Újabb és újabb szereket fejlesztünk, de a kórokozók ellenünk dolgoznak
megjelent:
Szeptember elején a világ minden tájáról érkeztek szakemberek és orvostanhallgatók Magyarországra, hogy az antimikrobiális rezisztenciával kapcsolatban tanácskozzanak. A rendezvény lebonyolításáért felelős szervezet egyik tagjával, Farkas Ferenc Balázzsal beszélgettünk.
Idén a Budapesti Orvostanhallgatók Egyesülete nyerte el a European Medical Students' Association (EMSA) éves őszi gyűlésének rendezési jogát, ami néhány napja ért véget.
Minek köszönhető, hogy Budapestet jelölték ki a konferencia helyszíneként?
- A Budapesti Orvostanhallgatók Egyesületének szervezői csapata pályázta meg a rendezvény szervezési jogát, melyet sikeres szelekciós procedúra után nyert el. Az egyesület kiemelkedő helyi aktivitásán kívül hozzájárult a sikerhez az is, hogy Budapest könnyen elérhető és vonzó célpontot jelent Európában, a Semmelweis Egyetem pedig a minőségi oktatás és nemzetközi színvonal hírével megfelelő helyszínnek tűnt egy ilyen horderejű konferencia megrendezésére.
Az idei konferencia középpontjába az antimikrobiális rezisztencia került. Miért jelent mindez égető problémát?
- Az antimikrobiális rezisztencia tulajdonképpen a kórokozók (baktériumok, gombák, paraziták, vírusok) gyógyszerekkel szembeni ellenálló képességét jelenti. A természet és az ember folyamatos harcban áll ezen a téren. Fejlesztjük az újabbnál újabb antimikrobás szereket, a kórokozók pedig változatosabbnál változatosabb módszerekkel „védekeznek” a gyógyszereink ellen. (Divatos kifejezés manapság a szuperbaktérium jelző, ez tulajdonképpen egy sok antibiotikumra rezisztens baktériumot takar.)
Az új rezisztencia mechanizmusok megjelenése és globális elterjedése veszélyezteti a banális fertőző betegségek kezelésének lehetőségét. Ennek következménye az elhúzódó betegség, a maradandó károsodások és sajnos a legrosszabb esetben akár halál is lehet. Emellett megfelelő antimikrobás terápia lehetősége nélkül az olyan beavatkozások, mint a szervtraszplantáció, a rákellenes kemoterápia, a cukorbetegség kezelése vagy a nagyobb sebészeti beavatkozások, mind sokkal kockázatosabbá válnak.
Természetesen a problémához hozzátartozik a fent említett tényezők súlyos költségvonzata is.
| Szuperbaktériumok - Az orvostudomány egyik legnagyobb kihívása |
| A penicillin Fleming általi felfedezése 1928-ban, majd rutinszerű gyógyszerként való bevezetése 1941-ben indította el a különböző baktériumok örökítő anyagaiban is azokat a változásokat, melynek következményeként mára „multi drug rezisztens” kórokozókról, vagy, ahogy a köznyelv nevezi, szuperbaktériumokról beszélhetünk, mely az orvostudomány egyik legnagyobb kihívása lesz a XXI. században. Szuperbaktériumok - Az orvostudomány egyik legnagyobb kihívása |
Antibiotikumokat évtizedek óta alkalmaznak. Miért pont napjainkra vált központi témává a rezisztencia?
- Az antimikrobiális rezisztencia megjelenése egy természetes folyamat, mely leginkább a kórokozók genetikai változásainak következtében alakul ki. Ezzel együtt az antimikrobás szerek nem megfelelő, valamint túlzott használata felgyorsítja ezeket az eseményeket. Ez egyrészt a nem megfelelően célzott terápiát jelenti, illetve a háziorvosi rendelőkben szinte reflexszerűen felírt antibiotikum készítmények használatát. A probléma másik oldalát pedig az képezi, hogy míg korábban a kutatók folyamatosan fedezték fel az új antimikrobás gyógyszereket, addig mostanra már ritkább egy-egy új típusú készítmény megjelenése.
Egyre több „esélyt” kap egy kórokozó, hogy a meglévő szereinkre rezisztenciát alakítson ki, ha pedig kialakította, nem mindig áll új készítmény a rendelkezésünkre, hogy kezelni tudjuk az általa okozott fertőzést.
A probléma terjedését többek között még elősegítik az infekciókontroll hiányosságai, a nem megfelelő higiéniás körülmények vagy akár az állattenyésztés során hozamnövelőként alkalmazott antibiotikumok is.
A hazai szakemberek mellett a WHO is képviseltette magát a konferencián. Milyen eredménnyel zárult a rendezvény?
- Rendkívül eredményes rendezvényt tudhatunk magunk mögött, mind a résztvevők, mind az előadók szempontjából. Az antimikrobiális rezisztencia egy nagyon összetett és szerteágazó probléma mely az egész társadalmat érinti. Számtalan egymással összekapcsolódó tényező játszik közre, mely nehezíti az egyértelmű megoldás megtalálását.
Mi az, ami mégis megoldást jelenthet az antimikrobiális rezisztenciával szemben?
- Összefüggő, adott esetben nemzetközi akciótervek kidolgozása szükséges ahhoz, hogy megelőzhető legyen a jelenség felbukkanása és terjedése. Többek között emiatt is éreztük nagy lehetőségnek az EMSA konferencia budapesti megrendezését.
Természetesen a mai egészségügyi trendeknek megfelelően, az antimikrobiális rezisztenciával kapcsolatban is nagy hangsúlyt kap az elsődleges prevenció és a korai felismerés. Ahhoz, hogy ez minél elérhetőbb legyen, a WHO ajánlása szerint globális szinten több innováció és befektetés szükséges az antimikrobás gyógyszerek, vakcinák és diagnosztikai eszközök fejlesztésében.
| Óvatosan az antibiotikumokkal! |
| A penicillin feltalálását követően az addig gyógyíthatatlan betegek millióit lehetett megmenteni a haláltól. Hivatalos orvosi fórumokon is, a fertőző betegségek végleges leküzdéséről beszéltek. Napjainkra azonban kiderült: szó sincs erről, sőt, az antibiotikumok elterjedésével új problémákkal kellett szembesülnünk. Óvatosan az antibiotikumokkal! |
Hogyan tudtak hozzájárulni a rendezvény sikerességéhez a magyar orvostanhallgatók?
- A szakmai program egyes részeitől eltekintve az egész rendezvényt a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának hallgatói szervezték meg. A közel egy éven keresztül zajló összehangolt csapatmunka és előkészület meghozta a gyümölcsét, és egy nagyon sikeres konferenciát tudhatunk az egyesület mögött.
Tovább Ezek a diákok egy egészségesebb Magyarországért dolgoznak
| A BOE és az EMSA kapcsolata |
| A Budapesti Orvostanhallgatók Egyesülete (BOE) 2015-ben lett teljes jogú tagja az európai orvostanhallgatókat tömörítő szervezetnek, a European Medical Student’s Association-nek (EMSA). Milyen előnyökkel jár mindez a magyar egyesület számára? - A tagság feljogosít rá, hogy az EMSA által szervezett minden nemzetközi programban részt vegyünk. Az EMSA Twinning projektje során más európai egyetemekkel szervezünk körülbelül 5-5 napos cserediákprogramot, amelynek célja az európai integráció elősegítése, idegen kultúrák megismerése, valamint más egyetemek hallgatóinak az életébe való betekintés és kapcsolatépítés. Nagy előny továbbá, hogy az egyesület képviseli érdekeinket és véleményünket az európai egészségügyi szektor összes fontos tanácskozásán, emellett az EMSA számos más nemzetközi lehetőséget kínál, például részvételi lehetőséget különböző konferenciákon, vagy gyakornoki helyet Brüsszelben az Európai Orvosok Állandó Bizottságánál (CPME), illetve az Egészségügyi Világszervezetnél (WHO). Hogyan tudnak bekapcsolódni a hazai hallgatók az európai egészségügyet érintő kérdések megvitatásába és megoldásába? - Az európai egyesület nagyon közvetlen és könnyű bekapcsolódást kínál a nemzetközi színtérbe. Sok kisebb csoportos munkacsoportban van lehetőség részt venni, nemzetközi projekteket lehet szervezni, publikációkat közzétenni és például az EMSA magazinjában cikket megjelentetni. A nemzetközi találkozók és konferenciák alkalmával a Budapesti Orvostanhallgatók Egyesületének delegációja mindig aktívan részt vesz a problémák megvitatásában és a döntések meghozatalában. Hosszútávon is lehetőség van a nemzetközi aktivitásra: idén két tagunkat is megválasztották európai vezetőségi pozícióra, ezzel erőteljesebb jelenlétet biztosítva az egyesület számára. Az EMSA 26 éve képviseli az európai orvostanhallgatók érdekeit. Milyen eredményeket ért el a szervezet ez idő alatt? Mi változott eddig, és mik a legfontosabb elérendő célok? - Az egyesület az elmúlt 26 év folyamán biztos és állandó tanácsadó pozíciót szerzett az európai egészségpolitika világában. A mindenkori elnöknek belépése van az Európai Parlamentbe, az EMSA egyedüli diákszervezetként vesz részt az Európai Bizottság egyes munkacsoportjaiban, például az ‘eHealth Stakeholder Group’ programjában, emellett a már említett gyakornoki pozíciók segítségével a legnagyobb egészségügyi szervezetek munkájában is részt vesz. Az EMSA több európai diákszervezettel áll szoros kapcsolatban, például az Európai Gyógyszerészhallgatók Szövetségével, vagy az Európai Fogorvoshallgatók Szövetségével. Ezek a kapcsolatok és közös projektek fontosak az interdiszciplináris együttműködések, és ezzel az európai egészségügy minőségjavítása szempontjából. |
Forrás: WEBBeteg
Végh Márton, újságíró-szerkesztő
