A gyermekkori elhízás okai: többnyire életmódbeli tényezők állnak a háttérben

Dr. Dunás-Varga Veronika
szerző: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász - WEBBeteg
megjelent:

A gyermekkori elhízások mintegy 95 százaléka úgynevezett primer vagy exogén elhízás, vagyis nem valamilyen önálló betegség következménye. Ezekben az esetekben a genetikai hajlam és a környezeti tényezők együttesen vezetnek a testsúly növekedéséhez.

Az elhízás kockázatát növelő életmódtényezők gyermekkorban

Modern életmódunk számos ponton kedvez az elhízás kialakulásának, ami a napi kalóriabevitel növekedése és az energiafelhasználás csökkenése irányába hat. Az energiaegyensúly kedvezőtlen irányba történő változásának fő tényezői:

  • A gyermekek sokkal kevesebbet mozognak, mint néhány évtizeddel ezelőtt, miközben egyre több időt töltenek televízió, számítógép vagy okostelefon előtt.
  • Az ultrafeldolgozott élelmiszerek könnyen hozzáférhetők, energiatartalmuk magas, ugyanakkor kevéssé laktatnak, így észrevétlenül is jelentős kalóriatöbblet alakulhat ki.
  • A cukrozott üdítőitalok rendszeres fogyasztása különösen nagy kockázatot jelent, mivel a folyadékkal bevitt kalóriák kevésbé csökkentik az éhségérzetet, mint a szilárd táplálék.

A fenti tényezők ráadásul sokszor egymás hatását erősíti, a túl sós gyorséttermi ételek például fokozzák az üdítőitalokkal csillapított szomjúságot.

Ön tudta?
Az ajánlások szerint hetente 1-2 alkalommal, étkezés után lenne szabad édességeket, süteményeket ennie a gyermeknek. Sokan nem gondolnak arra, hogy energiatartalom szempontjából a méz, a barna cukor vagy a juharszirup sem érdemben kedvezőbb alternatívája a kristálycukornak.

Az utóbbi évek kutatásai arra is rámutattak, hogy nemcsak az elfogyasztott kalóriák mennyisége számít, hanem az életmód egyéb tényezői is:

  • Rendszertelen étkezés: a rendszertelen étkezés fokozhatja az éhséget és a későbbi túlevés, illetve a nagy energiatartalmú ételek választásának valószínűségét.
  • Kevés alvás: az alváshiány felboríthatja az étvágyat szabályozó hormonális és idegrendszeri folyamatokat, fokozhatja az éhséget és az étvágyat, miközben a fáradtság csökkentheti a fizikai aktivitást is.
  • Tartós stressz: A krónikus stressz hormonális és viselkedéses változásokat okozhat, amelyek növelhetik az étvágyat, az ún. stresszevést és a magas energiatartalmú ételek iránti vágyat.
  • A családi étkezési szokások: a családban kialakult étkezési minták – például a nagy adagok, a gyakori nassolás vagy az energiadús ételek rendszeres fogyasztása – már gyermekkorban elősegíthetik a túlzott energiabevitelt és rögzítik a rossz szokásokat.

Ezek a tényezők befolyásolják az étvágy szabályozását, az energiafelhasználást, így végső soron a testsúlyt.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy minden túlsúlyos gyermek esetében kizárólag életmódi okokkal kell számolni. Bár a másodlagos elhízás ritka, felismerése kiemelt jelentőségű, hiszen ilyenkor az alapbetegség kezelése nélkül a hagyományos életmód-terápia önmagában nem vezet sikerre.

Mikor kell háttérbetegségre gondolni?

A gyermekorvos számára több olyan figyelmeztető jel is létezik, amely felveti, hogy a súlygyarapodás hátterében nem egyszerű életmódbeli tényezők állnak.

Különösen indokolt a részletesebb kivizsgálás, ha az elhízás csecsemő- vagy kisdedkorban kezdődik, ha a gyermek testsúlya rövid idő alatt rendkívül gyorsan emelkedik, vagy ha fejlődése más területen is eltér a megszokottól. Figyelmet érdemel az is, ha a gyermek növekedése lelassul, miközben tovább hízik, hiszen ez hormonális betegségre utalhat. Ugyancsak további vizsgálatokat indokolhatnak a fejlődési rendellenességek, a tanulási nehézségek, a kifejezett, csillapíthatatlan éhségérzet vagy a családban halmozódó, hasonló korán kialakuló elhízás.

Fontos hangsúlyozni, hogy ezek az esetek viszonylag ritkák, az esetek többségében életmódtényezők vezetnek a túlsúlyhoz, elhízáshoz, és életmódváltoztatással lesz elérhető a testsúly rendezése is.. Ugyanakkor éppen ritkaságuk miatt könnyen elkerülhetik a figyelmet, ha minden túlsúlyos gyermekre automatikusan úgy tekintünk, mint aki egyszerűen túl sok kalóriát fogyaszt. A megfelelő diagnózis felállítása nemcsak azért fontos, mert egyes háttérbetegségek kezelhetők, hanem azért is, mert a család számára is megnyugtató lehet, ha pontos választ kap arra, mi áll a súlygyarapodás hátterében.

Folytatás Milyen betegségek állhatnak a gyermekkori elhízás hátterében?

Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyászForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász

Segítség

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Ádám Judit

Ádám Judit

Dietetikus, Túlsúly-elhízás kezelése

Budapest

Cikkajánló