• Demencia: otthoni ápolás vagy intézményben történő elhelyezés?

        Szerző: WEBBeteg - Lőrincz-Erdélyi Krisztina, pszichológus

        Egy idős családtag ápolása sok időt, energiát és anyagi ráfordítást követelhet a hozzátartozóktól, ami gyakran kellemetlen feladatok elvégzésével is járhat. Több kutatás is kimutatta azonban, hogy a demens betegek ápolása jóval nagyobb stresszforrást jelenthet, mint az egyéb betegségben szenvedő vagy a kizárólag fizikailag korlátozott betegek ellátása.

        A demens betegek gondozóira még nagyobb emocionális teher hárul, maguk is gyakrabban számolnak be mentális és fizikai panaszokról, ahogy szociálisan is sokkal visszahúzódóbbak, mint az egyéb betegek gondozói. Az ápolás egyik legnagyobb nehézsége, hogy a beteg fokozatos leépülésen megy keresztül, ami egy idő után az autonómia teljes elvesztésével, és a másoknak való teljes kiszolgáltatottsággal jár. Emellett segítségre van szükség a mindennapi tevékenységek elvégzésében, valamint memóriazavarok, koncentrációs zavarok, hangulatingadozások és depresszív tünetek is felléphetnek.

        Ez a cikk is érdekelheti Önt! A depresszió tünetei

        Hirdetés

        A nagy dilemma

        Amikor egy család azzal szembesül, hogy valamelyik szeretett tagja demenciában szenved, egy idő után szükségszerűen merül fel a kérdés, hogy a beteget otthon ápolják vagy esetleg valamilyen intézményben helyezzék el. Sokakban él az a tévhit, hogy a demens beteget intézményben elhelyezni „könnyebb”, mint otthon ápolni, ugyanakkor ez nem feltétlenül igaz. Az intézményben történő elhelyezés is lehet megterhelő, inkább a nehézségek és a kihívások különböznek.

        Szempontok a „nagy döntés” meghozatalában

        Az alábbiakban áttekintünk néhány szempontot, ami segítséget adhat a demens beteg elhelyezésével kapcsolatban.

        A betegség súlyossága

        Mivel a demencia egy lassú lefolyású, fokozatosan romló betegség, így különböző fázisaiban eltérő ápolási formára lehet szükség. Míg kezdetben csak fokozott figyelmet igényel - mert néha lehangolt vagy elfelejt valamit a beteg -, addig később állandó felügyelet szükséges, mert veszélyes lehet, ha az érintett egyedül marad, illetve a hétköznapi tevékenységek pl. öltözés, evés, tisztálkodás elvégzésében is segítségre szorul.

        Az ápoló életkora

        A legtöbb esetben a demens betegek ápolása a házastársra vagy a gyerekekre hárul, de a társadalom elöregedésének következtében sokszor már maguk az ápolók sem túl fiatalok, ami megnehezítheti a demens beteg gondozását. Emellett az ápolók egy jelentős csoportja az úgynevezett szendvicsgenerációhoz tartozik, azaz általában középkorúak és egyszerre gondoskodnak kiskorú gyerek(ek)ről és idősödő szülő(k)ről. Mivel napjainkban a nők később vállalnak gyereket, így könnyebben előfordulhat, hogy időközben a szülők megöregednek és gondozásra szorulnak. A kisebb gyerekek és az idősebb, demens beteg körüli párhuzamos teendők viszont újabb kihívás elé állíthatják a hozzátartozókat.

        Anyagi helyzet

        Míg sokan a szerényebb anyagi helyzetük miatt nem engedhetik meg magunknak, hogy a beteget egy otthonban helyezzék el, más esetekben éppen az otthoni ápolás az, ami nem megengedhető. Az előrehaladott stádiumban lévő demens betegek otthoni ápolása valójában a vártnál magasabb kiadásokkal járhat (pl. ápoló felvétele), amelyek kizárólag a beteget és a hozzátartozót terhelik. Előfordulhat az is, hogy valaki éppen az ápolás miatt kénytelen a vártnál korábban elhagyni a munkahelyét, hogy minél több segítséget nyújthasson a betegnek, míg másoknál épp az ápolással járó anyagi terhek azok, amik meggátolják, hogy nyugdíjba menjen.

        Generációs együttélés

        Az etnikum ugyancsak befolyásolhatja az intézményben történő elhelyezést. Az Egyesült Államokban sok kutatást végeztek Alzheimer-betegek fekete és fehér gondozói között, ahol azt találták, hogy a színesbőrűek számára a betegség sokkal kevésbé igazságtalan és az ápolás kevésbé megterhelő, mivel a fekete közösségek sokkal inkább képesek az öregedést normális folyamatnak tekinteni, ahol az idősebb nőknek a betegségtől függetlenül is jár a tisztelet. Ezenkívül sok etnikai csoportra jellemző, hogy gyakran több generáció él együtt, ami egyben az ápolással járó terhek megosztását is jelenti hasonlóan a különböző vallási közösségekhez, ahol a felekezet tagjai jelentős segítséget nyújthatnak a beteg gondozásában.

        Ez a cikk is érdekelheti Önt! Tanácsok demens betegek gondozásához

        Többletfeladatok az intézményben

        Az intézményben történő elhelyezéssel az ápoló családtagok terhei bizonyos szempontból valóban csökkennek, ám ezzel egy időben újfajta érzelmek is megjelenhetnek, mint amilyen a bűntudat a demens beteg „cserbenhagyása” miatt. Sok családtag rendszeresen látogatja a beteget az intézményben is, ami az ingázás miatt sokszor jelentős időveszteséggel jár, valamint hasonló feladatokat látnak el ott is, mint otthon, pl. etetés, öltöztetés, pénzkezelés, bevásárlás és a beteg szállítása. A hozzátartozók az intézményben új feladatokkal is szembesülnek, mint a különböző adminisztratív feladatok intézése, az intézmény személyzetével történő kapcsolattartás vagy a beteg személyes terének otthonossá tétele. 

        Pozitívumok

        Bár elsőre nem gondolnánk, de az ápolásnak olykor pozitív hozadéka is lehet. Sok hozzátartozó számára az általa szeretett embernek történő segítés örömmel, önbizalommal és büszkeséggel jár. Az ápolás során sokan új képességeket sajátítanak el, valamint a beteg hozzátartozó ápolása új értelmet ad az életnek. Az ápolás által lehetőség kínálkozik az érzelmek és a szeretet kifejezésére, ezért sok szülő és házastárs úgy éli meg az ápolást, mint egyfajta lehetőséget arra, hogy visszafizessék a hozzátartozójuknak mindazt, amit ők kaptak tőle korábban.

        Amire mindkét esetben figyelni kell...

        Akármelyik elhelyezési formát is választjuk, fontos figyelni a saját fizikai és lelki egészségünkre is. Tartsuk meg a helyünket az egyéb szerepeinkben, kapcsolatainkban, és ha úgy érezzük, ne habozzunk segítséget kérni mi sem, mert ez hosszú távon a saját és a demens beteg érdeke is.

        Olvasson tovább!

        Lőrincz-Erdélyi Krisztina pszichológusForrás: WEBBeteg
        Szerzőnk: Lőrincz-Erdélyi Krisztina, pszichológus

        Módosítva: 2019.06.14 13:03, Megjelenés: 2019.06.14 13:03
      • Cikkajánló

        COVID-19

        COVID-19

        Semmelweis Egyetem

        Hazamehetett az első, magyar gyártású remdesivirrel kezelt beteg.

        Helyes orrfújás

        Helyes orrfújás

        Dr. Árki Ildikó

        A kicsik még nem tudják kifújni az orrukat. Tanítsuk meg nekik, hogyan kell!

        Sétával az elbutulás ellen

        A Neurology című orvosi hetilapban megjelent tanulmány azt bizonyítja, hogy a különféle fizikai gyakorlatok segítenek elodázni néhány időskori, testben és mentális képességekben bekövetkező leépülési folyamat kialakulását.

        A demencia kivizsgálása, diagnózisa

        Ha valaki visszatérő feledékenységet tapasztal, szellemi leépülés, orvosi nevén demencia gyanúja merül fel. A szellemi leépülés, köztük az Alzheimer-kór, a közhiedelemmel ellentétben nem természetes része az öregedésnek. Oki kivizsgálása nagyon fontos, mert a memóriazavar mögött eltérő betegségek állhatnak, amelyek kezelése is jelentősen különbözik egymástól.

        Demencia - Mi lehet a kiváltó ok?

        A demencia szót sokan az időskori elbutulással azonosítják. Legtöbbeknek egyetlen betegség jut eszükbe e szó hallatán, az Alzheimer-kór. Pedig érdemes tudni, hogy számos más oka is lehet a demencia kialakulásának.

        Útmutató a demens betegek viselkedésbeli változásaihoz

        Az Alzheimer-kórt és a demencia egyéb formáit gyakran kísérik olyan kihívást jelentő viselkedésbeli változások, melyek kezelésére nem mindig vagyunk felkészülve. Úgy tűnhet, a demencia néha sokkal erőteljesebben előhozza a beteg alapvető személyiségét, máskor pedig a személyiség teljesen megváltozhat a betegség előrehaladtával.

        A demencia stádiumai

        A demencia kórlefolyása függ annak típusától, ezért a megfelelő terápia szempontjából fontos beazonosítani a demencia típusát. A stádium felismerése is jelentős az adott kezelési stratégia felállításában, és a hozzátartozók életének újraszervezése szempontjából.

        Demens beteg a családban: hogyan befolyásolja egy család életét?

        Egy demenciában szenvedő rokon alapvetően változtathatja meg a család életét, hiszen a beteg ápolásával járó terhek mellett a családnak azzal a ténnyel is meg kell küzdenie, hogy szeretett hozzátartozója memóriája egyre inkább hanyatlik, azaz sok dolgot elfelejt, valamint a viselkedésében és személyiségében is gyökeres változások léphetnek fel, esetleg őket sem ismeri meg.

        Demencia - Már az első jeleket komolyan kell venni

        A demencia különböző típusai világszerte az időskorral járó leggyakoribb betegségek. A 85 éven felüli emberek egyharmada szenved ebben a betegségben, aminek a leggyakoribb formája az Alzheimer-kór.

        Alzheimer-kór - A megfelelő életmód ellensúlyozza a genetikai adottságokat

        Az egészséges életmód véd az Alzheimer-kórral szemben. De vajon vonatkozik-e ez azokra is, akiknél magasabb a demencia genetikai kockázata? Kutatók megállapítása szerint az egészséges élet megtérül - még abban az esetben is, ha génjeink kedvezőtlenebbek.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.