Ízérzékelés téma

Amennyiben rosszindulatú daganatos betegséggel diagnosztizálták, az étrendjére való odafigyelés a terápia fontos részét képezi. A kiegyensúlyozott és az állapotának megfelelő étrend ugyanis hatással lehet a kezelési módszerek (műtét, kemoterápia, sugárkezelés) által okozott mellékhatások mértékére (természetesen csökkentve azokat), emellett a megfelelő tápanyag- és energiaellátás megkönnyíti a felépülést is.

A szaglás vagy az ízérzékelés elvesztése egy határozott jele annak, hogy valaki megfertőződött a COVID-19 megbetegedést okozó koronavírussal, és ez bizonyos esetekben egyéb tünetek, azaz köhögés vagy láz nélkül is jelentkezhet - számol be egy friss kutatás.

Rákos betegeknél gyakran előfordulhat, hogy megváltozik az ízérzékelés. A kemoterápiás kezelések mellékhatásaként a szájban fémes, keserű vagy sós ízt érezhet a beteg. Emellett bizonyos gyógyszerek, így például a demencia, Parkinson-kór, rheumatoid arthritis és magas vérnyomás kezelésére szolgáló készítmények szintén kellemetlen szájízt okozhatnak. Fogászati probléma, terhesség és megfázás is okozhat ilyen jellegű panaszokat.

Hogyan érezzük az ízeket? Megváltozott az ízérzésünk? Ég a nyelvünk? Az utóbbi évek kutatási eredményei bizonyították, hogy a nyelv ízek iránti képessége egyrészt öröklött, másrészt bizonyos betegségek hatására változik.

Az elhízott gyerekeknek kevésbé érzékeny az ízérzékelése, mint normál súlyú kortársaiké - állapították meg tanulmányukban német kutatók.

Beszéd formálója, ízek érzékelője - ennyit tud az átlagember a nyelvről, holott e fontos szervünk ennél sokkal többre hivatott, és több feladatot teljesít.

Másképpen érzékeli a beteg a sült krumpli, citrom vagy más ételek ízét koszorúér-műtét után. Emellett az alapvető ízek, az édes, a sós, a savanyú és a keserű is erősebbé válnak.

Német kutatók vizsgálata szerint a gyerekek sokkal nagyobb cukortartalmú ételeket éreznek édesnek, mint a felnőttek - számolt be egy új kutatásról a Standard.