Megtudjuk, azt is jelzi, ha esetleg kevés az egyes területekről felvett információ. A számítógép a laborba továbbítja az adatokat, s ott a megfelelő anyagból „kimarják” a koronát.

Ám legyen bármilyen kiváló a technológia, mint ezen eszköz esetében is, a rendszer működtetéséhez megfelelő képzettségű szakemberre van szükség. Steve Jobs állítására hivatkozik Hermann professzor, mondván, e korszerű eljárásnál is kulcstényező maga az ember! Erre tekintettel döntött úgy a Fogpótlástani Klinika vezetése, hogy a kecskeméti Neumann János egyetemmel közösen digitális fogászat alapképzési szakot indít. A jelölteknek számítástechnikában való jártasságra, kellően magas szintű fizika- és matematikatudásra van szükségük.

A fogpótlás menete

Napjainkban tehát sajátos készségeket kell elsajátítani a pótolt fog elkészítéséhez, azaz a fogpótláshoz. Középpontjában a digitális technológia áll. A klinikán 2011 óta foglalkoznak intraorális szkenneléssel (a 2020-as évektől a hazai szolgáltatásban 13 szkenner érhető el). A koronavírus járvány időszakában szerepe különösen megnőtt, mivel analóg módon jóval több az érintkezés, sokkal nagyobb a fertőzésveszély. A digitális eljárásnál csak a folyamat elején van érintkezés, azután már csak a számítógépek dolgoznak.

Ennek nyomán a fogorvos és a technikus közötti hagyományos út is megváltozott. Korábban a pácienstől lenyomatot vettek, azt a technikus kiöntötte. Ma a szkennelt képet a központi számítógép átküldi a labor gépére, ahol feldolgozzák a kapott jeleket. Ezt követően egy korong vagy kocka formájú, speciális anyagú tömbből a marógép kialakítja a fogat, a rágófelszínnel együtt. Az eljárás száraz vagy nedves technológiával egyaránt történhet.

A 3D-s nyomtatás ma már szinte rutin eljárásnak számít, de teljes elterjedésének akadályát egyelőre a felhasználható anyagok tárháza jelenti. Ugyanis a rendelkezésre állóknak jelenleg nem jó a fizikai tulajdonsága, és színben sem tudják azt a választékot nyújtani, mint ami a betegek más-más természetes fogszínéhez jól illeszkedne. Ideiglenes fogpótlásra azonban teljesen megfelelnek, tehát a mintakészítés, a gipsz kiváltható a 3D-s nyomtatással.

Mi alapján választható ki a megfelelő módszer?

Pótlás nem csak a hiányzó fog/fogak helyére készülhet, hanem a nagymértékben károsodott és így fogtöméssel nem ellátható fogak helyreállítására is. A foghiány kialakulását több mindenre lehet visszavezetni. Oka lehet a szuvasodás és következményes betegségei, fogínysorvadás, fogágy-betegség, de akár sérülés: erős ütés, baleset.

A megoldást, egy lehetséges módszerként az implantációs protetika kínálja. Ekkor az állkapocs csontjába nagyszilárdságú fém protézist ültetnek, amire, a csontosodási (gyógyulási) folyamat végén ráillesztik a kerámia fogat. (A fogpótláshoz vázanyagként fémet és cirkónium dioxid kerámiát szoktak használni.)

A fog hiánya emellett határoló híd építésével is elfedhető. A döntés alapja, hogy melyik eljárás a kevésbé (mélyen, sebző módon) invazív. A hiedelemmel ellentétben, nem biztos, hogy a csontba behelyezett implantátum az, ami nagyobb roncsolást előidézve hatol a testbe. Ugyanis a hagyományos híd is invazív, mert olyankor a pótlás kedvéért foganyagot áldozunk fel – mondja a szakorvos. Implantátum esetén viszont a hiányt határoló 2 fogat érintetlenül (intakt) lehet hagyni és csak a „beültetés” lesz a pótlás.

Lásd még Fogpótlás - Híd vagy implantátum?

Digitális fogszínválasztás

A fogpótlás sikere a páciens számára – főleg az első szubjektív pillanatokban – azon múlik, hogy milyen a színe. Ahhoz, hogy megfeleljen a szomszédos vagy antagonista (a vele átellenben lévő) fogak színének, vagy a páciens által vágyottnak, külön tudományt kell bevetnie a fogorvosnak a megfelelő árnyalat kiválasztásához. Ebben korszerű fogszín meghatározási módszerek segítik.

A ránézés alapján való (hagyományos) megállapítás igen szubjektív, egyéni, ki hogyan képes felismerni a színek közti különbségeket. Ráadásul a környezeti hatások is félrevezetik a nézőt – ugyanazt a tárgyat világos háttér előtt sötétebbnek látjuk, s fordítva, illetve a fényviszonyok (nappali vagy mesterséges fény) eltérő tónusúnak láttatják adott tárgyat. Így előfordul, hogy a páciens elégedetlen a pótlással, mert színe túl feltűnő, elüt a többi fogétól. A természetes fogak színe ráadásul több árnyalatból tevődik össze, s az egyes fogak sem mindenhol azonos színűek: a nyaknál lehet sötétebb, az élnél világosabb, áttetsző. Ezért is elengedhetetlen hogy pontos, részletes képet kapjon a fogtechnikus az eredeti fogak színéről, ami digitális színválasztással pontosan meghatározható.

Az ilyen gondok kivédésére fejlesztették ki a fogszín meghatározó eszközt a szakemberek. A készülék alkalmazásával teljesen objektíven meghatározható egy fog színe. A fogszín fotométer a visszavert szín hullámhossza alapján meghatározza a szín kódjelét. Az a jó fogpótlás, értelemszerűen, ami szinte nem is látszik, oly természetesnek hat. Ennek eléréséhez nyújt tehát segítséget a digitális fogszínválasztás.

A digitális színválasztás menete: a fertőzésvédő-fóliás mérőfejet hozzáérintik a fog több pontjához (tövénél, közepénél, végénél) készül mérés. A berendezés (spektrofotométer) a fog felületéről visszaverődő fényt színekre bontja, majd leméri a szabvány fényforráshoz viszonyított fénymennyiséget. A végeredményt digitálisan rögzíti, ezt a szín osztályozási rendszerében használja. A mérési eredmény egy színkulcs segítségével, szabad szemmel is ellenőrizhető. Az információt pedig pontosan kell továbbadni a fogtechnikusnak – a sikeres fogpótlást ez garantálja.

Esetbemutatók és kérdések

Sok foghiányos szereplőt lát a tévében dr. Hermann Péter, s igen gyakorinak mondja, hogy a pótlás szinte ordít. A magyarázatot abban látja, hogy a foganyag („tömb”) másként veri vissza a fényt a stúdióban. Az SE senior akadémia hallgatóságának bemutat néhány érdekes esetet.

Röntgenképet látunk egy 20 éves lány sok panaszt okozó, két megmaradt tejfogáról, aminek gyökere felszívódott. 3 évig viselt fogszabályzót, de ezzel sem érték el, hogy a tejfogak a szemközti fogakkal érintkezzenek. Ez zavarta a rágást, és esztétikai gondot is okozott. A tejfogakat kivették, helyükre implantátum került.

Megmutatja hallgatóságának az előadó, milyen következményekkel járt a bulimia egy 30 éves nő fogazata számára. A hányások alatt a szájüregbe érkező gyomortartalom savassága eróziót okozott a fogain, a régi tömések mellett a fogzománcot is kimarta a sav. A páciensnek egyéb rendellenessége is volt: egymásra torlódtak a fogai, illetve sok tömésszél elállt. Esetében a digitális technológiával viaszmintázat készült. Műanyagból, kompozitból, akrilátból másolatot csináltak, ideiglenes hordásra. Majd a műanyagból gyártott pótlás beszkennelésével elkészült a végső pótlás. A sav nyomainak végső eltüntetésére esetében pedig nagy szájüregi rehabilitációra is szükség volt.

Kérdések a hallgatóságtól

Az online előadás gyakorlatának megfelelően a hallgatók feltehettek kérdéseket. Sok érintettet érdekelt, hogy lehetséges-e implantátumot kialakítani olyan személynél, akinek nem elég jó a csontállománya. Hermann doktor körültekintően mérlegel: eltérő a helyzet a felső vagy az alsó fogsor esetében. Felül számolni kell azzal, hogy ott az arcüreg. A kisőrlők (felső 4-es) és a nagyőrlők (7-es) tájékán gondot okozhat, ha nincs elég csontállomány. A „csontkínálat függőlegesen (magasságban), de horizontálisan is lehet kevesebb. Ilyenkor csontpótlással kell csontot képezni. Az alsó állkapocsnál e szempontból általában jobb a helyzet, ám ott is sokszor kell kompromisszumot kötni. Az implantátumra fix pótlásként tekintenek a páciensek. Ám a kivehető fogpótlás rögzítését nem minden esetben tudják megoldani.”

Felmerül a kérdés, hogy a citromos víz erodálja-e a fogzománcot. Hermann doktor szerint kifejezetten, de vigyázni kell más savas folyadékkal is, mert ezek feloldják a fogzománcot. És ha rögtön a fogyasztás után fogat mosnánk, ledörzsölnénk a fellazult zománc-réteget. Célszerű tehát étkezés után legalább 35-40 percet várni a fogak megtisztításával.

Technikai tanácsként elhangzott az előadáson, hogy bár minden tömés esetén lehet betétet készíteni, de a jó tömést vétek eltávolítani. Akinek évtizedek óta hibátlan az amalgám tömése, ne cseréltesse ki.

Esztétikát érintő kérdést is kapott a professzor, hogy az egészséges fog szükségképpen hófehér-e. Nos, megtudtuk, hogy erre válasza kifejezetten nemleges.

Gyakori problémaként merült fel, hogy a protézis alsó fogsora mozog. Valóban nehéz egy jól funkcionáló (lemezes) alsó fogpótlást készíteni, ismeri el a szakember, olyannyira, hogy nem is minden esetben sikerül. Ami viszont minden esetben kivitelezhető lehet: visszaállítani a rendezett mosolyt, mert ez igen sokat emel minden páciens önbizalmán. E téren is jelentős a digitális fogászati tervezés szerepe és felelőssége.

Minderre egyre nagyobb az igény – mint említettük, ezért is indította meg a Fogpótlástani Klinika a Neumann János egyetemmel (Kecskemét) a digitális fogászat alapképzési szakot.

Ez is érdekelheti

Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet újságíró
Forrás: Semmelweis Egyetem Senior Akadémia - Dr. Hermann Péter: A digitális technika térhódítása a fogpótlások készítése során

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Köszvényes rohamok Köszvényes rohamok

Életmódbeli változtatások is szükségesek a tünetek enyhítéséhez.

Észak-amerikai nagytermésű áfonya Észak-amerikai nagytermésű áfonya

Milyen előnyös hatásokkal rendelkezik? Milyen formában fogyaszthatjuk?

Fogpótlás digitálisan, 3D-s...

A 21. század technológiai „forradalma” megjelent az egészségügyben is, egyre több területén tapasztalható az analógból a digitális világba...

A fájó, kattogó állkapcson is...

A fej-nyak területén elhelyezkedő izmok, rágóízületek megbetegedései a leggyakoribb mozgásszervi megbetegedések közé tartoznak. Főbb tünetei a...

Fogpótlás - Híd vagy...

Bár műtétről van szó, a fogbeültetés kíméletes szájsebészeti eljárás, amely helyi érzéstelenítésben történik. A szakember először az ínyt...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.