Mennyi energiára van szükségünk?

Irinyi-Barta Tünde
szerző: Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember - WEBBeteg
frissítve:

Szervezetünk működéséhez energiára van szükség, amely az étkezések során elfogyasztott tápanyagokból származik. Napi energiaszükségletünket több tényező is befolyásolja, úgymint az alapanyagcserénk, életkorunk, nemünk, egészségi állapotunk, életkörülményeink, fizikai aktivitásunk és az alvással töltött órák száma.

Az egyéni energiaszükséglet rendszerint jól megállapítható egy kis számolással, amelyhez szükség van testünk adataira (pl. testtömeg), valamint életviteli és étkezési szokásainkra.

Kell a mozgás

Szervezetünk az energia szempontjából akkor van egyensúlyban, ha az élelmiszerekkel és italokkal bevitt energiamennyiség és a munkával, mozgással felhasznált energia mennyisége közel egyenlő, és fedezi a szükségleteinket. Ebben az esetben nem raktározza el testünk a tápanyagokat, hanem teljes mértékben elégeti azokat, így nem változik a testtömegünk, illetve a testzsír mennyisége sem. Ha a szükségesnél többet eszünk, és kevesebb testmozgás társul mellé, beindulnak a raktározási folyamatok, emelkedik a testtömegünk, azon belül is a zsírtömeg aránya. Ezt hívják pozitív energiamérlegnek.

Amennyiben sokat mozgunk, és a szükségesnél kisebb az energia-bevitelünk, testünk felhasználja az elraktározott tápanyagokat (szénhidrát-, zsír- és fehérjeraktárakat), így biztosítva az anyagcseréhez elegendő energiát, testtömegünk pedig csökkenni fog. Ezt nevezzük negatív energiamérlegnek. Energiaszükségletünket a 24 óra alatt leadott energia mennyisége alapján lehet megbecsülni, ehhez ismerni kell az alapanyagcserénket, és a fizikai tevékenységekhez felhasznált energia mennyiségét.

Alapanyagcserén azt az energiamennyiséget értjük, amelyet testünk nyugalmi állapotban használ fel létfontosságú szerveink (például szív, agy, tüdő) működéséhez. Ez az energiaszükségletünk mintegy 60-70 %-át teszi ki. 10 % kell a táplálkozásunk által előidézett hőtermeléshez, a maradék 20-30 %-ot a fizikai aktivitással járó energiaveszteség adja.

Mi adja az energiát?

A szervezet számára szükséges energiát elsősorban a szénhidrátok és a zsírok szolgáltatják, ugyanakkor a fehérjék, a vitaminok, az ásványi anyagok és a víz szintén nélkülözhetetlenek testünk anyagcseréjéhez és növekedéséhez.

E tápanyagokból az emésztés során felszabaduló energia mértékegysége hivatalosan a kilojoule (kJ, ejtsd: kilodzsul), az általánosan ismertebb pedig kilokalória (kcal). 1kcal ~4,2 kJ-nak felel meg. 1 g szénhidrátból és 1 g fehérjéből egyaránt 4,1 kcal, 1 g zsírból 9,3 kcal energia, 1 g alkoholból pedig 7,1 kcal szabadul fel égésük során.

Fontos a változatos étrend

Az ajánlott tápanyag-beviteli értékek egészséges felnőttek számára: a napi összes energia-bevitel körülbelül 55%-át a szénhidrátok, 10-15 %-át a fehérjék, és kevesebb, mint 30 %-át a zsírok energiatartalma fedezze. Gyermekek, kismamák és szoptató anyukák esetében az energiaszükséglet magasabb, hiszen azt a többletenergiát is tartalmazza, amely a fejlődéshez és a tejelválasztáshoz szükséges.

A táplálkozásunk és a testtömegünk szoros kapcsolatban áll egymással. Túlsúllyal küzdő emberek számára nagyon fontos az energiaegyensúly megállapítása szakember (orvos, dietetikus) segítségével, aki megfelelő energiatartalmú étrendet állít össze egyénre szabottan, szem előtt tartva az elérni kívánt célt: az optimális testtömeget. Ugyanakkor nem elég csak a táplálkozással befolyásolni testtömegünket, mert megfelelő fizikai aktivitás nélkül nem várhatunk csodákat. Ezért nagyon ajánlott naponta minimum fél óra testmozgás, legyen az futás, kerékpározás, úszás, vagy gyors séta.

Az egészségmegőrző, kiegyensúlyozott, vegyes étrend megfelelő arányban tartalmazza a fontos tápanyagokat. Alapját a zöldségek és gyümölcsök alkotják, ezeket lehet nyersen, vagy párolva, főzelékek, saláták formájában fogyasztani. Összetételtől függően az ételek a tápanyagok széles skáláját tartalmazzák, és így biztosítják számunkra az összes szükséges energiamennyiséget naponta. Általánosan ismert szabály, hogy mindent lehet fogyasztani, de csak mértékkel, szem előtt tartva egészségünket, testsúlyúnkat.

Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakemberForrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember

Cikkajánló

Daganatos betegségek
Daganatos betegségek

Mely típusok jellemzőek fiataloknál?

Kutyaürülék
Kutyaürülék

Veszélyes hulladék vagy sem?

WEBBeteg - Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember
WEBBeteg - Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember
WEBBeteg - Huszár Zsoltné dr., szakgyógyszerész
WEBBeteg - Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember
WEBBeteg - Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.