Epekövességre hajlamosító tényezők

WEBBeteg
lektorálta: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász megjelent:

Az epekövességre való hajlamot fokozó tényezők jól ismertek, azonban a pontos összefüggések még mindig nehezen meghatározhatóak. Előfordul, hogy valakinél több rizikófaktor mellett sem indul meg a kőképződés, míg másoknál kevesebb esetén is kialakulnak az epekövek.

Az epekövességhez vezető okok

Az epekövek képződését alapvetően három tényező segíti elő, az ezekhez vezető bármilyen ok elindíthatja a kőképződést.

  1. Az epe túl sok koleszterint tartalmaz, a kristályok formájában kicsapódó koleszterint pedig az epesavak nem képesek feloldani. Ebből alakulnak ki a koleszterinkövek, ami az epekövek leggyakoribb típusa.
  2. A máj túl sok bilirubint termel (általában valamilyen háttérbetegség miatt), az epében megnövekvő bilirubinkoncentráció bilirubinkövek kialakulásához vezet.
  3. Az epe túl sokáig pang az epehólyagban, nem ürül kellő rendszerességgel és mennyiségben, ez elősegíti a kristályok, az epehomok, majd az epekövek epehólyagban maradását és növekedését.

Minden olyan ok, amely a fenti tényezők irányába hat, az epekőképződés rizikófaktorának számít. Az esetek egyéni változatosságot is mutathatnak, azaz nem jósolható meg biztosan, kinél alakulnak ki epekövek és kinél nem. A népesség kb. 15 százalékában alakulnak ki epekövek életük során.

Az epekőképződésre hajlamosító kockázati tényezők

Életkor - 40 éves kor fölött az epekövek valószínűsége tízszeresére nő. Kutatók szerint ennek fő oka az, hogy a koleszterint oldó enzim termelése az életkorra csökken, így nagyobb eséllyel alakul ki magas koleszterinkoncentráció az epében.

Nem - A nők körében minden életkorban magasabb az epeköves betegek száma, különösen terhesség idején gyorsulhat fel a folyamat. Ennek hormonális oka lehet, a magas ösztrogénszint fokozhatja a kőképződésre való hajlamot. Az ösztrogénterápia és a hormonális fogamzásgátlók tovább fokozzák a természetes módon is nagyobb hajlamot.

Genetikai hajlam - Azok, akik családjában már alakultak ki epekövek, nagyobb kockázattal rendelkeznek a betegségre.

Vérzsírszint - A vérzsírok közé tartozó koleszterinek, illetve a triglicerid hatása kapcsán a kutatások nem egyértelműek. Az biztosnak tűnik, hogy a magas LDL- és alacsony HDL-szint fokozza a koleszterin epével történő kiválasztódását (tehát akinek magas a vérben mért koleszterinszintje, annak valószínűleg magas az epében is a koleszterinkoncentrációja), ami elvileg növeli a koleszterinkövek kialakulásának valószínűségét. A tudományos vizsgálatok mégsem egyértelműek, számos elemzés szerint nem törvényszerű, hogy az epe magas koleszterinkoncentrációja epekövességet eredményez.

Táplálkozás - Elsősorban a magas kalóriatartalmú, telített zsírokban és finomított szénhidrátokban gazdag, rostszegény étrend növeli az epekövesség kockázatát.

  • Különösen erős az összefüggés a szénhidrátok (finomított cukrok, és általában a magas glikémiás indexű élelmiszerek) fogyasztásával. Ezek ugyanis növelik az elhízást, a máj koleszterintermelését, továbbá csökkentik az epehólyag mozgását, az epeürítéshez szükséges összehúzódások intenzitását is.
  • Hasonlóan növeli a kockázatot a telített zsírokban és ezen belül koleszterinekben gazdag étrend, ami növeli az epe koleszterinkoncentrációját is.
  • Ajánlottak az epekőképződés megelőzésére ezzel szemben a telítetlen zsírsavak (dió, halolaj), a rostok (friss zöldség és gyümölcs), továbbá az aszkorbinsav, a kalcium és a kávéfogyasztás előnyös hatásait is kimutatták egyes kutatások.

Tovább Diéta az epeköves panaszok megelőzésére

Elhízás - A túlsúly régóta ismert kockázati tényező. Az elhízott nők esetében a rizikó kétszeres, a kórosan elhízott nőknél pedig hétszeres a sovány nők esetszámaihoz képest. A testsúly egészséges ütemben történő csökkenése csökkenti az epekőképződés veszélyét is.

Túl gyors vagy nagymértékű fogyókúra - A túlságosan intenzív diéta is képes megzavarni az epe összetételét és az epehólyag normális ürülését, ezért a fogyókúra bizonyos esetekben fokozhatja is a hajlamot az epekőre. A kutatások szerint túl gyorsnak számít a fogyókúra, ha a testsúlyvesztés meghaladja a heti 1,5 kg-ot, illetve túlságosan nagymértékű, ha a fogyás meghaladja az eredeti testsúly 25 százalékát.

Mozgáshiány, ülő életmód - Egy kutatás szerint a panaszokat okozó epekövek 20-30 százaléka megelőzhető lenne heti ötszöri, fél órás intenzív mozgással, mint a futás vagy a kerékpározás. A kutatók szerint a testmozgás fokozza az epesavtermelést (ami javítja az epe összetételét), ezen kívül javítja a vérzsírszinteket és fokozza az inzulintermelést, így képes ellensúlyozni az esetleges rossz táplálkozási szokásokból eredő hátrányokat. A sportolás javítja az epehólyag ürülését, a hólyagfal motilitását.

Alapbetegségek - Az epekövesség két-háromszoros kockázatnövekedését okozza a 2-es típusú cukorbetegség, az inzulinrezisztencia. Az anyagcserebetegség együtt jár a fokozott koleszterinszekrécióval és gyengülő epehólyag-motilitással is, ezek külön-külön is fokozzák a kövesség kockázatát. Ezen kívül fokozzák a hajlamot a májbetegségek (hepatitis C, májcirrózis) és a Crohn-betegség.

Alkoholfogyasztás - A hatások biztos értelmezéséhez további kutatások szükségesek, de az eddigi eredmények alapján úgy tűnik, a mérsékelt alkoholfogyasztás kedvező hatással van, azaz hozzájárul az epekövesség megelőzéséhez az epe koleszterinkoncentrációjának csökkentésével. Ezzel szemben a nagy mennyiségű, rendszeres alkoholfogyasztás és a teljes absztinencia is inkább rizikónövelő tényező.

Dohányzás - Az összefüggés nem igazolt. Egyes tanulmányok a nagyon erős dohányosoknál (napi 2 doboz cigaretta) fokozott az epekövesség kockázata, más elemzések nem találtak összefüggést.

Ajánlások a rizikótényezők csökkentéséért

Az epekövesség genetikai és környezeti tényezők, valamint anyagcserejellemzők összetett kölcsönhatása eredményeként jön létre. A magasabb életkor, a nem és a családi örökség nem megváltoztatható tényező, de az étrend és a fizikai aktivitás módosítható rizikófaktornak számítanak és a kialakult betegségek is kezelhetőek, karban tarthatóak.

Fontos, hogy minél több hajlamosító tényező hatását próbáljuk minimalizálni, ezek többsége egészséges életmóddal meg is valósítható. Táplálkozásunk legyen rostokban gazdag, szénhidrátokban és zsírokban szegény, mozogjunk rendszeresen!

WEBBeteg logo

WEBBeteg
Forrás:
Risk Factors for Cholelithiasis (PubMed)
Lektorálta: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász

Cikkajánló

Az epekő kialakulása, tünetei és kezelése

Dr. Plósz János, gasztroenterológus
Epekövesség
Az epekő gyakori jelenség, az európai népesség 15 százalékát érinti. Az esetek háromnegyed részében az epekövek évekig nem okoznak panaszokat (néma epekövek), ám váratlanul és gyorsan kialakulhat a fájdalmas epegörcs, egyes esetekben súlyos epeúti elzáródás. Mi vezethet epekövek kialakulásához? Milyen tünetek jelentkezhetnek? Hogyan kezelhető az epekövesség?
Visszérproblémák
Visszérproblémák

Házi praktikák és tippek visszér esetén.

Hajszálerek
Hajszálerek

Ismerje meg a rizikófaktorokat.

WEBBeteg - Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember
WEBBeteg - Dr. Lengyel Csongor, fül-orr-gégész
WEBBeteg - Dr. Plósz János, gasztroenterológus
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Dr. Kovács Anikó, gyógyszerész
WEBBeteg - Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.