Mi az a COVID utáni pszichózis, és kiket érinthet?

Dr. Szabó Zsuzsanna
Szerző: WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos
Megjelent: 2022.08.12

A COVID utáni pszichózis egy ritka, de ijesztő állapot. Néhány ember esetében a koronavírus-fertőzést pszichotikus epizód kísérheti, mely napokig vagy hetekig tartó paranoiás téveszmékkel és hallucinációkkal járhat.

Ilyenkor a beteg elszakadhat a valóságtól, ami ijesztő lehet a beteg és szerettei számára egyaránt. Ahogy egyre több ismeretünk lesz erről a betegségről, beláthatjuk, hogy a COVID-19 távol áll attól a légúti megbetegedéstől, amelynek elsőre látszott. A COVID a test szinte minden részét érintheti, beleértve az agyat is.

Mi az a pszichózis?

A pszichózis egy olyan állapot, amelyet zavaros gondolatok, téveszmék és hallucinációk jellemeznek. A pszichózisban szenvedők nehezen tudják megkülönböztetni, mi valóságos és mi nem. A pszichózis „epizódokban” (shubokban) jelentkezik, amelyek napokig vagy hetekig tarthatnak.

A koronavírus-járvány kezdete óta a világ minden tájáról érkeztek jelentések COVID utáni pszichózisról.

A Centers for Disease Control and Prevention (CDC) szerint egy tanulmány kimutatta, hogy az elmúlt évben új pszichiátriai rendellenességgel diagnosztizált betegeknél magasabb volt a COVID-19 diagnózisának előfordulása.

Miben más a COVID utáni pszichózis, mint az egyéb pszichózisok?

A COVID utáni pszichózis különbözik az egyéb mentális betegségekben (mint például skizofrénia vagy demencia, agytumor) észlelt pszichózistól. A COVID utáni pszichózis jellemzően olyan embereknél fordul elő, akiknek nincs pszichiátriai kórelőzményük. Ezeknél a személyeknél a pozitív koronavírus teszt után heteken belül pszichózis alakult ki, emellet az érintett betegek esetében magának a koronavírus-fertőzésnek mindössze enyhe tünetei voltak.

Az úgynevezett „első epizód pszichózist” általában tizenéveseknél vagy fiatal felnőtteknél észlelik a skizofrénia kialakulása során, vagy a demencia mellett időseknél.

A COVID utáni pszichózisban szenvedők azonban jellemzően a 30-as, 40-es és 50-es éveikben járnak, és először tapasztalnak pszichózist. Általában nem szerepel a családi anamnézisükben sem pszichózis. A COVID utáni pszichózisban szenvedők gyakran belátják, hogyan érzik magukat. Felismerik, hogy ez nem normális számukra, és valami megváltozott a gondolkodásmódjukban. Ez a részleges betegségbelátás nem jellemző a skizofrénia vagy a demencia esetén sem.

Az eddigi kis számú bejelentés alapján a pszichózis a COVID-diagnózis után napokkal, hetekkel vagy akár hónapokkal kezdődött. Míg a COVID utáni pszichózis tünetei változatosak lehetnek, van néhány közös vonás: a betegeknek általában alvásproblémáik vannak, ezt követik a paranoid téveszmék és hallucinációk. Vannak, akik úgy érzik, hogy bántani fogják magukat vagy másokat.

Mi lehet a betegség oka?

Bár a COVID utáni pszichózis oka nem teljesen ismert, a kutatók úgy vélik, az agyban bekövetkező változások felelősek a betegség kialakulásáért. Egyes tudósok úgy vélik, hogy ennek oka lehet az agyban kialakuló tartós gyulladás, vagy a szervezetben elhúzódó gyulladásos válaszreakciók, esetleg az agyi erek változásai.

Ezek a tanulmányok azt sugallják, hogy a pszichiátriai hatások összefügghetnek a szervezet immunrendszerének a vírusra adott válaszával, amelyben az immunrendszer továbbra is aktív maradhat, miután a beteg fizikailag felépül. Ez a tartós immunaktiválás a vezető magyarázata továbbá a COVID-19-hez kapcsolódó agyi ködnek és memóriaproblémáknak.

Új bizonyítékok állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy az enyhe COVID-19 következtében megváltozott agyterületek azok az agyterületek is lehetnek, amelyek azoknál az embereknél változnak meg, akiknél fennáll a pszichózis első epizódjának kockázata, vagy akiknél első epizódos pszichózis (vagyis nem a koronavírus-fertőzés után kialakuló) tapasztalható. Ezek a területek az agy elülső részén található orbitofrontális kéreg és a parahippocampalis gyrus – azaz az agy mélyén található kulcsfontosságú memóriaterület. Ezek a régiók mind enyhe koronavírus-fertőzés, mind pszichózis esetén összezsugorodhatnak. Ennek a kapcsolatnak a megértéséhez azonban további kutatásra van szükség. Emellett még mindig sok megválaszolatlan kérdés van azzal kapcsolatban, hogy a genetika vagy a pszichiátriai betegségekre való fel nem ismert hajlam növeli-e a kockázatot, és azzal kapcsolatban is, hogy pontosan meddig tarthat a pszichózis.

Néhány esetleírás

A COVID utáni pszichózis tudományos bizonyítékai többnyire az „esetismertetésekből” származnak, amelyek olyan kutatási dokumentumok, amelyek leírják az egyes betegek tüneteit és gyógyulását.

Az első, és legszélesebb körben ismertetett esetben egy 36 éves amerikai nőnél pszichózis alakult ki, körülbelül négy nappal azután, hogy enyhe COVID-tünetei voltak. Eltévedt, és azt hitte, hogy párja megpróbálja elrabolni a gyerekeit. Meg volt győződve arról, hogy a mobiltelefonján keresztül követik nyomon. Miután megpróbálta átvinni gyermekeit egy gyorsétterem kiszolgálópultján, hogy megvédje őket, kórházba szállították. Egy hét fekvőbeteg-ellátás és pszichózisának kezelése után hazaengedték. Tévképzete nem tért vissza.

Egy másik esetben egy 43 éves bolgár férfi két nappal azután kezdett pszichotikus tüneteket átélni, hogy súlyos COVID miatt hazaengedték a kórházból. Úgy vélte, az orvosok meghamisították az eredményeket, mondván, hogy COVID-betegsége megszűnt. Olyan téveszméi is voltak, hogy már meghalt és a szervei elrohadtak (Cotard-szindróma). Veszélyessé vált családja számára, mert azt fontolgatta, hogy megöli őket azzal a szándékkal, hogy „megkímélje őket ugyanattól a lassú szenvedéstől”, ami szerinte rá is vár. Két hét kórházi kezelés után pszichotikus tünetei megszűntek, és nem tértek vissza.

Más esettanulmányok arról számoltak be, hogy az emberek olyan téveszméket éltek át, melyek szerint a kórházban a betegek színészek voltak, és az egészségügyi személyzet megpróbálta bántani őket, idegen nyelven beszélő hangokat hallottak, vagy azt mondták nekik, hogy vállaljanak nagy feladatokat, például a Föld megmentését.

Valószínűleg COVID utáni pszichózis lehetett az az ismert tavalyi eset is, amikor sebészollóval támadt egy gépi lélegeztetésre szoruló betegre egy szintén COVID-fertőzött kínai férfi a Honvédkórház COVID-osztályán. Az öntudatlan beteget az arcán és a mellkasán sebesítette meg, majd menekülés közben az egyik biztonsági őrt is megszurkálta.

Nem először okoz vírus pszichózist

A SARS-CoV-2 nem az első vírus, amelyet pszichózis kialakulásához kötnek. Az 1918-as „spanyol nátha” influenzajárvány idején szintén számoltak be vírus utáni pszichózisról.

A koronavírusok, az immunrendszer aktiválódása és a pszichózis közötti összefüggéseket is találtak, ami arra utal, hogy nem a SARS-CoV-2 az egyetlen olyan koronavírus, amely képes pszichózist okozni.

Pszichózisról számoltak be más humán koronavírus-fertőzések után, mint például amelyek súlyos akut légzőszervi szindrómát (SARS) és közel-keleti légzőszervi szindrómát (MERS) okoznak.

Mennyire gyakori a COVID utáni pszichózis?

Az eddigi bizonyítékok azt mutatják, hogy ritka, a COVID-esetek körülbelül 0,25%-ában fordul elő, közülük is elsősorban olyanoknál, akik nem kerültek kórházba (és valószínűleg enyhe fertőzésük van). A COVID miatt kórházba került emberek 0,89%-ában fordul elő.

Mivel világszerte nagyon sok COVID-os eset fordult elő, a COVID utáni pszichózisról szóló elszigetelt jelentések jobban kiemelkedhetnek, többet szerepelnek a közösségi médiában és a hírekben egyaránt. Ennek magyarázata mindössze annyi, hogy pszichotikus tüneteket látni és megtapasztalni nagyon ijesztő lehet.

Bár a COVID utáni pszichózis kockázata alacsony, a COVID-on átesett embereknek és családjuknak figyelniük kell a hirtelen személyiségváltozásra, paranoiára vagy téveszmékre a fertőzést követő napokban, hetekben és hónapokban. Ha koronavírusos szerettükön azt észlelik, hogy azt hiszi, olyan dolgok történnek, amelyek nem lehetnek igazak, beszélnek vagy motyognak magukban, vagy reagálnak valamire, amit senki más nem lát vagy hall, merüljön fel Önökben a COVID utáni pszichózis gyanúja. A finomabb tünetek közé tartozhat a fokozott irritáció és agresszió, a személyes higiénia csökkenése, valamint a családtól és a barátoktól való elzárkózás.

Ha ezeket a jeleket észleli, létfontosságú az orvosi segítség kérése a pszichózis miatti fokozott szuicid veszély (öngyilkossági hajlam) miatt. A COVID utáni pszichózis legtöbb esete megfelelő pszichiátriai ellátással és gyógyszeres kezeléssel gyorsan megoldódik.

Tovább

Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvosForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos

Felhasznált irodalom:

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Depresszió Depresszió

Az örömérzet hiánya kihat az élet minden területére.

Egészség Egészség

Szerves és szervetlen sók az étrend-kiegészítőkben, gyógyszerekben.

Koronavírus - 12 307 új fertőzött...

Az elmúlt heti összesített adatokat közöljük. A beoltottak száma 6 417 738 fő, közülük 6 203 972 fő a második, 3 896 501 fő a harmadik, 340 651...

Koronavírus - 11 596 új fertőzött...

Az elmúlt heti összesített adatokat közöljük. A beoltottak száma 6 417 307 fő, közülük 6 203 509 fő a második, 3 895 939 fő a harmadik, 338 689...

Megfáztam vagy koronavírusos vagyok?...

A különböző eredetű légúti fertőzések tünetei nagyon hasonlóak, így biztosat továbbra is csak laboratóriumi teszt tud mondani. Az egyes tünetek...

Okozhat-e depressziót a COVID-19?

A válasz: igen. Mára már számos tanulmány bebizonyította, hogy a poszt-COVID depresszió létező jelenség.

Gyermekágyi pszichózis esetén...

A gyermekáldás az élet legnagyobb csodája. Szülés után, amikor otthonában erősödik a kismama, de el kell látnia a csecsemőjét, éjjel többnyire...

Hogyan kezeljük a poszt-COVID...

Gyakorlati tanácsok azoknak, akik otthon gyógyultak meg. 8 tipp, amit megtehetünk a poszt-COVID kimerültség kezelése érdekében, és 8 tipp a terhelés...

Poszt-COVID kimerültség, a...

A COVID utáni kimerültség a poszt-COVID állapot egyik leggyakoribb tünete, és gyakran hetekig, sőt hónapokig is fennállhat a kezdeti fertőzés után....

ARDS (akut respirációs distressz...

Az ARDS (acute respiratory distress syndrome vagy akut légzési distressz szindróma) több háttér ok miatt kialakuló tüdőkárosodás okozta hirtelen...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.