A Merkel-sejtes bőrrák

A Merkel-sejtes bőrdaganat a bőrben elhelyezkedő speciális sejtekből, a Merkel-sejtekből kiinduló igen rosszindulatú daganat. A betegség ritka: évente kb. 300-500 ezer személyre jut egy új eset felismerése, de a valós előfordulás minden bizonnyal ennél gyakoribb.

A Merkel-sejtes bőrrák az időskor betegsége: leginkább a 60-as, 70-es éveikben járó betegek veszélyeztetettek. A Merkel-sejt a bőr hámrétegében található, idegi eredetű sejt. Szerepe egyelőre nem teljesen tisztázott.

Úgy tűnik, a betegségre hajlamosít az UV-sugárzás, mivel a daganat leggyakrabban a napfénynek kitett helyeken: a fej-nyaki régióban és a végtagokon fordul elő. Ezen kívül, mint más daganatok esetében, az immunrendszer legyengült állapota (immunbetegségek, egyéb daganatos megbetegedés miatti kemoterápia, krónikus megbetegedések) fokozza a rák kialakulásának kockázatát.

Milyen tünetek utalhatnak a Merkel-sejtes daganatra?

Mivel a betegség a bőr viszonylag feltűnő területein alakul ki, az első jeleket is maga a daganat megjelenése okozza. A daganat a bőr kemény tapintású kitüremkedéseként, csomójaként jelenik meg. Színe változó: általában lilás, vöröses, rózsaszínes árnyalatokban látható.

Mivel a daganat nem a bőr legfelső rétegéből indul ki, kezdetben az azt fedő bőrterület ép, gyakran fényes és húzódik, mivel a daganat gyors növekedését a bőr megnyúlása nem képes teljes mértékben követni.

A tumor mérete hónapok alatt akár a több centiméteres nagyságot is elérheti. Az idő előrehaladásával a fedő bőrterület is elváltozásokat mutathat: vöröses érelváltozások, hámlások, pörkök, fekélyek kialakulása figyelhető meg. A daganat feletti terület vérezhet is. A daganat előszeretettel terjed a nyirokutakon és a vér közvetítésével, így nyirokcsomó- és távoli szervi áttétek alakulhatnak ki.

Hogyan állapítják meg a betegséget?

A diagnózis felállítása a szövettani képen alapul, mely biopsziás vizsgálat után határozható meg, a daganatból vett minta alapján. A helyes eljárás esetén a szövettani mintavétel a daganatos terület teljes kimetszésével egyidőben történik meg. Mivel azonban a betegség nagyon ritka, ez nem mindig alakul így, és sokszor csak a biopszia után távolítják el a daganatos szöveteket.

A kivizsgálás mindig magába foglalja a vérvételt, mely a beteg általános állapotáról szolgáltat értékes információkat. A kórisme felállításához hozzátartozik a beteg részletes fizikális vizsgálata is, mely során a daganatos területhez közel eső nyirokcsomórégiók áttapintása is megtörténik. Szükség lehet a közeli nyirokcsomók biopsziája is. Ezen vizsgálatok célja meghatározni, hogy a daganat adott-e a nyirokutakon keresztül áttétet.

Hogyan kezelhető a betegség?

A helyes kezelés megválasztása mindig egyénre szabottan történik, alapja a betegség meghatározott stádiuma. Közös terápiás módszer a daganat eltávolítása, mely stádiumtól függetlenül mindig elvégzendő.

• Az I-es stádiumban a daganat kimetszése után sugárkezelés szükséges.
• A II-es stádiumban az érintett nyirokcsomók eltávolítása is megtörténik, majd a daganat és az eltávolított nyirokcsomók területe is sugárkezelésben részesül. Egyes esetekben szükséges lehet kemoterápia is.
• A III-as stádiumban a sebészi, sugárterápiás és kemoterápiás módszerek kombinálása szükséges. Ebben az esetben a prognózis sajnos nagyon rossz.

A betegek szoros utánkövetése szükséges!

Mivel a Merkel-sejtes bőrrák hajlamos a kiújulásra, illetve a gyors terjedésre, a kezelés után a betegek követése szükséges: kezdetben néhány hetente, később – amennyiben nincs kiújulás – egyre ritkuló időközönként orvosi vizsgálat szükséges.

Előzze meg a bajt!

A megelőzés lehetősége az UV-sugárzás elkerülésére szorítkozik. Nyári időszakban a déli órákban ne tartózkodjunk a szabadban, használjunk fényvédő készítményeket és kerüljük a túlzott mértékű szoláriumozást.

Olvasson tovább! Az UV-sugárzás káros hatásai

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit, családorvos