Ártalmasak a szívre az energiaitalok? - Az energiaitalok hatása szervezetünkre

Irinyi-Barta Tünde
szerző: Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember - WEBBeteg
frissítve:

Hazánkban nagyon elterjedt az energiaitalok fogyasztása, remélve, hogy segtségükkel növelhető a teljesítmény, jobban bírják a munkát és a tanulást. Milyen veszélyeket rejthet túlzott fogyasztásuk az egészségre?

Az energiaitalok meghatározásuk szerint olyan üdítőitalok, amelyek egy bizonyos ideig fokozzák az emberi szervezet anyagcseréjét, az ébrenlétet és a teljesítőképességet. Főbb összetevőik között szerepel a koffein, a szénhidrátok, egyes vitaminok és aminosavak.

Mérsékelt fogyasztásuk biztonságos, ugyanakkor koffeintartalmuk miatt gyermekeknek és serdülőknek eddig sem ajánlották, a gyakori túlfogyasztás jelentette egészségi problémák miatt pedig 18 év alattiaknak Magyarországon már nem árusíthatók az alkoholhoz és dohánytermékekhez hasonlóan az energiaitalok sem.

Az élénkítő hatású összetevők

Az energiaitalok összetevői közül azok koffein-, illetve taurintartalma a leginkább közismert, ám az átlagfogyasztó nincs tisztában azzal, hogy a régi taurinos energiaitalok helyett ma már döntően más összetételű italokat talál a boltok polcain. Egy 2011-ben elfogadott, majd 2012-ben módosított törvény szerint magas adót (népegészségügyi termékadót vagy más néven „csipszadót”) kell fizetni az előállítóknak, ha az energiaitalokban taurin található, ezért a gyártók Magyarországon már nem adják hozzá ezt a vegyületet termékeikhez.

A hozzáadott taurin nem tilos, ezért más országokban, például Ausztriában, továbbra is alkalmazzák, így elérhetőek taurint tartalmazó energiaitalok, azonban a legtöbbet forgalmazott termékekben már nem található meg ez az összetevő. Egyes termékekbe más, hasonló hatású aminosavakat (például inozitolt vagy arginint) adnak, ezzel kerülve ki az adót és helyettesítve a taurin szerepét.

Sokan úgy gondolták, hogy a taurintartalom miatt az energiaitalok fogyasztásától élénkebbek, aktívabbek lesznek, mint egy kávétól. Látható azonban, hogy az energetizáló hatás nem a taurinnak volt köszönhető, hanem a koffeinnek.

A taurin szerepe a szervezetünkben

Egészségkárosító hatása a taurinnak önmagában nincs, ezt számos független kutatás bizonyította már. Ez egy olyan kéntartalmú aminosav (vagyis aminoszulfonsav, ami nem vesz részt fehérjék felépítésében), amely az emberi szervezetben is jelen van, méghozzá testtömegkilogrammonként 1 grammnyi mennyiségben. Nem esszenciális, mert a szervezetünk elő tudja állítani ciszteinből és metioninból, tehát külső pótlására nincs szüksége egy egészséges, normál fizikai aktivitást végző személynek.

Elsősorban az agyban, az idegrendszerben, a szívben és az izomszövetekben van fontos szerepe a taurinnak. Az izmok működését segíti azáltal, hogy fokozza egyes tápanyagok (kalcium, glükóz) bejutását az izomsejtekbe. Szerepe van a vércukorszint stabilizálásában is.

Nagy mennyiségben található taurin a húsokban, a halakban és a tenger gyümölcseiben, de jelen van az anyatejben és csecsemőtápszerekhez is hozzáadják. Ebből is látható, hogy a taurin nem káros, nem rendelkezik a koffeinhez hasonló élénkítő vagy stimuláló hatással, nem okoz vérnyomás-emelkedést sem. Az energiaitalok veszélye a magas koffeintartalomban rejlik.

Hogyan hat az energiaitalok fogyasztása?

A koffeintartalom szempontjából 3 kategóriájú energiaital van:

  • alacsony koffeintartalmú: 15 mg/100 ml,
  • hagyományos koffeintartalmú: 32 mg/100 ml, és
  • emelt koffeines: 38,5 mg/100 ml.

Összehasonlításként: a kóla átlagos koffeintartalma 11 mg/100 ml. Egy átlagos csésze kávé 70-180 mg koffeint tartalmaz, azaz nagyjából annyit, mint egy doboznyi emelt koffeintartalmú energiaital. A fekete tea a hagyományos, míg a zöld tea az alacsony koffeintartalmú energiaitalokkal állítható párba.

Az energiaitalokhoz adott aminosavak (pl. az inozitol) szerepe az energiaitalokban az, hogy segítik a sejtek glükózfelvételét különböző transzportfolyamatokkal, ezáltal az energiaitalokban megtalálható szénhidrátok (például szacharóz, glükóz, fruktóz) nagyobb mennyisége tud hasznosulni. A glükóz a szervezetünk legfőbb energiaszolgáltatója. Az l-arginin a nitrogén-monoxid szintézisében vesz részt, ezáltal értágító hatású (egyes vérnyomáscsökkentők hatóanyaga is), javítja a keringést és a teljesítményt. Ezek az aminosavak önmagukban tehát nem lépnek kölcsönhatásba a koffeinnel, nem „pörgetnek fel”, és nem keletkeznek károsító vegyületek sem.

A túlzott fogyasztás a fő kockázat

A legnagyobb gond az energiaitalok fogyasztásának mértékével van. Alkalomszerűen egy kis doboz energiaital elfogyasztása egészséges felnőtt ember számára nem okoz egészségkárosodást és nem megterhelő a szervezetnek, ugyanakkor sokan nem állnak meg egy adagnál, hanem akár literes mennyiséget is megisznak egy nap alatt.

Iskoláskorúak, tinédzserek, fiatal felnőttek doboz- vagy literszámra isszák naponta, amellyel így 100-300, de akár 500 mg koffeint is bevihetnek a szervezetükbe egy nap alatt. Ekkora mennyiségben szívpanaszokat okozhat, úgymint szapora szívverést, mellkasszorítást, emellett magas vérnyomás, remegés, idegesség, koncentrációzavar, hányás, hasmenés is jelentkezhet.

A szívet megterhelő hatás különösen akkor veszélyes, már kisebb mennyiségnél is, ha az adott személy szívbetegségben vagy magas vérnyomásban szenved. Azok a fiatalok, akiknek még nem felismert, rejtett szívbetegségük van, könnyen akár életveszélyes állapotba is kerülhetnek az energiaitalok fogyasztásától. Nagyobb mennyiségű ital után azonban egy egészséges személynél is jelentkeznek a koffeintúladagolás káros hatásai.

Mekkora problémát jelent?

Rendszeres adatok nem állnak rendelkezésre az energiaital-fogyasztás miatt kórházba kerülők számáról, ám az egészségügyi intézmények az elmúlt években többször közöltek részleteket. Az ÁNTSZ korábbi beszámolója szerint egy év alatt 232 ember kért orvosi segítséget a túlzott energiaital-fogyasztásra visszavezethető rosszullét miatt. Az érintettek 81 százaléka fiú, 77 százaléka fiatalkorú volt, köztük 8-10 éves gyerekek is előfordultak. A rosszullétet kiváltó energiaital-mennyiség napi két deciliter és három liter között változott. A hivatal felmérése szerint a fiatalok 90 százaléka szülei tudtával fogyasztotta az italt.

Dr. Vajda Zsolt, a Heim Pál Gyermekkórház Toxikológiai és Anyagcsere osztályának adjunktusa a WEBBetegnek korábban elmondta: az energiaitalok fogyasztása esetén a szokásosnál jóval több cukrot éget a szervezet, és az alkohol, ami nagy mennyiségben fogyasztva vércukorszint esést okoz, együttesen súlyos, akár eszméletvesztéses állapothoz vezethet. Ha alkohol helyett egyéb stimulánssal kombinálják az energiaitalokat, akkor a két szer szív- és érrendszeri hatása adódik össze, és ez vezet keringési zavarhoz. Ilyen esetben indokolt a mentők értesítése. Gyerekkorban a tünetek már 3 mg/kg-tól érezhetőek, a 15 mg/testsúly kg koffein mérgező.

A koffein erős vízhajtó hatással is rendelkezik, tehát ha más folyadékból nem történik vízpótlás, akár a kiszáradás jelei is jelentkezhetnek, például fejfájás, majd szédülés formájában. Részben dehidratáló hatása miatt ártalmas az alkohollal történő együtt fogyasztása, mivel csökken a szervezet alkohollebontó képessége, a káros hatások pedig összeadódnak és felerősödnek.

Fogyasztásuk nem ajánlott terhes és szoptató nők számára. Azok, akik gyógyszert szednek akár rendszeresen, akár alkalomszerűen, ugyancsak kerüljék az energiaitalok fogyasztását az esetleges kölcsönhatások miatt.

Hosszú távú hatások

A koffeinhez való hozzászokás magas, könnyen függőség és tolerancia alakul ki a hatóanyaggal szemben, ezért a kívánt hatás eléréséhez egyre nagyobb adag elfogyasztását kívánja a szervezet. A napi szintű koffeinfogyasztás hosszú távon ártalmas lehet: szinte soha nem térhet vissza a nyugalmi állapotba a pulzusszám, így fokozódik a szívproblémák kialakulásának kockázata.

Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakemberForrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember

Felhasznált irodalom:

  • Harris R., Wen Sh., Review: Taurine: A “very essential” amino acid. Mol Vis. 2012; 18: 2673–2686.
  • Ahmed A., Energy Drink Consumption: Beneficial and Adverse Health Effects. Int J Health Sci (Qassim). 2015 Oct; 9(4): 468–474.

Cikkajánló

Segítség