Balatoni jelentés: vízminőség, balesetek, fertőzések

Milyen nehézségek, veszélyek leselkednek a magyarok tengerére, illetve milyen balesetek, sérülések történhetnek a Balatonnál töltött nyaralásunk alkalmával?

Az idegenforgalmi szempontból is kiemelt jelentőségű tavaink, így a Balaton és a Tisza-tó mellett található természetes fürdőhelyek többsége továbbra is kiváló besorolású. A fürdőzésre alkalmas folyószakaszokon kijelölt strandok 90 százaléka jó vagy kiváló minősítést kapott – olvasható a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) közleményében.

A Balaton vízszintje természetes módon ingadozik, miután sekély tóról van szó, így a Velencei-tóhoz hasonlóan a klímaváltozás nyomot hagy rajta. Kritikusan alacsonynak a 70 cm-es vízszint mondható. A kutatók szerint a teljes kiszáradás jelenleg nem reális forgatókönyv, ugyanakkor az alacsony vízállású időszakok gyakoribbá válhatnak a jövőben. A valódi veszély inkább az, hogy romlik a vízminőség, nő az algavirágzások gyakorisága, sérülnek az élőhelyek, átalakul az ökológiai egyensúly – adta hírül a Balatoni Limnológiai Intézet.

Minősítések a Balatronnál

A tó átlaghőmérséklete emelkedik, a nyári hőhullámok gyakoribbak és hosszabbak, ettől nő a párolgás, csökken az oldott oxigén mennyisége. A valódi veszély, hogy romlik a Balaton vízminősége, a sekélyebb állóvizekben gyakrabban fordulhat elő cianobaktériumok tömeges elszaporodása, sérülnek az élőhelyek, átalakul az ökológiai egyensúly.

A kijelölt természetes fürdőhelyek vízminőségét az üzemeltetők által megbízott laboratóriumok rendszeresen vizsgálják: a fürdési idény előtt egyszer, majd a szezon során havonta legalább egy alkalommal mintát vesznek. A laboratóriumi vizsgálatok mellett a szakemberek a helyszínen ellenőrzik az esetleges látható szennyeződéseket, valamint figyelemmel kísérik az algásodás kialakulásának jeleit is.

A természetes fürdővizek értékelése a 78/2008. (IV. 3.) Kormányrendelet előírásai szerint történik és térképen követhető nyomon.

Az éves értékelés a legutolsó négy fürdési idény összesített eredményei alapján, statisztikai módszerrel állapítható meg, és ez alapján a fürdővizek „kiváló”, „jó”, „tűrhető” vagy „kifogásolt” minősítést kaphatnak. Amennyiben nincs kellő számú minta (pl. a fürdőhely újonnan létesült vagy elmaradtak mintavételek), a fürdővíz a térképen "nem minősíthető" megjegyzéssel szerepel. Amennyiben nagyobb környezeti terhelés éri a tavat (pl. a már említett hirtelen algásodás), akkor soron kívüli ellenőrzést rendelnek el.

A mintákban elsősorban a szennyvíz eredetű baktériumok jelenlétét vizsgálják. Attól függően, hogy ezek a vizsgált baktériumok milyen mennyiségben vannak jelen, az adott vízminta a „megfelelő” vagy a „nem megfelelő” kategóriába sorolható. A helyszínen szemrevételezéssel ellenőrzik a víz átlátszóságát és az esetleges felszíni szennyeződéseket is.

Fertőző betegségek vízparti nyaralás során

Amennyiben nem tiltott a fürdőzés, abban az esetben sem kizárt a fertőzés, de ez a bőrrel való érintkezés útján valószínűtlen. Fertőzésveszély leginkább a víz lenyelésével, a vízpára belégzésével, nyílt sebeken keresztül alakulhat ki. Szintén lehetnek kórokozók egyes felületeken: a zuhany padlóján, a medence létráján, a mosdóban.

A sokféle kórokozó többféle szervrendszert érintő betegséget és tünetet okozhat.

• Emésztőszervi tünetek - A kórokozók leggyakrabban a fertőzött víz lenyelésével kerülnek a szervezetbe. A Cryptosporidium parazita súlyos hasmenést, hányást, lázat és émelygést eredményezhet, amit hasi görcsök kísérhetnek. Hasonló problémákat okoz a Giardia parazita. A baktériumok közül a Campylobacter, a Shigella és az E.coli felelős a hasmenéssel és más hasi tünetekkel járó fertőzésért. Szintén emésztőrendszeri megbetegedést okoznak a norovírusok, ezek hatására heves hányás is kialakulhat.
• Bőrfertőzések - A strandokon, uszodákban gyakoriak a bőrgombás fertőzések, ezek viszketést, hámlást eredményeznek, továbbá az uszodaszemölcs is gyakran előfordul, elsősorban gyermekek között, de könnyen továbbadható, a háttérben egyfajta poxvírus áll. A cercariás bőrgyulladás piros, pattanásszerű kiütésekkel, hólyagokkal, viszketéssel és pirossággal jár, ebben az esetben egyes paraziták tehetőek felelőssé.
• Húgyúti fertőzések - Nőknél az E.coli baktérium húgyúti fertőzést is okozhat, amely fájdalmas, gyakori vizeléssel és más húgyúti tünetekkel, esetleg lázzal is járhat.
• Szemproblémák - A fürdés utáni kötőhártya-gyulladás a szem vörösségével, váladékozásával, viszketésével jár, ennek hátterében kórokozó vagy a fertőtlenítésre használt vegyszer állhat.

Fontos, hogy ne menjünk strandra, és főként a vízbe, ha fertőző betegségben szenvedünk, vagy fennáll annak a gyanúja; hasmenéssel küzdünk; nyílt seb található a testünkön!

Mi szennyezheti a tavat?

Az ipar és a mezőgazdaság számos szintetikus termékét (pl. műanyagok, tisztítószerek, fertőtlenítők, rovarirtók, kozmetikumok, gyógyszerek, rekreációs szerek, stb.) használja. Ezeknek a termékeknek a vég- és bomlástermékei, közvetett (szennyvíztisztitó telepek tisztított szennyvíz elfolyói) vagy közvetlen módon, így például a nyaralók által megjelenhetnek a felszíni vizekben, folyókban, tavakban, hatást gyakorolva ezzel az ott élő vízi ökoszisztémák elemeire.

A döntéshozóknak megfelelő szabályozókkal kell fellépniük a veszélyes szerek használata ellen a Balaton part közeli zónáiban, például a vasút melletti gyomirtás módszerének megváltoztatásával, a mezőgazdasági gyom- és rovarirtó szerek használatának korlátozásával, valamint a háztartásokban keletkező növényvédő szerek és csomagolásuk és más veszélyes hulladékok visszagyűjtésének megkönnyítésével. A lakosság, az üdülőtulajdonosok és a Balatonhoz érkező turisták nagyon sokat tehetnek az általuk használt, a természetbe kerülő mesterséges anyagok (például vegyszerek, műanyagok) mennyiségének csökkentésével, azok tudatosabb használatával és hulladékaik figyelmes kezelésével.

Fertőzésveszély: akár emberi mulasztás miatt

A tóba kerülő állati vagy emberi fekália fertőzést (pl. hányással, hasmenéssel járó calicivírus okozta megbetegedés) okozhat, volt már rá eset, hogy tömeges rendezvényeken történt ilyen incidens, illetve néhány éve Balatonszemesen és Balatonlellén szennyezett víz került a tóba, szerencsére időben sikerült kitisztítani a területet.

A fürdőzésre alkalmas élő vizekbe tömeges fekáliát felelőtlenség elhelyezni, pl. a hajókból üríteni, hiszen ez potenciális fertőzésforrást jelent, különösen a beteg ember általi széklet okozhat problémát. A calicivírusnak nagyon kicsi az infektív dózisa, azaz kb. 10 ilyen vírus elegendő ahhoz, hogy megbetegedjünk, bár szerencsére rövid idő alatt elpusztul a vízben.

A legtöbb ilyen enterális fertőzés komolyabb következmények nélkül pár nap alatt lezajlik, hasmenést, hányást okozva. A legnagyobb figyelmet a kiszáradás elkerülésére kell fordítani, ezért kell pótolni az elektrolitokban gazdag folyadékot rendszeres ivással, vagy súlyosabb esetben infúzióval.

Biztosítani kell a szennyvíz ürítését!

A hajózási és környezetvédelmi előírások értelmében minden kereskedelmi kikötőben biztosítani kell a szennyvíz kihajózási lehetőségét, akárcsak az egyéb hulladékok elhelyezését, a kikötőkben és az úszólétesítményeken szigorúan tilos a kommunális szennyvíz (WC, mosogatóvíz) közvetlen vízbe engedése. A hajókon zárt szennyvízrendszert alkalmaznak, megérkezéskor pedig a szennyvíz leürítését a közcsatornába vagy szippantó kocsival oldják meg.

A Balatonnál, a Bahart által üzemeltetett kikötőkben van rá lehetőség, hogy a hajósok kiürítsék a WC-tartályukat, ezeken a helyeken ugyanis ürítő helyek működnek, vagy ott az illemhelyiség, ahol egyszerűen le lehet húzni a tartály tartalmát, valamint mobil szivattyúval ellátott gépeket is használhatnak, ezt rá lehet csatlakoztatni a hajóra.

A szabálytalan ürítés súlyos vízszennyezésnek minősül, ezért a vízügyi hatóság komoly bírságot szabhat ki.

Elsősegélynyújtók a balatoni strandokon

A leggyakrabban kagyló okozta vágás, valamint rovarcsípés és horzsolás miatt keresik fel az elsősegélynyújtó pontokat a nyaralók a Balatonnál.

A Magyar Vöröskereszt Balatoni Elsősegélynyújtó Szolgálata (BESZ) ingyenes egészségügyi segítséget biztosít a Balaton strandjain, közel 300 fiatal önkéntes segítségével. A résztvevők a kagyló okozta vágásoktól kezdve a súlyos sérülések ellátásáig számos helyzetben nyújtanak segítséget: szükség esetén stabilizálják a sérült állapotát, megkezdik az újraélesztést, és értesítik a mentőszolgálatot.

• A Balatoni Elsősegélynyújtó Szolgálat fiataljai 2007 óta több mint 50 ezer esetet láttak el.
• Általában a déli parton kétszer annyi esetet látnak el rosszullét vagy sérülés miatt, mint az északi parton.
• A szolgálat indulása óta négyszer történt közvetlen életmentő beavatkozás.

Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Tóth András, újságíró