Alkoholfogyasztás és rákkockázat

Dr. Sztankovics Dániel
szerző: Dr. Sztankovics Dániel, biológus - WEBBeteg
megjelent:

Az alkohol nem csupán a májat károsíthatja, hanem több szerv daganatos elváltozásainak kialakulásában is bizonyítottan szerepet játszik. A kérdés inkább az, hogy mekkora kockázatnövekedéssel kell számolni, mely daganatok esetében a legerősebb a bizonyíték, és valóban indokolt-e az ajánlás, hogy a rák megelőzése szempontjából a legjobb, ha egyáltalán nem fogyasztunk alkoholt.

Az alkohol bizonyítottan rákkeltő

Az alkoholfogyasztás és a rosszindulatú daganatok előfordulása közötti kapcsolatot az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) is egyértelműen elismeri. Az IARC az alkoholtartalmú italokat 1988-ban az 1. csoportba, vagyis az emberben bizonyítottan rákkeltő anyagok közé sorolta. Ez a besorolás a bizonyítékok erősségére vonatkozik, nem arra, hogy az alkohol mennyire veszélyes más rákkeltő anyagokhoz képest. Ugyanebbe a kategóriába tartozik például a dohányfüst és az azbeszt is.

A bizonyítékok alapján az alkoholfogyasztás legalább hét daganattípus kialakulásának kockázatát növeli. Az összefüggés nem csupán a nagy mennyiséget fogyasztók körében figyelhető meg: egyes daganatoknál már alacsonyabb alkoholfogyasztás mellett is kimutatható a kockázat emelkedése. A kockázat általában az elfogyasztott alkohol mennyiségével nő, vagyis minél több alkoholt fogyaszt valaki, annál nagyobb a daganatos megbetegedés valószínűsége.

Az alkoholhoz köthető daganatok a teljes daganatos betegségteher jelentős részét adják. Az IARC becslése szerint 2020-ban világszerte mintegy 741 ezer új daganatos eset, az összes új diagnózis körülbelül 4 százaléka volt az alkoholfogyasztásnak tulajdonítható. Az európai WHO-régióban ugyanez az arány szintén 4 százalék körül alakult, ami mintegy 186 ezer új esetet jelentett. A legnagyobb esetszámot a vastag- és végbélrák, az emlőrák és a szájüregi daganatok képviselték.

Mely daganatok kialakulásában játszik szerepet az alkohol?

A legerősebb bizonyíték az alábbi hét daganattípus esetében áll rendelkezésre az alkohol rizikónövelő hatására:

  • Emlőrák: már viszonylag alacsony alkoholfogyasztás mellett is kimutatható a kockázat emelkedése.
  • Szájüregi daganatok: az ajkak, a nyelv és a szájüreg egyéb részeinek rosszindulatú elváltozásai.
  • Garatdaganatok: a garat különböző szakaszain kialakuló daganatok.
  • Gégedaganatok: az alkoholfogyasztás növeli a gégerák kockázatát is.
  • Nyelőcsőrák: különösen a laphámrák esetében erős az összefüggés.
  • Májrák: a tartós alkoholfogyasztás okozta májkárosodás és májzsugorodás is hozzájárulhat a daganat kialakulásához.
  • Vastagbélrák és végbélrák: az alkoholfogyasztás mindkét bélszakasz rosszindulatú daganatainak kockázatát növeli.

Nem minden daganattípus esetében ugyanolyan erős a bizonyíték. A hasnyálmirigy-, a gyomor- és a prosztatarák esetében egyes vizsgálatok összefüggést jeleztek, de ezeknél az ok-okozati kapcsolat bizonyítottsága nem éri el a fenti hét daganattípusét. Fontos tehát különbséget tenni a statisztikai összefüggések és a bizonyított rákkeltő hatás között.

Hogyan növeli az alkohol a daganatok kockázatát?

Az alkoholtartalmú italok rákkeltő hatásáért elsősorban az etanol, vagyis maga az alkohol felelős, nem pedig az ital típusa. A szervezet az etanolt több lépésben bontja le, amelynek során acetaldehid keletkezik. Ez a vegyület mérgező, és képes károsítani a sejtek örökítőanyagát, a DNS-t. A DNS-károsodás és a javítási folyamatok zavara olyan mutációkhoz vezethet, amelyek hozzájárulhatnak a daganatok kialakulásához.

Az alkohol emellett fokozhatja az oxidatív stresszt: a lebontása során keletkező reaktív molekulák károsíthatják a DNS-t, a fehérjéket és a sejthártyák alkotóelemeit. Befolyásolhatja továbbá a folsav és más vitaminok anyagcseréjét, amelyek fontosak a sejtosztódás és a DNS megfelelő működése szempontjából.

A hormonális hatások szintén jelentősek, különösen az emlőrák esetében. Az alkoholfogyasztás emelheti az ösztrogénszintet, ami elősegítheti bizonyos hormonérzékeny emlődaganatok kialakulását. A szájüreg, a garat és a nyelőcső esetében az alkohol és a dohányzás együttes hatása különösen kedvezőtlen: a két kockázati tényező egymás rákkeltő hatását is felerősítheti.

Van olyan alkoholfogyasztási mennyiség, amely még biztonságos?

A WHO és az IARC jelenlegi álláspontja szerint a daganatos betegségek kockázata szempontjából nem határozható meg olyan alkoholfogyasztási küszöb, amely alatt a kockázat emelkedése biztosan kizárható. Ezért a rákmegelőzési ajánlás szerint a legjobb, ha egyáltalán nem fogyasztunk alkoholt. Ha valaki mégis iszik, a mennyiség csökkentése mérsékelheti a kockázatot.

Ez az ajánlás első hallásra szigorúnak tűnhet, különösen azért, mert a kis mennyiségű alkoholfogyasztás egyéni többletkockázata általában jóval kisebb, mint a rendszeres, nagy mennyiségű ivásé. A „nincs biztonságos mennyiség” megfogalmazás nem azt jelenti, hogy egyetlen pohár bor vagy sör számottevő valószínűséggel daganatot okoz. Inkább azt fejezi ki, hogy a kutatások nem igazoltak olyan alacsony fogyasztási szintet, amelynél a rákkockázat biztosan nem emelkedik.

A kockázat növekedése ráadásul nem minden daganattípusnál azonos. Az emlőrák esetében már napi egy ital mellett is kimutatható mérsékelt kockázatemelkedés, míg más daganatoknál elsősorban a nagyobb mennyiségű, tartós alkoholfogyasztás jelentős kockázati tényező. Az egyéni kockázatot az életkor, a genetikai adottságok, a dohányzás, az étrend és más tényezők is befolyásolják.

Az sem jelent kivételt, ha valaki bort vagy sört választ tömény ital helyett. A daganatos kockázat szempontjából elsősorban az elfogyasztott tiszta alkohol mennyisége számít, nem az ital típusa. A vörösborban található antioxidáns vegyületek sem ellensúlyozzák az etanol rákkeltő hatását, ezért a vörösbor nem tekinthető egészségvédő alternatívának.

Lásd még A rákos megbetegedések felét az életmód okozza

Érdemes csökkenteni az alkoholfogyasztást?

Igen. A bizonyítékok szerint az alkoholfogyasztás mérséklése, illetve abbahagyása csökkentheti több alkohollal összefüggő daganat kialakulásának kockázatát. A kockázat csökkenése nem feltétlenül azonnali: a korábbi alkoholfogyasztás hatásai hosszabb ideig fennmaradhatnak, és a kockázat akár évek alatt közelíthet a soha nem ivókéhoz. A változtatásnak azonban később is lehet egészségügyi előnye.

A legfontosabb üzenet tehát nem az, hogy egy alkalmi pohár ital önmagában komoly daganatos veszélyt jelent, hanem az, hogy az alkohol bizonyítottan rákkeltő anyag, és a kockázat a fogyasztással együtt növekszik. Aki nem iszik, annak egészségügyi okból nem érdemes elkezdenie; aki fogyaszt alkoholt, a mennyiség csökkentésével mérsékelheti a kockázatát. A daganatok megelőzése szempontjából a teljes alkoholfogyasztás kerülése jelenti a legkisebb kockázatot.

Összegzés

Az alkoholfogyasztás bizonyítottan növeli - számos más megbetegedés mellett - legalább hét daganattípus kialakulásának kockázatát, köztük a szájüregi, garat-, gége-, nyelőcső-, máj-, vastag- és végbélrák, valamint az emlőrák kockázatát. Minél több alkoholt fogyaszt valaki, annál nagyobb a veszély, és a kutatások eddig nem tudtak olyan mennyiséget meghatározni, amelynél biztosan nem kell számolni a kockázat emelkedésével. Ez nem jelenti azt, hogy egy-egy pohár ital önmagában komoly veszélyt jelent, de daganatmegelőzési szempontból a legbiztonságosabb az alkoholfogyasztás kerülése. Aki rendszeresen fogyaszt alkoholt, már a mennyiség csökkentésével is mérsékelheti a kockázatát.

Lásd még A rákellenes táplálkozás alapszabályai

Dr. Sztankovics Dániel biológus

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Sztankovics Dániel, biológus



Hivatkozások:

Segítség

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Kiss Nóra

Dr. Kiss Nóra

Belgyógyász, Onkológus

Budapest

Cikkajánló