Colitis ulcerosa: orvoshoz fordulás és kivizsgálás

Bár a colitis ulcerosa csak ritkán okoz életet veszélyeztető állapotot, nagyon súlyos betegség, amelynek az életminőséget rontó panaszain túl akár életveszélyes szövődményei is lehetnek. Szükség esetén forduljon időben orvoshoz!

Kivizsgálás colitis ulcerosa gyanúja esetén

Fel kell keresni az orvost kivizsgálás céljából, hogyha a székelési szokásokban tartós változás áll be, vagy ha a colitis ulcerosa tünetei jelentkeznek, mint a hasi fájdalom, a véres széklet, az ismétlődő hasmenés és a mással nem magyarázható láz.

Orvosa nagy valószínűséggel a tünetek hátterében álló egyéb lehetséges okok kizárása után állítja fel a colitis ulcerosa diagnózisát. Mivel számos más, az emésztőrendszert érintő betegség okozhat a fekélyes vastagbélgyulladáshoz, azaz a colitis ulcerosához hasonló panaszokat, ki kell zárni az alábbi lehetőségeket:

• Crohn-betegség
• Ischaemiás colitis
• Bélrendszeri fertőzéses megbetegedések
• Irritábilis bél szindróma
• Diverticulitis
• Vastagbélrák

Vizsgálatok a colitis ulcerosa diagnosztizálásához

A diagnózis felállításához az alábbi vizsgálatokra lehet szükség.

Laborvizsgálatok

Orvosa vérvizsgálatot javasolhat a bizonyos betegségek kizárására és a gyulladás diagnosztizálására. A súlyos illetve a kiterjedt gyulladásos szöveti reakcióval járó állapotokban az akut fázis fehérjék (CRP, ferritin) szintjének növekedése, magas trombocitaszám (vérlemezkeszám emelkedés, thrombocytosis), illetve a gyors vörösvértest-süllyedés és a hematokrit érték csökkenése arányos lehet a szöveti gyulladás kiterjedésével. Toxikus esetekben alacsony natrium- és albuminszint is megjelenhet.

Bizonyos antitestek jelenlétének kimutatásával meg lehet állapítani, hogy a gyulladásos bélbetegségek melyik típusa áll fenn. Mivel ezen antitestek nem minden colitis ulcerosás betegnél vannak jelen, ezért ezek a vizsgálatok nem elegendőek a diagnózis felállításához vagy kizárásához, de bizonyos körülmények között hasznosak lehetnek.

Endoszkópos vizsgálatok

Colonoscopia (vastagbéltükrözés)

A vastagbéltükrözés segítségével orvosa a teljes vastagbelet át tudja tekinteni egy vékony, rugalmas, megvilágított cső segítségével, amit egy kamerához csatlakoztatnak. Az eljárás során kis bélfalminták vételezhetőek (biopszia, szövettani mintavétel), amelyet aztán a laboratóriumban megvizsgálnak.

Néha a colonoscopia során vett szövetminta segít alátámasztani a diagnózist. Ha a mintában gyulladásos sejtek csoportjai (más néven granulomák) találhatók, akkor nagyobb a valószínűsége a Crohn-betegség fennállásának, mert a granuloma nem jellemző a colitis ulcerosára. A vastagbél jobb oldali, azaz a végbéltől távolabb fekvő szakaszainak, továbbá a vékonybél utolsó, vastagbélbe torkolló szakaszának (ileum, csípőbél) az átvizsgálása sokat segíthet a Crohn-betegség és colitis ulcerosa elkülönítésében, utóbbi esetben ugyanis az ileum mindig ép marad.

Sigmoidoscopia (részleges vastagbéltükrözés)

Ezen eljárás során orvosa egy vékony, rugalmas, megvilágított cső segítségével tekinti át a vastagbél utolsó 50-60 cm-es szakaszát, a szigmabelet. Mivel a vastagbél magasabb szakaszán levő elváltozásokat ezzel a módszerrel nem lehet felismerni, ezért a sigmoidoscopia kevésbé alkalmazott módszer.

Radiológiai vizsgálatok

A radiológiai vizsgálatok nem alapvető módszerek a teljes tápcsatorna vizsgálatára, csak célzottan készülnek.

Natív hasi röntgen

Hasi röntgen súlyos esetekben, toxikus megacolon gyanújakor készül. A felvételen tág, levegővel telt vastagélszakasz ábrázolódik, perforáció esetén a hasüregben szabad hasi levegő jelenik meg.

Irrigoszkópia

Az irrigoszkópia egy bárium segítségével végzett radiológiai vizsgálat, amely lehetővé teszi, hogy a vizsgálóorvos a teljes vastagbélszakaszt röntgen segítségével áttekintse. A bárium egy kontrasztanyag, amely beöntéssel kerül be a bélbe, néha levegőt is adnak hozzá. A bárium feltölti és bevonja a bélfal belső felszínét, ezáltal a végbél, a vastagbél és a vékonybél kis szakaszának sziluettje megjeleníthetővé válik a röntgenfelvételen.

Általában akkor végzik, ha a szűkület miatt az endoszkóp nem vagy csak részlegesen vezethető fel a vastagbéltükrözés során. A betegség korai illetve heveny szakaszában kórjelző értéke csekély, nem teszi lehetővé a mintavételt, továbbá szövődményeket okozhat, ezért mindig mérlegelik az alkalmazás hasznát.

Enterográfia

Az enterographia, magyaror írásmóddal enterográfia a vékonybél CT vagy MR eljárással történő vizsgálata. A vékonybél azon szakaszait tekinti át, amelyeket vastagbéltükrözéssel nem lehet megítélni. Ez a vizsgálat lehetővé teszi a colitis ulcerosa és a Crohn-betegség elkülönítését, ugyanis a colitis ulcerosa nem érinti a vékonybelet.

Tovább A colitis ulcerosa kezelése

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
Aktualizálta: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász