• A Merkel-sejtes bőrrák

        Dr. Kónya Judit
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Kónya Judit, családorvos

        A Merkel-sejtes bőrdaganat a bőrben elhelyezkedő speciális sejtekből, a Merkel-sejtekből kiinduló igen rosszindulatú daganat. A betegség ritka: évente kb. 300-500 ezer személyre jut egy új eset felismerése, de a valós előfordulás minden bizonnyal ennél gyakoribb.

        A Merkel-sejtes bőrrák az idős kor betegsége: leginkább a 60-as, 70-es éveikben járó betegek veszélyeztetettek. A Merkel-sejt a bőr hámrétegében található, idegi eredetű sejt. Szerepe egyelőre nem teljesen tisztázott.

        Hirdetés

        Úgy tűnik, a betegségre hajlamosít az UV sugárzás, mivel a daganat leggyakrabban a napfénynek kitett helyeken: a fej-nyaki régióban és a végtagokon fordul elő. Ezen kívül, mint más daganatok esetében, az immunrendszer legyengült állapota (immunbetegségek, egyéb daganatos megbetegedés miatti kemoterápia, krónikus megbetegedések) fokozza a rák kialakulásának kockázatát.

        Milyen tünetek utalhatnak a Merkel-sejtes daganatra?

        Mivel a betegség a bőr viszonylag feltűnő területein alakul ki, az első jeleket is maga a daganat megjelenése okozza. A daganat a bőr kemény tapintású kitüremkedéseként, csomójaként jelenik meg. Színe változó: általában lilás, vöröses, rózsaszínes árnyalatokban látható.

        Mivel a daganat nem a bőr legfelső rétegéből indul ki, kezdetben az azt fedő bőrterület ép, gyakran fényes és húzódik, mivel a daganat gyors növekedését a bőr megnyúlása nem képes teljes mértékben követni.

        A tumor mérete hónapok alatt akár a több centiméteres nagyságot is elérheti. Az idő előrehaladásával a fedő bőrterület is elváltozásokat mutathat: vöröses érelváltozások, hámlások, pörkök, fekélyek kialakulása figyelhető meg. A daganat feletti terület vérezhet is. A daganat előszeretettel terjed a nyirokutakon és a vér közvetítésével, így nyirokcsomó- és távoli szervi áttétek alakulhatnak ki.

        Stádiumbeosztás

        I. stádium: a daganat csak lokálisan van jelen, esetleg kiújult formában. Nincsenek nyirokcsomóáttétek és távoli szervi metasztázisok.

        II. stádium: nyirokcsomóáttétek jelenléte.

        III. stádium: távoli szervi áttétek (tüdő, máj, agy, távol eső bőrterületek).
        A stádium meghatározásához képalkotó vizsgálatokra van szükség (UH, CT és MR vizsgálatok az alábbi régiókban: has, mellkas, koponya).

        Hogyan állapítják meg a betegséget?

        A diagnózis felállítása a szövettani képen alapul, mely biopsziás vizsgálat után határozható meg, a daganatból vett minta alapján. A helyes eljárás esetén a szövettani mintavétel a daganatos terület teljes kimetszésével egyidőben történik meg. Mivel azonban a betegség nagyon ritka, ez nem mindig alakul így, és sokszor csak a biopszia után távolítják el a daganatos szöveteket.

        A kivizsgálás mindig magába foglalja a vérvételt, mely a beteg általános állapotáról szolgáltat értékes információkat. A kórisme felállításához hozzátartozik a beteg részletes fizikális vizsgálata is, mely során a daganatos területhez közel eső nyirokcsomórégiók áttapintása is megtörténik. Szükség lehet a közeli nyirokcsomók biopsziája is. Ezen vizsgálatok célja meghatározni, hogy a daganat adott-e a nyirokutakon keresztül áttétet.

        Hogyan kezelhető a betegség?

        A helyes kezelés megválasztása mindig egyénre szabottan történik, alapja a betegség meghatározott stádiuma. Közös terápiás módszer a daganat eltávolítása, mely stádiumtól függetlenül mindig elvégzendő.

        • Az I-es stádiumban a daganat kimetszése után sugárkezelés szükséges.
        • A II-es stádiumban az érintett nyirokcsomók eltávolítása is megtörténik, majd a daganat és az eltávolított nyirokcsomók területe is sugárkezelésben részesül. Egyes esetekben szükséges lehet kemoterápia is.
        • A III-as stádiumban a sebészi, sugárterápiás és kemoterápiás módszerek kombinálása szükséges. Ebben az esetben a prognózis sajnos nagyon rossz.

        Előzze meg a bajt!

        Mivel a Merkel-sejtes bőrrák hajlamos a kiújulásra, illetve a gyors terjedésre, a kezelés után a betegek követése szükséges: kezdetben néhány hetente, később -amennyiben nincs kiújulás - egyre ritkuló időközönként orvosi vizsgálat szükséges.

        A megelőzés lehetősége az UV sugárzás elkerülésére szorítkozik. Nyári időszakban a déli órákban ne tartózkodjunk a szabadban, használjunk fényvédő készítményeket és kerüljük a túlzott mértékű szoláriumozást.

        Olvasson tovább! Az UV sugárzás káros hatásai

        Dr. Kónya Judit, családorvosForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit, családorvos

        Módosítva: 2019.09.04 03:06, Megjelenés: 2017.06.26 11:25
      • Cikkajánló

        Fültisztítás

        Fültisztítás

        Dr. Horváth Tamás

        10 hasznos tanács, melyeket betartva számos problémát el lehet kerülni.

        Mi okozhat viszketést?

        Mi okozhat viszketést?

        Dr. Csuth Ágnes

        Hátterében komoly bőrgyógyászati vagy egyéb betegség is állhat.

        Láthatóvá tették a rejtőzködő rákos sejteket az immunrendszer számára

        Egy új módszerrel kutatók láthatóvá tették a rákos sejteket az immunrendszer számára és segítették, hogy az megsemmisítsen olyan daganatokat, amelyeket az immunterápia más formái nem képesek észlelni.

        Évtizedekig lappangó kórt okoz, majd öl az azbeszt

        A mezotelióma egy olyan ritka daganatos kór, aminek rendkívül hosszú - 20-40, de akár 50 év is lehet - a lappangási ideje. Nehéz diagnosztizálni, majd még nehezebb (ha egyáltalán van rá esély) gyógyítani. Kialakulásáért elsősorban az azbesztet lehet felelőssé tenni. Az okozott betegség világnapját 2004 óta minden év szeptember 26-án tartják.

        A bőrdaganatok sebészi és egyéb helyi ellátása

        Abban az esetben, ha a bőrön egyenetlenül festenyzett, növekvő, éles határral nem rendelkező elváltozás található, akkor felmerül annak eltávolítása. Bőrgyógyászati vizsgálat során dönthető el, hogy műtétre van-e szükség. Az alább ismertetett sebészeti eljárások kizárólag a nem melanoma típusú bőrdaganatokra vonatkoznak (basalioma, laphámrák stb.).

        A rosszindulatú bőrdaganatok kialakulásának okai, megelőzése

        A rosszindulatú bőrdaganatok előfordulása világszerte növekszik. Leggyakrabban a hám eredetű basal sejtes (basalioma) és laphám sejtes (spinalioma), illetve a festéksejtekből kiinduló melanoma fordul elő. Kialakulásukban nagy szerepet játszanak a bőrfelszínt érintő különböző behatások. Ezek az évek, évtizedek során összegződnek, amíg rosszindulatú elváltozás alakul ki.

        A bőrdaganatokról

        A bőrdaganat összefoglaló elnevezés, amely eredetét, jellegét, kezelését és kilátásait tekintve különböző daganattípusokat foglal magába. A bőrben jóindulatú, rosszindulatú és átmeneti tulajdonságú, úgynevezett szemimalignus elváltozások alakulhatnak ki, továbbá az elsődleges bőrdaganatok mellett több szerv daganata is adhat áttétet a bőrben.

        Rákmegelőző állapot a bőrön: aktinikus keratózis

        Az aktinikus, vagyis napfény okozta keratózis akkor alakul ki, ha az ultraibolya sugárzás vagy szoláriumozás következtében a bőr súlyosan károsodik. A legtöbb esetben, ha valakinek van már aktinikus keratózisa (AK), újabbak is nagyobb eséllyel alakulnak ki, valamint az egyéb típusú bőrrákos megbetegedések kockázata is magasabb.

        Bőrrák: jóindulatú bőrdaganatok

        A bőrrák egyre gyakoribb betegség, előfordulásának drasztikus növekedése egyértelműen összefüggésben van a környezeti tényezőkkel, a Nap ultraibolya sugárzásának erősödésével, a környezeti ártalmak fokozódásával.

        A jóindulatú bőrdaganatok

        A bőrön nagy számban fordulnak elő jóindulatú elváltozások, melyek idővel növekedhetnek, panaszt okozhatnak, és kis százalékban jellegük megváltozhat. Átalakulásukhoz több tényező - mint a krónikus napfényártalom, mechanikai irritáció, sugárzás, vegyi anyagok - járulhatnak hozzá.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.