A COVID-19 megbetegedésből felépülők egyharmada hosszan fennmaradó tünetekkel szembesül

Egy új kutatás szerint sok beteg, akik esetében enyhe vagy közepesen súlyos a COVID-19 megbetegedés lefolyása, hosszú távon is tapasztalhat tüneteket, hónapokkal azután is, hogy sikerült legyőzni az esetükben nem életveszélyes fertőzést.

Azon COVID-19-betegek körülbelül 33%-a, akik nem voltak annyira betegek, hogy kórházi kezelésre legyen szükségük, hónapokkal később is panaszkodik olyan tünetekre, mint a kimerültség, a szaglás vagy ízérzés elvesztése és lelassult, ködös agyműködés, tompaság - állapították meg a Washington Egyetem (UW) kutatói.

„Meg voltunk lepve, hogy az enyhe lefolyású betegségben szenvedő személyek egyharmada még mindig tapasztal tüneteket” - mondta a vezető kutató, Jennifer Logue, aki a UW allergológiai és fertőző betegségekkel foglalkozó részlegének kutatója Seattle-ben. „Ha valaki elkapja a koronavírust, akkor nagy eséllyel elhúzódó hatást tapasztalhat.”

Ezek az eredmények megmutatják, hogy miért kell mindenkinek védekeznie a koronavírus-fertőzéssel szemben, tekintve, hogy a vizsgálat során nyomon követett 177 fő Seattle körzetéből származó beteg viszonylag fiatal és egészséges volt - mondta Dr. Kristin Englund, egy infektológus szakorvos, aki a Clevelandi Klinika poszt-COVID rehabilitációs részlegét vezeti.

A hosszan fennálló tüneteket tapasztaló betegek több mint 90%-a esetében (átlagéletkor 48 év) a COVID-19 megbetegedés lefolyása csak enyhe vagy közepesen súlyos volt, és nem volt szükség kórházi kezelésre. Csak néhányuk esetében fordultak elő olyan egészségügyi problémák, amik a súlyos lefolyású koronavírus-fertőzés kockázatával járnak együtt (például csak 13%-uknak volt magas vérnyomása, 5%-uk volt cukorbeteg és 4,5%-uk volt aktív dohányos).

„Nem csak a kórházi betegeinkre kell koncentrálnunk” - mondta Dr. Englund. „Rengeteg olyan beteg van otthon, akiknél továbbra is jelen lehetnek ezek a tartós és valóban az életminőségre is kiható tünetek. Ha a 30%-át vesszük azoknak, akiknél a tünetek potenciális hatással lehetnek az életminőségre a következő hat-kilenc hónapban, akkor hatalmas számokról van szó.”

Annak a valószínűsége, hogy a COVID-19-fertőzés következtében valaki hosszú távon szenvedjen a tünetektől, az életkor előrehaladtával kismértékben növekedett - állapította meg Logue csapata. Az eredmények azt mutatták, hogy a 18 és 39 év közötti betegek körülbelül 27%-a számolt be továbbra is fennálló tünetekről, szemben a 40 és 64 év közöttiekkel, akiknek 30%-a, valamint a 65 éves és ennél idősebb betegekkel, akiknek 43%-a számolt be tartósan fennálló tünetekről.

A New York-i Manhasset-ben található Northwell Health egészségügyi központ infektológus szakorvosa, Dr. David Hirschwerk szerint „annak a valószínűsége, hogy ez bekövetkezik, úgy tűnik, hogy összefügg az életkorral, mivel az idősebb betegek nagyobb valószínűséggel számoltak be a folyamatosan fennálló egészségre gyakorolt hatásokról a kezdeti fertőzést követően”.

Noha a Washingtoni Egyetem vizsgálata kevés betegre vonatkozott, a Seattle-ből jelentett számok hasonlóak ahhoz, mint amit az egészségügyi központok az Egyesült Államok egyéb részein és világszerte tapasztalnak - mondta Dr. Thomas Gut, a New Yorkban található Staten Island-i Egyetemi Kórház ambulanciájának igazgatója.

Az ilyen hosszú távon fennálló tünetek általában olyan vírusokhoz kapcsolhatók, mint az Epstein-Barr-vírus, a nyugat-nílusi vírus és a chikungunya vírus, amelyek közül mindegyik sokkal kevésbé fertőző, mint az új koronavírus - jegyezte meg Dr. Ganesh és Dr. Gut. „Az általa okozott betegség súlyossága közelebb áll az ezek által okozottakhoz, mint a leggyakrabban előforduló vírusos kórokozók által okozottakhoz.”

Ezek a hosszabb távon is fennmaradó panaszok

Összességében a COVID-19 megbetegedésből otthonukban felépülő betegek nagyjából 33%-a, és a kórházban kezelt betegek 31%-a számolt be arról, hogy a betegség legalább egy tünete hónapokkal később is fennmaradt - állapították meg a kutatók.

A legtartósabban fennmaradó tünetek a seattle-i COVID-betegek körében a kimerültség (14%), valamint a szaglás és az ízérzés elvesztése (14%) voltak. Tompaságról, kimerültségről vagy memóriazavarokról a betegek körülbelül 2%-a számolt be, de ez vált a legközismertebb hosszú távon fennmaradó tünetek egyikévé.

A betegek közel 31%-a nyilatkozott úgy, hogy jelenleg rosszabb az egészséggel összefüggő életminősége, mint azelőtt, hogy elkapta a COVID-19 megbetegedést - számoltak be róla a kutatók.

Még nem egyértelmű, hogy a COVID-19 miért okoz ilyen elhúzódó hatásokat

Számos vírus képes úgynevezett „posztvírusos szindrómát” okozni, amit a szakértők olyan egészségügyi problémaként definiálnak, ami még hónapokkal azt követően is fennmarad, hogy a fertőzést legyőzte a szervezet. Ezek gyulladás vagy más károsodás következményei, amik akkor fordulnak elő, amikor az immunrendszer legyőzi a fertőzést.

Bizonyíték van azonban arra, hogy a COVID-19 megbetegedés legalább néhány hosszú távon fennmaradó tünete közvetlenül magának a koronavírusnak tulajdonítható - mondta Dr. Gut.

„Mivel közvetlen hatással van az orrunk idegeire, úgy véljük, hogy valószínűleg hatással van az agy szerkezetére. Tudjuk, hogy végérvényes elváltozásokat okozhat a tüdőnkben” - mondta Dr. Gut a COVID-19 megbetegedésről. „Messzemenő következményei vannak, amiket csak most kezdünk megérteni, mivel még csak most kezdjük kategorizálni és megérteni a szindrómát.”

Az eredményeket február 19-én online formában tették közzé a JAMA Network Open szaklapban.

Tovább

• A COVID-19 esetében az enyhe csak ritkán jelent könnyedén elmúlót
• Önálló szindróma lehet a post-COVID betegség?
• Miért ennyire veszélyes a COVID-19?
• COVID-19 - Nerológiai szövődményei is lehetnek
• Mit tesz a koronavírus az aggyal?

WEBBeteg
Forrás: Füzesi Zsuzsa, fordító; A Third of COVID Survivors Have Long-Haul Symptoms (webmd.com)
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus