• Sakkban tartott kórokozók - Hogyan hatnak a védőoltások?

        Szerző: WEBBeteg - B. M. , szakfordító

        Nap mint nap mindenki idegen anyagokat lélegez be, juttat a szervezetébe evés-ivás során, vagy más módon kerül érintkezésbe velük. Milliárdnyi immunsejt veszi fel a harcot ezekkel a betolakodókkal szemben.

        A legtöbb kórokozót sakkban tudja tartani a szervezet. Néhány kórokozó azonban olyan agresszív, hogy nem pusztán megbetegítik a megtámadott szervezetet, hanem maradandó károsodásokat is okoznak. A védőoltások erősítik az immunrendszert és segítik bizonyos fertőző betegségekkel szembeni küzdelemében.

        Hirdetés

        Összetett védelem

        Az emberi immunitás speciális és általános védelmi rendszerek bonyolult hálózata, melyek állandó kapcsolatban állnak egymással. Az immunrendszer fő feladata, hogy különbséget tegyen saját és idegen közt, és hogy megvédje a szervezetünket az idegen anyagokkal és kórokozókkal szemben. Az immunrendszerhez tartozik a csecsemőmirigy, a lép, a csontvelő, a nyirokcsomók, a mandulák és a bélben található limfoid szövetek (Peyer-plakkok).

         A fehérvérsejtekről 


        Fehérvérsejt (FVS): a csontvelőben képződő, maggal rendelkező sejtek. Fő feladatuk a védekezés, fertőzések leküzdése. 5 fő fajtájuk van (granulociták: eozinofil, bazofil, neutrofil, monociták, limfociták). Ha a szervezet bármely pontján pl. fertőzés alakul ki, számuk és arányuk rövid időre megváltozhat. Bővebben a vérsejtekről>>

        Immunsejtek a test majdnem minden szövetében vannak.

        Nem specifikus védelem

        Ha idegen anyag jut a szervezetbe, elsőként a nem specifikus védelem válik aktívvá. Ehhez a sejtcsoporthoz tartoznak a neutrofil garnulociták, monociták és makrofágok. Ezeket kémiai hírvivőanyagok csalogatják a megfelelő helyre, ahol megpróbálják bekebelezni az idegen anyagokat. A természetes ölősejtek (NK-sejtek) képesek átlyukasztani a sejtfalat, mindenek előtt arra specializáltak, hogy a tumorsejteket és a vírusokat ártalmatlanítsák. Ezek a sejtek továbbá olyan hírvivő anyagokat (citokineket) termelnek, amelyek még több védekezésben résztvevő sejtet vonzanak a megfelelő helyre.

        Specifikus védekezés

        Az immunrendszer specifikus komponensei fejlettebbek. Képesek tanulni, alkalmazkodni és emlékezni. Ebben a védelemben a limfociták játszanak fontos szerepet. Két fő csoportra oszthatók: T-sejtekre és B- sejtekre. A T- sejtek fontos szerepet játszanak az immunválasz szabályozásában és irányításában. Az aktív B-sejtek (plazmasejtek) antitesteket termelnek. A limfociták aktiválódnak, mégpedig oly módon, hogy a nem specifikus védelem sejtjei a behatolt kórokozókat felszínükön mutatják be (antigénbemutató sejtek).

        Egy fertőzés után a sejtek egy része memóriasejtként megmarad, ez azt jelenti, hogy a sejtek emlékeznek a kórokozókra. Ha a szervezet újra kapcsolatba kerül a kórokozókkal, a memóriasejtek hatására sokkal hatékonyabb és gyorsabb immunválaszra van lehetőség. Így a kórokozókat leküzdik, mielőtt betegséget okozhatnának.

        A védőoltás lényege

        Immunrendszerünk a védőoltásoknál használja ki ezen képességét. Az aktív védőoltásnál oltóanyagként legyengített kórokozókat vagy bizonyos fehérjéket (proteineket) és cukormolekulákat juttatnak a szervezetbe.

        Ezek már nem okoznak betegséget, hanem a specifikus és nem specifikus immunrendszert aktiválják. Ennek során a szervezet specifikus antitesteket és memóriasejteket termel.

        (WEBBeteg - B. M.; Forrás: NetDoktor , Lektorálta Dr. Csuth Ágnes, családorvos)

        Módosítva: 2012.09.22 20:11, Megjelenés: 2012.09.22 20:11
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Belgyógyászati vizsgálat

        Belgyógyászati vizsgálat

        Dr. Ujj Zsófia Ágnes

        Mi történik konkrétan a belgyógyászati vizsgálaton férfiak esetében?

        Alvászavar

        Alvászavar

        B. M., szakfordító

        Melyek a leggyakoribb háttérben álló pszichés betegségek?

        Szalmonellafertőzés okozta a hajdúsámsoni gyerekek tömeges megbetegedését

        Szalmonellafertőzés okozta a hajdúsámsoni gyerekek tömeges megbetegedését - közölte a Debreceni Egyetem (DE) sajtófőnöke.

        Már 60 gyereket kezelnek szalmonella gyanúval Debrecenben

        Tovább nőtt a szalmonella gyanús gyerekek száma Debrecenben, a hét közepén történt megbetegedések során a Debreceni Egyetemre (DE) eddig összesen 60 gyermeket - a klinikai központ gyermekgyógyászati klinikájára 46, a Kenézy Gyula egyetemi kórházba 14 gyereket - vettek fel, ezzel mostanra kapacitásaik telítődtek.

        A védőoltások valódi biztonsága

        Az egészségügyi ellátók már régóta szeretnék tisztázni a védőoltások biztonságossága körül kialakult vitákat, és a betegekben felmerülő kérdésekre egyértelmű válaszokat adni. Egy mostanában készült amerikai tanulmány, melynek eredményeit a Gyermekgyógyászati Akadémiai Szövetségek konferenciáján mutatták be, épp ezzel a kérdéssel foglalkozik.

        Kötelező és ajánlott védőoltások gyermekkorban

        A védőoltások az úgynevezett aktív immunizálás eszközei. Ez azt jelenti, hogy az élő, legyengített kórokozót, elölt kórokozót vagy a kórokozó valamely alegységét tartalmazó oltás beadása után a szervezet saját immunválasza hozza létre a védő hatást. Legyünk tisztában a kötelező és a szabadon választott védőoltásokkal.

        Az oltásellenes mozgalom érvei és a valódi válaszok - Tények és tévhitek

        Az oltások az orvostudomány egyik legnagyobb vívmányai, ennek ellenére sokan ellenzik azokat. Felnőttkorban a mi döntésünk, hogy beoltatjuk-e magunkat egy-egy betegség ellen, azonban súlyosabb a felelősségünk, ha a gyermekeink vakcinázásáról döntünk. Olvassa el a gyakori tévhiteket, és szabaduljon meg a kételyektől!

        Influenza elleni védőoltás: kockázat vagy védelem?

        Vannak, akik feleslegesnek vagy károsnak ítélik, mások a tűtől félnek - számos oka lehet annak, hogy az éves influenza elleni védőoltást a legtöbben a végtelenségig halasztják. Ám az influenza súlyos betegség, ezért javasolják a szakértők a magas kockázatú csoportba tartozók számára a védőoltást.

        Védőoltások: mik lehetnek a következmények?

        A védőoltások alkalmazása a kockázat-haszon mérlegelésén alapszik. Mindennek van kockázata: egy oltás beadásának, egy gyógyszer bevételének, egy gépjárműben utazásnak vagy egy kirándulásnak is. Akkor alkalmazunk egy kezelést, akkor adunk védőoltást, ha az ebből eredő várható haszon, előny messze meghaladja a hátrányokat.

        Influenzajárvány: Tudnivalók a 2010/2011-es idényre!

        Az influenza hirtelen kezdődő megbetegedés, Jellemző tünetei a magas láz, hidegrázás, köhögés, torokfájás, orrdugulás, nátha, izomfájdalom, fejfájás, fáradtság.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.