AstraZeneca-vakcina: ez áll az Európai Gyógyszerügynökség döntésének hátterében

Szerző: WEBBeteg.hu - Dr. Mélypatakiné Dr. Áfra Júlia szakgyógyszerész

A bejelentések száma a több mint 17 millió AstraZeneca-vakcinával beoltott egyén számához képest meglehetősen csekély, és a statisztikák szerint egy átlagos, nem beoltott populációban is magasabb az ilyen típusú problémák megjelenése.

Az utóbbi napokban számos helyen lehetett találkozni azzal a hírrel, hogy az Oxford-AstraZeneca COVID-19-fertőzés elleni vakcinájának alkalmazását átmenetileg több európai országban is részlegesen (egyes sorozatszámú tételeket) vagy teljesen (az összes rendelkezésre álló gyártási tételt) felfüggesztették. Ennek oka, hogy 2021. március 8-ig több olyan esetet jelentettek Európa-szerte, ahol mélyvénás trombózist (15 eset) vagy tüdőembóliát (22 eset) észleltek egyes betegeknél a vakcina beadása utáni napokban. Ezek életet veszélyeztető állapotok, így felmerülhet a kérdés, hogy más országokban - köztük Magyarországon is - miért folytatták a vakcina alkalmazását, és miért nem lépett ebbe az irányba az Európai Unió gyógyszerfelügyelete sem.

Ennek oka az, hogy az eddigi vizsgálatok alapján egyelőre nem bizonyított, hogy összefüggés lenne a vérrögképződéssel járó esetek és az AstraZeneca által fejlesztett vakcina között, ráadásul, egyes esetekben maga a COVID-19 fertőzés is okozhat ilyen típusú problémákat.

Természetesen a feltárt eseteket mellékhatásként bejelentették a megfelelő hatóságok felé, így az Európai Gyógyszerügynökségen belül működő Farmakovigilancia Kockázatértékelő Bizottság (PRAC) folyamatosan elemzi a beérkező bejelentéseket, és vizsgálja az esetleges összefüggéseket.

Az Európai Gyógyszerügynökség 2021. március 18-i közleménye szerint azonban az eddigi vizsgálatok alapján a jelentett vérrögképződéssel járó megbetegedések nem köthetők bizonyítottan a vakcinához, a vakcina egyes gyártási tételeihez vagy a gyártóhelyekhez. Fontos megjegyezni, hogy néhány esetben előfordult trombocitopéniával (alacsony vérlemezkeszám) járó vérrögképződés is a vakcina alkalmazása után. Ebben az esetben előfordulhat összefüggés, ez azonban nagyon ritkán előforduló állapot, és az esetleges összefüggés feltárására irányuló vizsgálatok még folyamatban vannak.

Az oltás elmaradásának kockázata sokkal magasabb

Emellett a PRAC legfrissebb jelentése szerint a vakcinával nyerhető haszon és a vele járó kockázat arányát is figyelembe kell venni. A bejelentések száma a több mint 17 millió AstraZeneca-vakcinával beoltott egyén számához képest meglehetősen csekély, és a statisztikák szerint egy átlagos, nem beoltott populációban is magasabb az ilyen típusú problémák megjelenése. A trombózis ugyanis meglehetősen gyakori betegség, amely a védőoltást nem kapók körében is nagy számban fordul elő.

Ezek alapján összességében elmondható, hogy az a haszon, amelyet a vakcinával a járvány megfékezése érdekében nyerhetünk, jelen ismereteink szerint lényegesen nagyobb, mint a vérrögképződés kialakulásának esélye. Így a haszon-kockázat arányát is figyelembe véve egyelőre nincs különösebb ok a vakcina alkalmazásának felfüggesztésére.

Azokban az országokban, ahol átmenetileg mégsem alkalmazzák az oltást, a felfüggesztés elővigyázatossági okokból történt addig, amíg az esetek részletes kivizsgálása be nem fejeződik. Friss hír, hogy március 19-től hat olyan ország folytatja az oltást az AstraZeneca-Oxford vakcinával (Németország, Franciaország, Bulgária, Szlovénia, Lettország, Litvánia), amely korábban felfüggesztette annak alkalmazását.

Nem csak gyártója veszi védelmébe - Hírösszefoglaló

Véralvadási zavarok előfordulása miatti biztonságossági aggályokra hivatkozással több országban is felfüggesztették a COVID-19 elleni AstraZeneca védőoltás alkalmazását. Azonban egyelőre sehol nem tudtak bizonyítékot szolgáltatni arra vonatkozóan, hogy valóban ok-okozati összefüggés állna fenn a hatóanyag és a kialakult megbetegedések között.
A vakcinát gyártó AstraZeneca cég képviselői arra hivatkoznak, hogy a beoltottak körében előforduló véralvadási problémák számaránya nem magasabb, mint a lakosságban – egyébként is – előforduló ilyen jellegű panaszok száma. A vakcinálás következményeként nincs nagyobb kockázata a vérrögképződésnek – fogalmazták meg a hétvégén nyilvánosságra hozott nyilatkozatban. „Ez a szám sokkal alacsonyabb, mint ami ekkora sokaságnál általában elő szokott fordulni a lakosság körében, illetve az arányok a többi engedélyezett COVID-19 vakcina esetén is hasonlóak” – tette közzé a angol-svéd gyógyszercég.
Több helyen, így Olaszországban és Romániában is leállították az egy bizonyos AsztraZeneca szállítmányba tartozó vakcinák alkalmazását, miközben Ausztria is visszatartja egy adott – egy másik – sorozat ampulláinak felhasználását. A holland kormányzat képviselői pedig úgy fogalmaztak, hogy elővigyázatossági okokból legalább március 29-ig nem kerül sor náluk az AstraZeneca vakcina felhasználására. Írország hasonló szellemben hozta meg döntését – a norvég hatóságok összefoglalójára hivatkozva, amely szerint újabb négy felnőttnél mutatkoztak „súlyos véralvadási zavarok”. A norvég hatóságok március 13-án jelentették be, hogy három AstraZeneca-Oxford vakcináltjukat kellett súlyos véralvadási zavar illetve agyvérzés miatt kezelni, bár megjegyezték, semmiféle összefüggésről nem tudni. Mindegyik érintettnél, akiket, éveik számát közelebbről nem meghatározva „fiatalabbnak” említettek, az optimálisnál alacsonyabb volt a vérlemezke szám – jelentette a norvég gyógyszerügynökség.
A WHO tanácsadó testülete elkezdte tanulmányozni az AstraZeneca-Oxford vakcina biztonságosságát érintő beérkezett jelentéseket, és a szakértők jelezték, megállapításaikat a lehető legrövidebb időn belül nyilvánosságra fogják hozni. Addig is, a WHO képviselője március 15-én arra szólította fel a különféle országok egészségügyi kormányzatait, hogy vakcinálási programjaikat ne állítsák le. „Nagyon fontos, hogy folytatódjanak az oltási kampányok, amelyekkel életeket lehet menteni és meg lehet akadályozni, hogy a vírus súlyos megbetegedéseket okozzon” – nyilatkozta Christian Lindmeier WHO szóvívő.
Az AstraZeneca képviselői még februárban nyilatkoztak úgy, hogy 2021 második negyedévében 180 millió dózist kívánnak szállítani a Covid-19 elleni vakcinájukból az Európai Uniós piacokra.
Szerző: Fazekas Erzsébet újsáígró, Forrás: marketwatch.com

Fontos az alapbetegségek kezelése

Természetesen, mint minden gyógyszeres kezelés, vagy oltás esetében, itt is érdemes elővigyázatosnak lenni. Fontos, hogy ha valakinek bármilyen krónikus betegsége van, vagy szív-érrendszeri, illetve véralvadási problémák merülhetnek fel (pl. korábban volt már szívinfarktusa, trombózisa vagy tüdőembóliája stb.), akkor ezek a problémák megfelelően legyenek kezelve. Emellett az ilyen betegeknek mindenképpen érdemes az oltás előtt konzultálni a kezelő orvosukkal és/vagy háziorvosukkal, hogy az állapotuknak megfelelő vakcinát tudják számukra kiválasztani, illetve, hogy megfelelő megfigyelésben részesülhessenek az oltás beadása során.

Mindezek mellett, ha a vakcina beadása után bármilyen szokatlan dolgot észlel, feltétlenül jelezze azt háziorvosának, hogy szükség esetén mielőbbi orvosi segítséghez juthasson.

Az AstraZeneca vakcina

Dr. Áfra Júlia, szakgyógyszerészForrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Dr. Mélypatakiné Dr. Áfra Júlia, szakgyógyszerész
Forrás: European Medicines Agency

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Myeloma multiplex Myeloma multiplex

Az új gyógyszerekkel sokat javult a túlélés és az életminőség.

Modern menopauza Modern menopauza

Segít az életmód-változtatás és a modern orvostudomány.

Védőoltás felkészítő - Gyakori...

Válaszok a COVID-19 elleni védőoltások kapcsán leggyakrabban felmerülő gyakori kérdésekre. Összefoglaló a vakcina beadásához kapcsolódó...

Hogyan készüljünk fel a COVID-19...

Íme pár tanács, és válasz néhány gyakran feltett kérdésre azt illetően, hogy hogyan kellene felkészülni a COVID-19 elleni védőoltás beadására.

Koronavírus kisokos - A legfontosabb...

Minden egészségügyi tudnivaló, amit ismernie kell és érdemes a COVID-19-járványról a WEBBeteg.hu összeállításában. A legfontosabb jelenleg is:...

A vérrögképződés rizikóiról...

Az elmúlt napokban újabb és újabb cikkek láttak napvilágot az AstraZeneca-oltás - hivatalos nevén Vaxzevria - és a trombózis kialakulásának a...

A COVID-19 elleni vakcinák...

A COVID-19 elleni oltásokról rengeteg információt lehet olvasni, azonban sokszor nehéz kiszűrni a valós adatokat, követni a fejlesztések meglepően...

Milyen ütemben alakul ki a COVID-19...

A Magyarországon jelenleg elérhető valamennyi COVID-19 elleni vakcina hatásossága meghaladja az előírt 50 százalékot, így hatásosnak mondható. De...

Az AstraZeneca-vakcina...

Németországban hamarosan dönthetnek arról, hogy folytatódjon-e a 65 felettiek oltása a britek vakcinájával. Egy német immunológiai szaktekintély azt...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.