• A petefészkét is eltávolítják Angelina Jolie-nak! Miért?

        Szerző: WEBBeteg-T.A., újságíró

        A BRCA génmutációt hordozó nők az emlőrákra és a petefészekrákra is hajlamosak, ezért vár még egy nagy műtét az amerikai színésznőre: hamarosan eltávolítják a petefészkét is. Hibás génnel rendelkező 40 év körüli nőknél Amerikában gyakran elvégzik az ovárium-eltávolítást, de csak a szülést követően. Nálunk ez a műtét nem jelentős számban fordul elő.

        Mint arról mi is beszámoltunk, a mellrák kockázatának csökkentése érdekében mindkét mellét eltávolíttatta a 37 éves Angelina Jolie. Orvosai szerint 87 százalékos esélye volt a mellrákra, ráadásul nagy valószínűséggel petefészekrákja lesz, ezért azt tervezi a színésznő, hogy idővel megválik ettől a páros szervétől.

        Hirdetés

        Vajon a daganattól vagy a petefészek- és emlőeltávolítástól rettegnek jobban a nők? Prof. Dr. Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem rektora, szülész-nőgyógyász szakorvos szerint magas rizikó esetén a ráktól, alacsony rizikónál azonban az eltávolítástól kell félniük a pácienseknek.

        - Magas százalékú kockázat esetén elgondolkodtató a megelőző beavatkozás. Volt már rá eset, hogy egy betegnek 20-30 százalékos esélye volt a mellrákra, és kérte az amputálást.

        20 éve is tudtuk...

        Már a kilencvenes évek közepén beazonosítottak bizonyos örökletes rákfajtákat okozó géneket, ilyenek az emlőrákkal kapcsolatos BRCA1 és BRCA2 gének, valamint a petefészek-daganat kialakulásában szerepet játszó gének. Dr. Bódis József maga is végzett ezirányú kutatásokat a kilencvenes évek közepén. Kérdésünkre elmondta: kapcsolat van a két daganat között, nagy valószínűséggel, ha az egyik kialakul, a másik is megjelenik a szervezetben.

        120 petefészek-eltávolításon átesett nőt vizsgáltak, egyharmaduknál kezdő stádiumban lévő emlőrákot vagy gyomor-, bélrákot is találtak. Jolie anyjának mellrákja volt, de petefészekrákban hunyt el, anyai nagyanyjának ugyancsak ilyen betegsége volt. A megelőzés érdekében – magas kockázat esetén – fontos mindkét beavatkozás, az emlő és az ovárium eltávolítása.

        Mit tehetünk?

        Amennyiben a családi kórtörténetben előfordult már a betegség, a nagyszülők vagy a szülők valamelyikénél volt korábban daganat, érdemes megbeszélni a genetikai szűrővizsgálat elvégzését a nőgyógyásszal, az onkológussal. A tesztből kiderül, alacsony vagy magas kockázatú csoportba tartozik a páciens, legyen az nő vagy férfi. Igen, a férfiak esetében is beszélnünk kell az emlőrákról, amelynek 33 százaléka örökletes, míg a nőknél 10 százalék alatt van ez az arány.

        Fontos tényező a nem, a gének mellett a kor is, 40 éves kor után már szóba jöhet az eltávolítás kérdése, korábban nem minden esetben.

        Meg kell azonban említeni a műtéti kockázatot, a beavatkozás utáni életmód minőségét, illetve azt is, hogy nem jelent 100 százalékos védelmet az emlő vagy az ovárium eltávolítása, de minimalizálja a betegség kialakulásának kockázatát.

        Vegyük komolyan a szűrővizsgálatokat!

        Az emlődaganatok incidenciája évről évre emelkedik, ez az egyik leggyakoribb női daganatos halálok. Az emlőrákos halálozás alapján Magyarország a kedvezőtlenebb helyzetű országok közé tartozik Európában. A fizikális vizsgálat mellett ezért alapvetően fontos szerepe van a mammográfiának és az ultrahang vizsgálatnak, amelyet rendszeresen el kell végezni különösen 40 év felett – mondja dr. Bódis József.

        A petefészekrák felismerése általában csak előrehaladott állapotban történik, mivel a kezdeti stádiumban tünetmentes, ráadásul nem állnak rendelkezésre olyan megbízható szűrővizsgálati módszerek, mint az emlőrák esetében. A nemi szervek daganatainak 25 százaléka indul ki a petefészekből.

        A dupla masztektómián átesett Angelina Jolie is arra bíztat minden nőt, különösen, akinek a családjában előfordult már a mellrák vagy a petefészekrák, hogy időben forduljon olyan orvoshoz, aki segít megalapozott döntést hozni. Nem az amputáció az egyetlen út, de magas kockázat esetén átgondolandó – mondja a rektor.

        "Mérges" mutációk

        A genetikai tesztet jelenleg nem minden esetben támogatja az OEP, pedig nagyon egyszerűen kiderülhet, hogy a vizsgálaton átesett nők közül, kik hordozzák a BRCA gének valamelyikének mutációját. Prof. dr. Melegh Béla, a Pécsi Tudományegyetem Orvosi Genetikai Intézet vezetője kérdésünkre kifejtette: számos „mérges” mutációja van ennek a génnek, mindegyike kiváltja a daganatot, nem mindegy azonban, hogy mikor és hogyan kerülnek felismerésre.

        Négy nőből egy esetében előbb-utóbb kialakul valamilyen emlőprobléma, amely lehet kezdő stádiumú vagy kifejlett daganat. Fontos kérdés tehát, mikor kerül felismerésre, ebben segít a szűrővizsgálat speciális formája, a genetikai teszt, ugyanis a jövőnkről, a gyerekeink és unokáink egészségéről is szó van – hangsúlyozza a genetikus, aki csak annyit kérdez: miért jó az, ha bent marad a szervezetben (legyen az a mellben vagy a petefészekben) egy rizikófaktor? Ha nincs már lényeges funkciója az adott szervnek, például szülést követően, preventív céllal eltávolítható. Jolie is ezt tette, a szakma egy bizonyos része pedig kicsit meglepő módon tiltakozik, hazánkban is.

        Sajnos nálunk, általánosságban is méltatlanul háttérbe szorul a genetika, csupán 30 szakvizsgázott klinikai genetikus dolgozik aktívan – tudtuk meg a professzortól, aki hozzátette: a színésznő esete még az amerikai jogalkotásra is hatással lesz, újraszabályozhatják a genetikai tesztek elvégzését.

         

        (WEBBeteg-T.A.,újságíró)

         

        Módosítva: 2013.05.20 09:11, Megjelenés: 2013.05.20 09:11
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Migrén

        Migrén

        Szponzorált tartalom

        Nem minden fejfájás migrén. De mitől migrén a migrén? Mutatjuk! (x)

        Az Ön bőre milyen?

        Az Ön bőre milyen?

        Peterman Krisztina

        Bőrünk típusának megfelelő ápolást igényel. Milyen jelekből határozható meg bőrtípusunk?

        Évtizedekig lappangó kórt okoz, majd öl az azbeszt

        A mezotelióma egy olyan ritka daganatos kór, aminek rendkívül hosszú - 20-40, de akár 50 év is lehet - a lappangási ideje. Nehéz diagnosztizálni, majd még nehezebb (ha egyáltalán van rá esély) gyógyítani. Kialakulásáért elsősorban az azbesztet lehet felelőssé tenni. Az okozott betegség világnapját 2004 óta minden év szeptember 26-án tartják.

        Életmód és táplálkozás vastagbéldaganat esetén

        A megfelelő életmódnak és helyes, változatos táplálkozásnak fontos szerepe van az egészség megőrzésében, a daganatok kialakulásának, illetve kiújulásának megelőzésében is.

        Mit tegyünk mellünk egészségéért?

        Természetesen minden nő hallott már arról, hogy rendszeresen el kell járni szűrővizsgálatra, ám ezen kívül még van pár dolog, amivel segíthetünk megőrizni melleink egészségét.

        A leggyakoribb daganatok tünetei, és a szűrővizsgálatok szerepe

        Magyarországon jelenleg olyan megbetegedések okozzák a halálozás nagy részét, melyek jelentős része megelőzhető, illetve korai stádiumban felismerve eredményesen gyógyítható.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.