COVID-19 - Reflektorfényben a K-vitamin

szerző: Fazekas Erzsébet, újságíró - WEBBeteg
lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus megjelent: 2020.06.10.

Hatásos lehet a COVID-19 elleni védekezésben a - némely élelmiszerben, a zöldségfélék mellett egyes sajtokban is igen nagy mennyiségben található - K-vitamin, olvasható egy tanulmányban. Holland tudósok ebben arról számoltak be, hogy lehetséges kapcsolatot fedeztek föl a K-vitamin hiánya és a COVID-19 okozta elhalálozások között.

Azon pácienseknél, akik koronavírus miatt intenzív ellátásra szorultak, vagy akár meg is haltak, a K-vitaminból – ami például a különböző zöld növényekben, a tojásban, a kemény és a „kék” sajtokban található – hiányállapotot találtak. Mindez azt a reményt ébresztette fel a kutatókban, hogy az étrendi változtatás is, több minden más mellett, esetleg szerepelhet a kór legyőzésére bevetett sokféle lehetőség között. A hiányállapot és a COVID-19 legrosszabb következményei közötti összefüggést felfedező holland tudósok, akik a Nijmegen városban működő Canisius Wilhelmina Kórház intenzív osztályán kezelt betegeket vizsgálták, a vélt előnyei miatt dicsérik a K-vitamint.

A COVID-19 vérrögképződést idéz elő, és a tüdő rugalmas rostállományának pusztulását okozza. A táplálkozással az emésztőrendszerbe, szervezetbe kerülő K-vitamin pedig kulcsszerepet játszik azon fehérjék termelésében, amelyek a véralvadásban részt vesznek.

A K-vitamin szerepe szervezetünkben

Kis háttérmagyarázat: a szervezetben a véralvadás kiegyensúlyozott működéséhez többek között optimális mennyiségű K-vitaminra van szükség. Az egészséges véralvadási mechanizmusban tizenkét véralvadási faktornak van szerepe. A II., VII., IX. és X. alvadási faktorok szintézisében elengedhetetlen a K-vitamin megfelelő jelenléte. Hiánya esetén csökken többek között a vér protrombinszintje, véralvadási problémák jelentkezhetnek, akár egy egyszerű orrvérzés is szokatlanul sokáig elhúzódhat, de vérzékenység is kialakulhat.

A K-vitamin egy részét előállítja a szervezet, bizonyos hányada a bevitt táplálékból szívódik fel. E szempontból kiemelten fontosak a különféle zöld növények (uborka, brokkoli, spenót, fejes saláta, karfiol, kelbimbó, zöldbab, cukkini, kelkáposzta). A vízitorma, a paradicsom, a csukamájolaj, a melasz is gazdag K-vitaminban. A bélrendszerben elősegítheti a K-vitamin-termelődést, ha naponta fogyasztunk joghurtot, kefirt. A K-vitamin tápanyagból való felszívódása nagyon változó, a szakemberek szerint 10-70 százalékos lehet a hasznosulása. Ha valaki tartósan kerüli az említett élelmiszereket, nagy eséllyel kerülhet vitaminhiányos állapotba.

Mit ajánlanak a tudósok az eddigi vizsgálatok alapján?

A holland kutatók a klinikai vizsgálatuk indításához még keresik a támogatókat. De már most egyértelmű üzenetet küldenek a lakosságnak – a projekten dolgozó dr. Rob Janssen arra biztat mindenkit, kivéve a vérhígítót szedőket, hogy már az eddigi eredmények ismeretében is, bátran növeljék meg a K-vitamin-bevitelüket. Így fogalmazott: „Riasztó állapot uralkodik sokfelé a világon, a hatékony megelőző és terápiás szereket még keresik. Eközben itt egy jó beavatkozási lehetőség. Valami, aminek semmi mellékhatása, még annyi se, mint amennyi egy placebónak lehetne. Kivételt kizárólag a véralvadásgátló gyógyszert szedő betegek jelentenek – rajtuk kívül mindenki másnak tökéletesen biztonságos megoldásról van szó. Azt javaslom, szedjék a K-vitamin-kiegészítőket. Még akkor is, ha nem biztos, hogy segít a súlyos állapotú COVID-19 esetén, hiszen jót tesz a véredényeknek, a csontoknak és minden valószínűség szerint a tüdőnek is.”

Dr. Janssen még azt is megemlítette, hogy kétféle K-vitamin létezik. A K1-et jobban megköti a szervezet. Ilyen található a zöld főzeléknövényekben, a fekete áfonyában, egyéb gyümölcsökben, a holland, a francia sajtokban is. K2-vitamin pedig igen nagy mennyiségben van a japánok közkedvelt hagyományos eledelében: az erjesztett (fermentált) szójababban. Ennek japán neve natto. Ez egyféle húspótló élelmiszer, amit erősen jellegzetes íze miatt, kis mennyiségben ízesítőanyagnak is használnak.

Tudósok megfigyelése szerint a japánok nattofogyasztása és az ebből származó K2-vitamin-ellátottságuk nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a szigetországban köztudottan olyan alacsony a combnyaktörések előfordulási aránya. A fentiekhez még valamit hozzátett dr. Janssen: „Együtt dolgoztam Londonban egy japán tudóssal, ő mondta, mennyire feltűnőnek találja maga is, hogy Japán azon térségeiben, ahol a lakosság igen nagy előszeretettel fogyasztja a nattót, egyetlen egy személy se halt meg COVID-19-ben. Így azt állítom, ennek bizony érdemes utánajárni, tovább tanulmányozni a natto egészségügyi előnyeit.”

Az Európa egyik legnagyobb szív- és érrendszeri kutatási intézetével (Cardiovascular Research Institute, Maastricht) együttműködésben zajló vizsgálatban 134 olyan pácienst vizsgáltak meg, akik március 12. és április 11. között kerültek kórházba COVID-19 miatt. A kontroll csoportba, olyan azonos életkorú 184 személyt vontak be, akiknél nem mutattak ki vírusfertőzést. Jona Walk, a tudományos ellenőrzésnek már alávetett vizsgálat egy másik kutatója azt mondta: „A továbbiakban súlyosan beteg COVID-19 pácienseket tervezünk véletlenszerű sorrendbe rendezni (randomizálni) – egy részük placebót, a másik részük K-vitamint kapna, amiről tudjuk, hogy teljesen biztonságos az átlagnépesség számára. Célunk, hogy a biztonságosság ellenőrzése mellett, megfelelően magas dózisban adjuk a vitamint, ugyanis aktiválni kívánjuk azt a fehérjét, amely oly fontos a tüdő védelme szempontjából.”

Olvasson tovább!

WEBBeteg logóWEBBeteg
Fordította: Fazekas Erzsébet, újságíró; Forrás: Vitamin K found in some cheeses could help fight COVID-19, study suggests (The Guardian (theguardian.com))
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Inkontinencia kisokos Inkontinencia kisokos

Igaz vagy hamis? Cikkünkben tisztázzuk a félreértéseket.

Elváltozások a körmön Elváltozások a körmön

Mi vezethet a köröm külső megjelenésének elváltozásához?

Okozhat-e depressziót a COVID-19?

A válasz: igen. Mára már számos tanulmány bebizonyította, hogy a poszt-COVID depresszió létező jelenség.

Amiről keveset beszélünk: A COVID-19 és a poszt-COVID szindróma emésztőrendszeri tünetei

Koronavírus-fertőzés kapcsán kialakuló emésztőrendszeri tünetek a koronavírus-fertőzöttek felénél alakulnak ki. Összefoglalóan elmondható, hogy...

A COVID-19 szívet érintő megjelenési formái, szövődményei

A COVID-19 megbetegedést okozó SARS-CoV-2 nevű koronavírus elsősorban a légutakat, légzőszervet támadja meg, de nem ritka egyéb szervek...

ARDS (akut respirációs distressz szindróma)

Az ARDS (acute respiratory distress syndrome vagy akut légzési distressz szindróma) több háttér ok miatt kialakuló tüdőkárosodás okozta hirtelen...

Magas rizikóval járó alapbetegségek COVID-19 esetén

Az alapbetegségek kutatásával foglalkozó metaanalízis (Penn State University, PLOS One) ismertette, hogy melyek fennállása mellett kell COVID-19 esetén...

Koronavírus: a leggyakoribb veszélyes alapbetegségek

Az elhunyt koronavírus-fertőzöttek körülbelül fele-fele arányban nők, illetve férfiak. Jóval több volt a férfi áldozat a járvány kezdeti...

Koronavírus és a tüdőbetegségek

Az utóbbi időben szinte naponta új információ lát napvilágot az új típusú koronavírus-fertőzéssel kapcsolatban. Rémisztő és biztató adatokat...

Megfáztam vagy koronavírusos vagyok? A COVID-19 első tünetei

A különböző eredetű légúti fertőzések tünetei nagyon hasonlóak, így biztosat továbbra is csak laboratóriumi teszt tud mondani. Az egyes tünetek...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.