Imazalil és egyéb betakarítás utáni kezelőszerek az élelmiszeriparban

A mezőgazdasági termények – különösen gyümölcsök és zöldségek – betakarítása után számos fertőzés és más minőségromlást eredményező kihívás fenyegeti a termést. A betakarítás utáni kezelőszerek alkalmazásával leküzdhetőek ezen problémák és növelhető a termék eltarthatósága, azonban alkalmazásuknak gyakran élelmiszer-biztonsági és egészségügyi kockázatai lehetnek.

A mezőgazdasági termést aratás, betakarítás után penészesedés, mikrobiális bomlás, fizikai sérülés és minőségromlás fenyegeti, ezért a modern agrár-élelmiszerláncban ún. a postharvest (betakarítás utáni) kezelőszereket, például fungicideket, gombaölő szereket, antivirális, antibakteriális anyagokat alkalmaznak a termék eltarthatóságának növelésére.

Ezek közül az imazalil az egyik legismertebb és leggyakrabban alkalmazott gombaellenes szer (fungicid), különösen citrusfélék héjának kezelésében. Ugyanakkor több más hatóanyag is használatos postharvest célra, például tiabendazol, pirimetanil, fludioxonil vagy reziduális gázkezelések. Ezeket sokféle gyümölcsön és zöldségen alkalmazzák (például alma, narancs, banán, paradicsom, paprika) hogy csökkentsék a romlást, penészedést és mikrobiális szennyezettséget.

Az élelmiszer-ellenőrző hatóságok rendszeres mintavételezéseket végeznek; ha a maradék szint meghaladja az engedélyezett határértéket, a termékeket kivonják a piacról vagy megsemmisítik.

Imazalil – Tulajdonságok, felhasználás, kockázatok

Az imazalil (más néven enilconazol) egy széles spektrumú gombaölő szer (fungicid) a citrusfélék héjába való penetrációval gátolja a penészgombák (különösen Penicillium fajok; például Penicillium digitatum, Penicillium italicum) szaporodását. Használják permetezés vagy fürdetés formájában valamint héj-fumigációs vagy penetrációs kezelésekkel. A cél, hogy megakadályozzák a héjon keletkező szennyeződéseket, romló folyamatokat, így az gyümölcs hosszabb ideig értékesíthető legyen.

Az imazalil hatóanyaga részben beszívódik a gyümölcs héjába, és maradékai fennmaradhatnak fogyasztásig, különösen ha a héjat nem távolítják el vagy nem mossák megfelelően. Egyes vizsgálatok kimutatták, hogy az imazalil maradványok a citrus-származékokban (például natúr citruslé, héjas italporok, citrushéjjal ízesített termékek) feldúsulhatnak, főleg ha közvetlenül a héjról oldódnak ki. Ilyen származékoknál fokozott óvatosság szükséges, mivel a fogyasztónak elfogyasztott végtermék már tartalmazhat magasabb koncentrációt, mint a nyers citrus eredeti héja. Ezért az italpor, koncentrátum vagy héjdarabokat tartalmazó termékeknél érdemes mintavételi vizsgálatot végezni, hogy ne lépjék túl a szabályozott maradékhatárértékeket.

Ez is érdekelheti Mi bajunk lehet, ha penészes élelmiszert ettünk?

Határértékek, expozíció és toxicitás

Az élelmiszerbiztonság érdekében az élelmiszer-hatóságok MRL (Maximum Residue Level = maximális megengedett maradékszint) értékeket határoznak meg a postharvest kezelőszerekre. Az imazalil esetén citrushéjban és -húson eltérő határérték létezik – például a héjon lévő maradék lehet magasabb, de a fogyasztott rész (gyümölcshús) megengedett mértéke alacsonyabb (például európai vizsgálatokban citrusféléken mért imazalil maradékok 90-95 %-a héjban volt, és a fogyasztható részben (húson) elhanyagolható mennyiségű). A pontos érték országonként eltér, sok európai szabályozás 1–5 mg/kg körüli határértékeket enged meg héjon, és kis értékeket a húson.

A veszélyes szinthez szükséges fogyasztás kiszámítása attól függ, hogy mennyi imazalil maradék van az élelmiszerben, és milyen mennyiségben fogyasztja el az ember. Például, ha egy citruslé 0,5 mg/kg imazalilt tartalmaz, és valaki napi 1 kg friss citruslevet iszik (ami rendkívül nagy mennyiség), akkor 0,5 mg imazalil bevitele történik – ez általában a toxikológiai küszöb alatt marad, ha a határértéket betartották. A laboratóriumi vizsgálatok szerint a magas dózisú imazalil állatokban máj- és vesekárosodást, szaporodási változásokat és magas dózisú karcinogén hatásokat is okozhat – de ezek dózisai sokkal magasabbak, mint amit élelmiszerekkel reálisan elfogyaszt az ember.

Egyéb betakarítás utáni kezelőszerek és felhasználásuk

Az imazalil mellett más fungicidek és vegyszerek is komoly szerepet játszanak a betakarítás utáni tárolás gyakorlatában:

• Tiabendazol – hagyományos penészgátló, főként alma és citrus kezelésénél.
• Boszkalid, pirimetanil, fludioxonil – modern fungicidek, amelyek eltérő hatásmechanizmussal dolgoznak, és más gombafajokra céloznak.
• Gázkezelések (fumigáció) – például etilén, ózon vagy ózon alapú módszerek, amelyek penészesedésgátló hatással bírnak, de kizárólag zárt vagy jól szellőztetett kamrákban alkalmazhatók.
• Biológiai gombaölők – baktériumok, gombák (például Trichoderma fajok) természetes versengése, biokontroll módszerek is növekvő érdeklődés tárgyát képezik.

Ezeket a kezelőszereket különféle gyümölcs- és zöldségtípusokon alkalmazzák: alma, körte, banán, szőlő, paradicsom, paprika, bogyós gyümölcsök – mindig az adott mikrobás kockázat és a tárolási feltételek függvényében.

Hogyan lehet csökkenteni vagy semlegesíteni a maradékszintet?

Fogyasztói és ipari gyakorlatban is alkalmazható módszerek a kezelőszer maradékok csökkentésére:

• Alapos öblítés vízzel – a kezelőszer maradék a gyümölcsfelszínen található, és vízzel részben eltávolítható.
• Súrolás vagy radírozás – héjas gyümölcsöknél fizikai súrolás segíthet.
• Savanyú oldatok használata (például almaecet, citromsav oldat) – savas környezetben az imazalil részben hidrolizálódhat, de ez nem garantálja az összes maradék lebontását.
• Mosószeres előmosás (élelmiszerhez alkalmas, enyhe szappan) – vékony szappanos oldat rövid expozíciója után bő vízzel öblítéssel csökkenthető lehet a kezelőszer maradék.
• Szárítás és fényhatás – UV-fény és hő segíthet lebontani néhány vegyületet, de nem minden kezelőszer maradékra hatékony.

Fontos: ezek a módszerek nem biztos, hogy teljes mértékben eltávolítják a molekulárisan behatolt maradékot – csak részleges csökkentésre alkalmasak.

Kockázatértékelés és tanácsok a fogyasztóknak

A fogyasztóknak a kezelt héjas gyümölcsöket (például citrusfélék, alma) alaposan meg kell mosni és ha lehet, hámozni. Különösen érzékeny csoportok – gyermekek, várandósok, immunkompetenciájukban csökkentek – legyenek óvatosak citruskoncentrátumokkal vagy gyümölcshéjat is tartalmazó készítményekkel (italpor, héjdarabos termékek).

Összegzés

A betakarítás utáni kezelőszerek, különösen az imazalil citrusféléken, jelentős agronómiai előnyökkel bírnak, de kockázatot is hordoznak. Az emberi egészségre gyakorolt hatás leginkább a maradékbevitel mértékétől, a héj fogyasztásától és attól függ, hogy betartják-e a szabályozott határértékeket és jó mezőgazdasági/élelmiszeripari gyakorlatokat. Jól szabályozott környezetben az egészségügyi kockázat alacsony, de a szenzitív csoportok (gyermekek, immunhiányos egyének) és bizonyos fogyasztási szokások (héj fogyasztása) esetén nem elhanyagolható. Az új kutatások célja, hogy jobb, esetleg biológiailag lebomló vagy alacsonyabb maradékot eredményező alternatív szereket fejlesszenek ki, valamint pontosítsák az imazalil maradékok emberi expozíciójának valós adatait.

Tudatos Vásárlók Egyesülete Mely zöldségekben, gyümölcsökben van a legtöbb növényvédőszer?

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Sztankovics Dániel, biológus

Felhasznált irodalom:

• European Food Safety Authority (EFSA); Evaluation of confirmatory data following the Article 12 MRL review and modification of the existing maximum residue levels in citrus fruits for imazalil. EFSA J. 2025 Aug 21;23(8):e9614. doi: 10.2903/j.efsa.2025.9614.
• Tisza BB, Járomi L, Háhn J, Bérczi B, Horváth-Sarródi A, Gubicskóné Kisbenedek A, Gerencsér G. Possible Genotoxic Effects of Post-Harvest Fungicides Applied on Citrus Peels: Imazalil, Pyrimethanil, Thiabendazole and Their Mixtures. Foods. 2025 Apr 3;14(7):1264. doi: 10.3390/foods14071264.