• Nem mindegy, hogy milyen inzulint választunk! - Humán inzulin vagy analóg inzulin?

        Szerző: Dr. Fövényi József

        Humán vagy inkább analóg inzulint használata ajánlott? A kérdés megválaszolásához célszerű végigmenni a különféle inzulin-adagolási rendszereken, hogy eldönthesse, az Ön számára melyik a legmegfelelőbb adagolás.

        2-es típusú cukorbetegek esetében az inzulinkezelés első lépcsője a tablettás kezelés kiegészítéseként, lefekvés előtt alkalmazott közepes vagy hosszú hatástartamú inzulin. Ez a kezelés általában 6-8 E NPH inzulin adásával kezdődik, majd a beteg az adagot fokozatosan emeli – pl. 2-3 naponta 1-2 E-gel – mindaddig, amíg az éhomi vércukrok nem csökkennek a 4-6 mmol/l közötti tartományba. Az esetek 60-70 százalékában a kezelés első hónapjaiban, éveiben a humán NPH-inzulinok késő esti adása sikeres lehet, azaz biztosítja az egész nap folyamán a kívánatos vércukorszinteket.

        Hirdetés

        Amennyiben azonban a reggeli normális vércukrot eredményező NPH-inzulin adag az éjszaka folyamán hipoglikémiát okoz vagy pedig a nap második felében a vércukor szintje 8-10 mmol/l fölé emelkedik, célszerű hosszú hatástartamú analóg inzulinra váltani.

        Napi kétszeri-háromszori humán előkevert inzulin

        A cukorbetegség tünetei, figyelmeztető jelei


        Minden betegre legalább egy ember jut, akinél még nem jelentkeztek a cukorbetegség tünetei, ezért nem is tud róla. Ismerje meg a cukorbetegség fő tüneteit, első jeleit! A cukorbetegség első tünetei>>

        A napi kétszeri-háromszori humán előkevert inzulinadás esetén gyakran előfordul, hogy az alkalmazott inzulinkeverék mellett a főétkezések után túl magasra emelkedik a vércukor szintje. Ez esetben megoldás lehet az analóg előkevert inzulin adására való átállás. Amennyiben valamelyik főétkezésnél a beteg szokása szerint nagyobb mennyiségű szénhidrátot fogyaszt, a 25:75-ös vagy 30:70-es keverék helyett 50:50-es inzulinkeverék alkalmazása kívánatos.

        Az előkevert analóg inzulinok napi háromszori adása célszerű aktív, mozgalmas életet élő 2-es típusú cukorbetegeknél, akik munkájuk mellett nehezen tudják 30 perccel étkezés előtt beadni az inzulininjekciót, és többnyire erre csupán közvetlenül – a nem mindig azonos időpontban megvalósítható – étkezés előtt van lehetőségük.

        Gyorshatású étkezési inzulin és NPH-inzulin

        A napi háromszori gyorshatású étkezési inzulin és a bázis inzulinként alkalmazott napi egyszeri vagy kétszeri NPH-inzulinkezelés leggyakoribb alternatívája – elsősorban 1-es típusú cukorbetegek esetében – az ultragyors hatású analóg inzulinok és hosszú hatástartamú analóg bázis inzulinok adása. Mikor válik ez szükségessé? Elsősorban az alábbi esetekben:

        • Ultragyors hatású analóg inzulin alkalmazása kívánatos, amikor a betegnek naponta maximum háromszori étkezésre van lehetősége és a kisétkezések beiktatására nincs módja, vagy nem kíván háromnál többször étkezni, továbbá
        • ha a beteg – zömmel fiatal vagy középkorú férfiak – napi 250-300 gramm vagy még nagyobb mennyiségű szénhidrát elfogyasztását igényli, az étkezés utáni túlzott vércukor-emelkedés nem védhető ki humán gyorshatású inzulin adásával, vagy ha ezt kellően nagy adagban alkalmazza a beteg, az étkezés után 3 órával hipoglikémia jelentkezhet. A probléma ultragyors hatású inzulin adásával megoldható.
        • Ha valaki azonos étkezés esetében (pl. ebédre vagy vacsorára) napról-napra más és más mennyiségű szénhidrátot fogyaszt, pontosan ismerve az esetében érvényes X E inzulin/10 g szénhidrát igényt – mely akár 0,6-2 E között is variálódhat – ultragyors hatású inzulinnal sokkal nagyobb valószínűséggel védheti ki mind az evés utáni túlzott vércukor emelkedést, mind pedig a későbbi hipoglikémiát.
        • A bázis inzulinként lefekvés előtt alkalmazott NPH-inzulin – elsősorban az 1-es típusú cukorbetegek túlnyomó hányada esetében, de ritkábban 2-es típusú diabéteszeseknél is – magas hatásmaximuma miatt hipoglikémiát okozhat éjjel, mely a Somogyi-hatás értelmében reggel 15 mmol/l körüli vagy afölötti vércukrokat eredményezhet. Más esetben – a szinte minden cukorbetegnél észlelhető hajnali jelenség miatt – az NPH-inzulin éjjeli hipoglikémia nélkül sem képes kivédeni a reggeli túlzott vércukorszint-emelkedést. Mindkét esetben a megoldás: NPH-inzulin helyett analóg inzulint adagolni, és az adagot pontosan kititrálni, meghatározni.

        A fentiek értelmében tehát egyénenként és estenként kell eldöntenie a gondozóorvosnak, a beteggel történt részletes egyeztetés, a felmerülő problémák megbeszélését követően, milyen inzulinadagolási mód és ezen belül humán vagy analóg inzulin alkalmazása lenne a legcélszerűbb. Fentiek ismeretében maga a beteg is választhat az adagolási módok és az inzulinfajták között, esetenként vállalva az érvényes rendelkezések ételmében az esetleges többlet terheket.

        (Dr. Fövényi József)
         

        Módosítva: 2015.05.05 21:41, Megjelenés: 2015.05.05 21:41
      • Cikkajánló

        Autizmus lányoknál

        Autizmus lányoknál

        Cs. K., fordító

        Lányoknál gyakran nehezen ismerik fel. Mit tegyen, ha úgy véli, hogy gyermeke autista?

        Szúnyogcsípés

        Szúnyogcsípés

        B. M., szakfordító

        A szúnyogcsípés veszélyei és megelőzése. Hogyan kerülheti el a szúnyogcsípést?

        Diabétesz-szűrés - Kinek, mikor ajánlott ellenőriztetni a vércukorértékeit?

        A cukorbetegség becslések szerint kétszer annyi embert érint Magyarországon, mint amennyi a felismert esetek száma, így az időben történő felismerés érdekében fontos a szűrővizsgálatok elvégzése. Kinek és mikor ajánlott diabétesz-szűrésre látogatnia? Mikor kell megismételni a vizsgálatot? Cikkünkben összefoglaltuk a legfőbb tudnivalókat.

        Hogyan erősíthetik a cukorbetegek az immunrendszerüket?

        A cukorbetegek sokkal hajlamosabbak a test bármely területén kialakuló fertőzésekre, mint a diabéteszben nem szenvedők. Ráadásul a fertőzések nemcsak gyakoribbak, de általában komplikáltabbak és nehezebben kezelhetők náluk. Ez azért van, mert a cukorbetegség befolyásolja az immunrendszert.

        A 2-es típusú cukorbetegség szövődményei

        A 2-es típusú cukorbetegséget nehéz felismerni a betegség korai stádiumában, ám a betegség az összes szervet érinti, és megfelelő kezelés nélkül súlyos szövődményekhez vezet.

        Mi a cukorbetegség? A diabétesz típusai

        Jelenleg még nem teljesen tisztázott, hogy miért alakul ki 2-es típusú cukorbetegség (diabétesz) bizonyos embereknél, ám a fő rizikótényezők egyértelműek. Mi a különbség az 1-es és a 2-es típusú diabétesz között?

        Inzulinkezelési sémák

        Általában napi kétszeri előkevert-premix-inzulin adagolását jelenti. Idősebb, stabil életvitelű cukorbetegeknél, ahol a betegek életmódja, étrendje rögzített, a konvencionális kezelés könnyen kivitelezhető és az esetek többségében az elért eredmény is megfelelő.

        Az inzulinkezelésről általában: a kezelés célja és az adagolás

        Az inzulin fontos szerepet játszik szervezetünk anyagcseréjében. Inzulin hiányában, vagy hatásának csökkenésekor elmarad a sejtek glükózfelvétele, a glükóz raktározása, amely folyamatok magas vércukorszinthez vezetnek.

        Gyakorlati tudnivalók az inzulinok beadásáról

        Az inzulint a hazai cukorbetegek közel 100 százaléka ma már pen készülékekkel adagolja, ugyanakkor a diabéteszben szenvedők – viszonylag csekély számban – inzulinfecskendőket is használnak. Melyek a legfontosabb gyakorlati tudnivalók az inzulin beadásával kapcsolatban? Az alábbiakból megtudhatja.

        Étrend és inzulinkezelés

        A cukorbeteg étrend célja az addigi – általában nem megfelelő – étrendnek az egészséges életvitel irányába történő módosítása azért, hogy az optimális testtömeget elérjük és fenntartsuk, valamint az élettani vércukorértékeket elérve és megtartva csökkentsük a vércukor-ingadozásokat.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.