A COVID-19 elleni vakcináció sokféle meglepetést hozhat

Az első COVID-19 elleni vakcinák sürgősségi használatának jóváhagyását megelőzően amerikai epidemiológusok, orvosszakértők abban látták a majd széles körben zajló vakcináció várható előnyeit, hogy eztán kevesebb lesz a haláleset, a súlyos COVID-megbetegedés és a kórházak se lesznek annyira túlterheltek.

Úgy fogalmaztak, hogy már látszik „a fény az alagút végén”. Ám amint elindult a tömeges oltás, a szakemberek felismerték, hogy a vakcinálásnak több váratlan – előre nem sejtett – előnye, jótékony hatása is lehet.

Sok vakcina – különböző mértékben – a variánsoktól is véd

Bár a gyorsan szétosztott védőoltás fényesebbnek mutatta a jövőt, mint amilyennek egy ideje látszódott, de legalább egy fenyegető felhő felettünk maradt: a SARS-COV-2-variánsok léte. A szakértők úgy mondják, hogy a SARS-CoV-2 vírus mutánsai közül némelyek képesek jobban fertőzni, és nagy valószínűséggel inkább vezetnek halálhoz, mint az eredeti vírustörzs. Általánosan ismert a Nagy-Britannia, Brazília, illetve Dél-Afrika területén felbukkant B.1.1.7 (brit), a B.1.351 (brazil) és a P.1 (dél-afrikai) variáns. Amikor ezeket a törzseket először azonosították, a szakértők nem voltak biztosak abban, hogy a rendelkezésre álló vakcinák védelmet tudnak-e nyújtani velük szemben. Szerencsére, mint azt tanulmányok mutatják, mindkét mRNS-vakcina (Pfizer, Moderna) nagymértékben hatásos a brit variánssal (B.1.1.7) szemben. És bár a dél-afrikai (P.1) mutánssal szemben 4-7-szeresen kevésbé hatásosak, mégis képesek egy bizonyos fokú védelmet nyújtani – legfőképpen a két dózis után.

A fertőző betegségekkel és allergiával foglalkozó amerikai kutatóintézet (National Institute of Allergy and Infectious Diseases (NIAID)) igazgatója, dr. Anthony Fauci egy tájékoztatón arról beszélt, hogy a korai kutatás előre jelezte: a B.1.351 variánssal szemben a két mRNS-vakcina, valamint a Johnson & Johnson (J&J) vakcinája is kevésbé lesz hatásos. A Pfizer nemrégiben nyilvánosságra hozott korai vizsgálati adataiból viszont kiderült, hogy oltásuk a COVID-19 betegség megelőzésében közel 100%-os védelmet nyújt Dél-Afrikában, ahol gyakori a B.1.351 mutáció.

A biztonság kedvéért azonban, az USA-ban engedélyezett mindhárom vakcina (Pfizer, Moderna, J&J) fejlesztői nagy tempóban, olyan módosításokat próbálnak kidolgozni, amelyek hatékonyabbak a különféle mutációk ellen, és kísérleteket folytatnak emlékeztető (megerősítő) oltások kifejlesztésére.

„Jelenleg mindegyik vakcina igen jól működik a súlyos betegség kivédése terén, és még a mutánsokkal szemben is jelentenek némi védelmet. Optimista vagyok, de azért még mindig nagyon óvatosnak kell lennünk” – figyelmeztet dr. Preeti N. Malani egyetemi tisztifőorvos (University of Michigan).

Egyes hosszú COVID-betegek tünetei vakcinálás után enyhülnek

A COVID-19-betegek 10-30%-a hosszan tartó tünetektől szenved, jegyzi meg az amerikai nemzeti egészségintézet (National Institutes of Health), és ehhez azt is hozzáteszi, hogy a hosszan tartó szimptómákkal küszködők egy része arról számolt be a vakcinázás után, hogy panaszai enyhültek. „Nem szórványos esetekről van szó, százával érkeznek hozzánk jelentések olyanoktól, akiknél csaknem egy éve fennálló panaszok tompultak az oltást követően. Ha nem is múltak el teljesen, de jelentős változással szinte elhanyagolhatóvá váltak” – ismerteti a jelenséget dr. Daniel Griffin, a ProHealth portál vezető infektológusa. Egy tanulmány szerint a részt vevő 345 alany (többségük Nagy-Britanniában élő nő volt) csaknem harmadrésze (32%-a) arról számolt be, hogy már az első dózis után mintegy 2 héttel a régóta fennálló panaszok enyhültek. Több tudós is nekilátott a jelenség megfejtésének.

Egyelőre túl korai volna következtetéseket levonni arra vonatkozóan, hogy miként is idézheti mindezt elő az oltás. Egyik feltevés szerint lehetséges, hogy a „hosszú COVID” olyanokat sújt, akiknek a szervezete nem tud teljesen megszabadulni a vírustól, és a vakcina kell ahhoz, hogy az immunrendszer képes legyen erőteljes választ adni a betegséget okozó vírus egyszer s mindenkorra való kiűzésére. Az is lehet, hogy a hosszan tartó COVID-szimptómákat az immunrendszer valamiféle hibás működése, diszfunkciója váltja ki. A vakcina pedig „újraprogramozva” a helyes irányba állíthatja az immunrendszert, s ez megoldja a problémát – magyarázza dr. Malani. „Most még nem értjük, hogy egyeseknél miért nagyobb a hosszú COVID kockázata, de az a tény, hogy beszámolókat hallunk a régóta fennálló kellemetlen tüneteknek a beoltás utáni visszafejlődéséről, már önmagában reményt keltő.”

Ez is érdekelheti Poszt-COVID szindróma - Mik lehetnek a tünetek, és mi a teendő?

A COVID-19 elleni védőoltások kikövezik az utat a jövő vakcinakutatása előtt

A legeslegelső vakcinát 1796-ban „állították elő”, amikor is Edward Jenner brit orvos „egy tehénhimlős fejőnő begyulladt sebéből származó gennyt injektált valakibe, hogy megóvja a feketehimlőtől. A fejőnő tehenektől kapta el a feketehimlőével biológiailag rokon vírus okozta tehénhimlő betegséget, és hólyagok jelentek meg nála. Dr. Jenner megfigyelése szerint az ilyen személyek – vagyis, akik átestek a tehénhimlőn – később nem lettek halálosan betegek a feketehimlőtől. A tehénhimlő okozta hólyagból vett váladékkal beoltott személy pedig nem kapta el a feketehimlőt”, utal egy amerikai orvos-szakmai társaság (Association of American Medical College) a több mint 200 évvel ezelőtti forradalmi újdonságra, az orvosi-járványügyi újításra. 2020-ig lényegileg minden vakcinálás hasonló alapelvre építve zajlott: A páciens szervezetébe magának az eredeti vírusnak az inaktivált vagy legyengített formáját juttatták (juttatják be még ma is egyes típusoknál).

De időközben a COVID-19 elleni mRNS-vakcinák kifejlesztése során a tudósok rájöttek arra, hogy ez az új módszer kikövezheti az utat a jövő vakcinái előtt – megalapozhatja például a HIV, az influenza, a Zika és a veszettség elleni védőoltást. Az említett betegségekre fejlesztendő mRNS-vakcinák kutatása, fejlesztési kísérletei már a COVID-19-járvány előtti időszakban folyamatban voltak – írja a Nature című szaklap. A többi védőoltással ellentétben az mRNS-vakcinák azáltal hatnak, hogy saját szervezetünk sejtjeit utasítják, késztetik arra, hogy állítsanak elő fehérjét vagy fehérjerészecskéket arra a célra, hogy segítsenek a szervezetnek felismerni a vírus kulcselemét (a sejtekbe való bejutásért, fertőzésért elsősorban felelős tüskefehérjét) és hozzanak létre ellene immunválaszt. „A COVID-19 felbukkanásának hatására ez a módszer végérvényesen átalakította és előrevitte a vakcinázás ügyét” – állítja dr. Dan Barouch (Harvard Medical School), a vírus- és vakcinakutatási központ (Center for Virology and Vaccine Research) igazgatója.

A terhesek továbbadhatják az immunitást az újszülötteknek

Bár etikai okokból terheseket nem válogattak a klinikai vizsgálatokba, a mai napig több mint 69 ezer várandós kapott védőoltást az USA-ban, és a kutatási adatok szerint kijelenthető, hogy a terhesség alatti vakcinálás nagy valószínűséggel biztonságos és hatékonynak is mutatkozik.

Az amerikai szülészeti és nőgyógyászati szaklap (American Journal of Obstetrics and Gynecology) megfigyelése arra utal, hogy a még várandósság alatt kapott védőoltás nemcsak az anyára, hanem a születendő babára nézve is védelmet jelenthet – erre vonatkozóan is biztatóak a kutatási adatok. Azt mutatják, hogy a beoltott a méhlepényen keresztül átadja a COVID-19 ellen termelődő antitesteket a magzatnak. E megfigyelések megerősítésére még további vizsgálatokra van szükség, de tény, hogy fennállta esetén ez igen nagy jelentőséggel bírna, hiszen egyes újszülöttek nehezen bírnának el egy súlyos betegséggel. És persze nyilvánvaló, hogy e korcsoport számára egyhamar nem fogják ezt a vakcinát jóváhagyni.

Ez is érdekelheti Várandósok COVID-19 elleni oltása - A legfontosabb tudnivalók

A vakcináció hatására kevésbé leszünk fertőzőképesek

A COVID-19 elleni vakcináknak többféle előnyük van. Hatásukra elsősorban is kevésbé kaphatjuk el a vírusfertőzést. Ám ha valaki (bizonyos ritka esetekben) beoltás után pozitív tesztet produkál, vírusterhelése sokkal alacsonyabb lesz, mint amennyi egy nem beoltott személynek lenne – derül ki egy (szakmailag, tudományos alapossággal még nem ellenőrzött) izraeli tanulmányból.

Az alacsony vírusterhelésnek (ami az adott személy szervezetében detektált vírusmennyiséget jelenti) két előnye is van: náluk kisebb annak a kockázata, hogy a betegség súlyos formája alakul ki, másrészt pedig a vírusfertőzést nem adják át olyan könnyen másnak.

A vakcináltság csökkenti a COVID miatti aggodalmat

Előre sejtettük, hogy a védőoltás felvétele megkönnyebbülést hoz – de többen is arról számoltak be, hogy nem gondolták volna, hogy ilyen mértékben! „Az egész tavalyi évben sokan nem mertek a megszokott módon élni, családdal, barátokkal találkozni, s igen magányosnak érezték magukat. A magányosság érzése és az elszigeteltség önmagában véve is sok és nagy egészségügyi kockázatot hordoz még a fiatalok körében is, nemcsak az idősebb korosztályban. A beoltott tehát súlyos fizikai és lelki tehertől szabadul meg olyan valakiként, aki 1 év után léphet ki végre a friss levegőre” – mondja dr. Preeti N. Malani (University of Michigan).

„A második oltás után ‘aha’ élményem volt. Eljött a pillanat, hogy a dolgok rendeződnek, és egyféle új normalitás felé haladunk – jelentsen bármit is ez az újféle normális élet. Ez a pillanat minden esetre hatalmas reményt ébresztett bennem” – idézi egy interjúalany megkönnyebbült szavait a New Yorker magazin.

Tovább

• A COVID-19 elleni vakcinák összehasonlaítása
• Milyen ütemben alakul ki a COVID-19 elleni vakcinák hatása?
• A vakcinák csökkentik a koronavírus-átvitelt is
• Poszt-COVID: minden tizedik embert érint, 8 hónappal a megbetegedést követően is

WEBBeteg.hu
Szerző: Fazekas Erzsébet, újságíró, Forrás: The COVID-19 Vaccines May Have Some Surprising Benefits (Yahoo)
Lektorálta: Bak Marianna, biológus