Képesek vagyunk-e alkalmazkodni a hőséghez?
megjelent:
A klímaváltozás következtében egyre intenzívebbé és gyakoribbá váló hőhullámok miatt az emberi alkalmazkodóképesség kérdése egyre nagyobb jelentőséget nyer, azonban ez a mechanizmus véges, fiziológiai és időbeli korlátai vannak.
A szervezetünk rendelkezik bizonyos fokú egyéni alkalmazkodóképességgel, hogy a szélsőséges körülmények között is képes legyen túlélni, azonban minél régebb óta tartanak a kánikulai napok, ez annál megterhelőbb, különösen, ha az éjszakai pihenés is akadályozott, mivel akkor sem hűl vissza annyira a hőmérséklet, hogy a pihentető alvás biztosított legyen.
Szomorú statisztika, hogy minél tovább tart ki a hőség, annál több a hőártalmakhoz kötődő haláleset. A szív-érrendszeri betegségekben szenvedők különösen veszélyeztetettek. A halálozási ráta a körükben a hőhullám első napjaiban 8,5%-kal, a 11-12. napon viszont már 18%-kal magasabb, mint hőségen kívüli időszakban.
Csak bizonyos fokú alkalmazkodásra van lehetőség és az sem hosszú távú
A klímaváltozás, a globális felmelegedés az emberi tevékenység következtében feltartóztathatatlanul halad előre. Az emberi szervezet azonban csak lassan képes alkalmazkodni a változásokhoz, ezt a léptéket nem tudja követni. A hőmérsékleti értékek nemcsak nőnek, hanem a növekedés üteme is felgyorsult. Ez pedig elsősorban az idősek, a gyerekek, a várandós nők és a krónikus betegek szervezetére jelent veszélyt, de az egészséges felnőtteket is megterheli.
Hogyan védekezik az emberi szervezet a hőséggel szemben?
A leghatékonyabb rövid távú adaptációs mechanizmus az izzadás, ami eredményesen hűti a szervezetet. Ennek során azonban jelentős mennyiségű folyadékot veszítünk, amit pótolni szükséges, különben fennáll a kiszáradás veszélye. Az emberi test állandó maghőmérséklete 37 Celsius-fok körüli. Ezen a hőfokon működik a szervezet optimálisan, és ez olyan szabályozó mechanizmusokkal tartható fenn, mint a verejtékezés. Ha ez az érték 40 fokra emelkedik, az életveszélyes. Minél tovább tart a hőség, a szervezet annál jobban kimerül, elfárad, egyre kevésbé hatékonyan működnek a szabályozó folyamatok. Tehát egy hőhullám során nem akklimatizáció történik, hanem rövid távú alkalmazkodás zajlik egy megterhelő időszak alatt a szervezet homeosztázisának fenntartása érdekében, az adaptációs képesség azonban korlátozott, hamar kimerül, így ha tudatos intézkedésekkel nem óvjuk szervezetünket a hőártalmaktól, fennáll a hőpangás és hőkimerülés veszélye.
Mit tehetünk, hogy szervezetünk számára megkönnyítsük a hőség elviselését?
- Ügyeljünk a megfelelő mennyiségű folyadékpótlásra, lehetőleg tiszta víz formájában.
- Viseljünk szellős, könnyű, természetes anyagú, világos ruházatot, szalmakalapot és napszemüveget!
- Hűtsük a testünket! Lehetőség szerint tartózkodjunk klimatizált helységben! Vegyünk hűsítő lábfürdőket! A szabadban permetezzünk a testünkre vizet egy pumpás flakonból.
- Használjunk árnyékolókat a lakás hűvösen tartására!
- Éjszaka és kora reggel szellőztessünk!
- 11 és 18 óra között kerüljük a fizikai aktivitást!
| Mi a helyzet akkor, ha valaki egy melegebb klímájú országba költözik, ott miért működhet az akklimatizáció? |
| Az élő szervezetek képesek fokozatosan alkalmazkodni az új környezet klimatikus viszonyaihoz, bizonyos keretek között. Ez a folyamat általában néhány hetet, de akár hónapokat is igénybe vehet és fiziológiai változásokkal jár, kezdetben a szívverés felgyorsul és a verejtékezés fokozódik, később ezek a paraméterek visszaállnak a normál szintre. A kulcs a fokozatosság, és a hőártalmak kerülése a fent részletezett intézkedésekkel. Egy hőhullám során nincs lehetőség fokozatos alkalmazkodásra, sem idő akklimatizálódni, a kánikulai napok elmúltával más feltételekhez kell igazodnunk, az újabb hőhullám pedig ismételt alkalmazkodást követel. |
Vajon az emberi faj képes lehet alkalmazkodni a klímaváltozáshoz?
Az adaptáció mint biológiai fogalom egy hosszabb folyamatot jelöl, generációkon átívelő alkalmazkodást, melynek során egy lassabban változó környezeti tényezőhöz való egyre eredményesebb viszonyulási képesség jön létre a következő nemzedékekben. A globális felmelegedés – bár már az ipari forradalommal elkezdődött – a 20. század végén vált igazán kézzel foghatóvá, így az emberi faj nem képes alkalmazkodni ehhez a gyors változáshoz. Faji szintű sikeres adaptáció csak kis mértékű változáshoz és hosszú idő alatt lenne lehetséges, tehát ha a klímaválságot nem sikerül eredményesen kezelni rövid időn belül, annak beláthatatlan következményei lesznek, mert a globális felmelegedés jelenlegi ütemével nem vagyunk képesek lépést tartani sem faji, sem egyéni szinten.
| Mi az a klímaadaptáció? |
| Klímaadaptáció alatt egy közösség klímaváltozás hatására bekövetkezett vagy várható változásokhoz való alkalmazkodását értjük, mely társadalmi, gazdasági és infrastrukturális tevékenységeket foglal magába. |
Szerző: WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
Forrás: Man gewöhnt sich an alles? An Hitze nur begrenzt (Apotheken Umschau), Tipps gegen die Sommerhitze (Umwelt Bundesamt)
