• Fül-Orr-Gégészet
        Jumed blogja

        Szaglászavarok

        Milyen gyakoriak a szaglászavarok?
         
        A szaglászavarok gyakorinak mondhatóak, a 60 év alatti népesség 1%-át is érinthetik. A szaglás megváltozásának, csökkenésének hátterében különböző betegségek állhatnak, de kétségtelen, hogy az életkor előrehaladtával a szaglóképességünk csökken. A szaglás elvesztése gyakran társul az ízérzékelés zavarával.
         
        Legfontosabb fogalmak:
        • anosmia - a szaglás teljes hiánya
        • hyposmia - gyengült szaglóképesség
        • dysosmia- szagok észlelése károsodott
        • phantosmia - amikor nem létező szagokat hallucinál valaki
        • parosmia - amikor valaki nem jól határozza meg a szagokat
         
        Hol helyezkedik el a szaglószerv?
         
        A szaglásért felelős régió az orrüreg és az orrsövény felső részén, valamint a felső orrkagyló területén található körülbelül 2 cm2 területen. Az itt található érzősejtek idegfonattá szerveződnek össze, és a koponyaalap „lyukacsain” (lamina cribrosa) átfúródva haladnak az agy felé.
         
        Milyen szakorvoshoz forduljunk panaszunkkal? Fül-orr-gégész és ideggyógyász (neurológus) szakorvost keressünk fel.
         
        Meddig érdemes várni az orvoshoz fordulással?
        • nátha vagy influenza lezajlása után még 6-8 héttel sem javuló panasz esetén;
        • hirtelen fellépő szaglászavar esetén, melyet fertőzés nem előzött meg, minél előbb keressünk fel szakorvost!
         
        A szaglászavarok kialakulásuk szerint két nagy csoportra különíthetőek el:
        • perifériás ok: a szaganyag, illatanyag nem tud eljutni a szaglóhám érzékelő receptoraihoz. Ide tartoznak a fül-orr-gégészeti betegségek.
        • centrális ok: szaglóideg, a központi idegrendszer betegségei. Neurológiai, ideggyógyászati okok.
         
        Mik a leggyakoribb, szaglászavart okozó betegségek? Mi a megfelelő terápia?
         
        Orr és orrmelléküreg betegségek: 25%-30% orrpolipok, krónikus melléküreggyulladás, allergia, nagyfokú orrsövényferdülés, rhinitis medicamentosa (orrcsepp függőség).
        • Orrpolypositas esetén műtét után 3 hónappal a szaglás egyértelmű javulása igazolható
        • Krónikus melléküreggyulladás és orrpolyposis esetén 8 hetes szteroid tartalmú orrspray használata után javulhat a szaglóképesség. Ezekben az esetekben a szaglásképesség változó, időnként jobb, időnként rosszabb.
        • Allergiás orrnyálkahártya gyulladásban a megfelelő antiallergiás kezelés eredményeképpen a hyposmia javulhat.
        • Nagyfokú orrsövényferdülés is lehet az oka a szaglászavarnak, ilyen esetben a megoldás műtéti.
         
        Felső légúti vírusfertőzés után: 15-20%
         
        Oka: a szaglóhám károsodása, inkább idősebb korban jellemző. A szaglászavar javulhat, akár még 2 éven belül is különösebb terápia nélkül! Kezelésként elfogadható a szteroid tartalmú orrspray használata, illetve nyálkahártya regeneráló A vitaminos orrcsepp, komplex B vitamin szedése, illetve napi többszöri orröblítés fiziológiás sóoldattal vagy salvus vízzel. Mindezek legalább 1 hónapon keresztül használandók. A szaglósejtek kéthavonta újulnak meg teljesen, tehát legyünk türelmesek a javulást illetően!
         
        Fejsérülés után, baleset következtében: 10-15%
         
        Általában súlyos szaglásvesztéssel jár, javulás akkor várható, ha a szaglás nem szűnt meg teljesen a baleset után. A rostacsontok törése következtében a szaglóidegrostok szakadása áll a háttérben. Általában három hónap után már nem számíthatunk javulásra.
         
        Egyéb okok:
        • Orrüregi daganatok (egyéb tünetek a szaglászavaron kívül, mely felhívja a figyelmet az elváltozásra: ismétlődő orrvérzés, féloldali orrdugulás, nyaki nyirokcsomó megnagyobbodás);
        • Endokrinológiai betegségek: pajzsmirigy alulműködés, cukorbetegség; - vese-vagy máj betegség;
        • Neurológiai betegségek: epilepszia, Parkinson kór, Alzheimer kór, sclerosis multiplex.
        • A Parkinson kór kezdeti stádiumában megjelenhet a szag-és ízérzékelési zavar, ezért a korai diagnózis felállításában ezen tüneteknek nagy jelentősége van!
        • Pszichiátriai betegségek (anorexia nervosa, major depresszió, schizophrenia);
        • Dohányzás, vegyi anyagok (festékoldó, cementpor, benzin);
        • Gyógyszermellékhatás.
        • Nehéz egyértelműen bizonyítani a gyógyszerek szerepét a szag-és ízérzékelési zavarokban, ugyani kevés ilyen jellegű vizsgálatot végeztek eddig. Korai stádiumban ez még visszafordítható lehet, érdemes az adott gyógyszert másra cserélni, ha gyanú merül fel.
        • A következő gyógyszerek okozhatnak szagláscsökkenést:
        • depresszió elleni szerek – amitryptiline; -
        • kemotherápiás szerek-cisplatin, methotrexat (A kemotherápia befejezése után 2-3 hónappal a szaglás visszatér, ugyanis a szagló-és ízlelőreceptorok képesek a regenerációra.);
        • magas vérnyomás elleni szerek-propranolol; migrén ellenes szerek- sumatriptan;
        • Hiánybetegeségek (B12, B6, cink, A vitamin hiány);
        • Normál esetben is előfordulhat terhesség alatt ;
        • 75 év felett általában a szaglásunk romlik.

        Milyen vizsgálatokra számíthatunk, ha orvoshoz fordulunk?

        • Részletes fül-orr-gégészeti vizsgálat, krónikus arcüreggyulladás, orrpolyposis kizárása céljából orrendoscopia végzendő;
        • Szaglásvizsgálatot csak a nagyobb intézetekben végeznek rutinszerűen. (UPSIT teszt);
        • Neurológiai vizsgálat. (kognitív funkciók, agyidegek);
        • A betegvizsgálatot követően képalkotó vizsgálat kérésére gyakran sor kerül. Krónikus orrmelléküreggyulladás gyanúja esetén orrmelléküreg CT –t, neurológiai okot feltételezve koponya MR vizsgálatot érdemes elvégezni, mely jobban megmutatja az elülső koponyagödörben lévő esetleges eltéréseket;
        • Szóba jöhet még laborvizsgálat (vércukor, pajzsmirigyműködés, vese - és májbetegségek);
        • allergia teszt, ha vannak allergiás megbetegedésre utaló tünetek.


      • Nyomtatás
      • Blog leírása

        Füg-Orr-Gégészet blog
        Látogatás: 706 alkalommal

        A blogban írottak nem képezik a WEBBeteg orvosi tartalmának részét, azok igazság-, és valóságtartalmáért portálunk felelősséget nem vállal.

      • Hirdetések
      • Saját oldal

      • Hirdetés