Házi gyermekorvos, védőnő, iskolaorvos, szülő: hatáskörök a mindennapokban

Rosszullét az iskolában? Sportsérülés a testnevelésórán? Védőoltások vagy szűrővizsgálatok az oktatási intézményben? Ilyen helyzetekben gyakran felmerül a kérdés: ki dönt, ki intézkedhet, és mire van joga a szülőnek?

A gyermek egészségügyi ellátásában több szereplő vesz részt: a házi gyermekorvos, a védőnő, az iskolaorvos, az óvoda/iskola és fenntartója, valamint természetesen a szülő, mint törvényes képviselő. Hatásköreiket a jogszabályok pontosan kijelölik.

A házi gyermekorvos feladatai

A házi gyermekorvos a 18. életévét be nem töltött gyermekek egészségügyi alapellátását végzi. A szülő dönthet úgy is, hogy 14 év feletti iskolás gyermekét háziorvos látja el.

A háziorvos végzi a hozzá bejelentett gyermek személyre szabott egészségügyi ellátását az egészségmegőrzésre vonatkozó tanácsadástól kezdve a betegségek felismerésén át azok kezeléséig, vagy a szakorvosi ellátás megszervezéséig.

Konkrét feladatok:

• csecsemők és gyermekek vizsgálata, gondozása;
• életkorhoz kötött tanácsadások;
• óvodai/iskolai felvétel előtti orvosi vizsgálat;
• gyógyszerfelírás;
• beutalás szakorvoshoz szükség esetén;
• gyógykezelés elrendelése;
• igazolások kiállítása (iskolalátogatás, testnevelés óra alóli felmentés, stb.)
• szükség szerinti családlátogatás, a gyermekvédelmi jelzőrendszer részeként a gyermek esetleges veszélyeztetettségének jelzése.

A védőnő feladatai

Az egészségügyi ellátásban a védőnő szerepe az egészségmegőrzés, a betegségek megelőzése, tanácsadás és a gyermek életkorának megfelelő fejlődés nyomon követése. Elsődlegesen a gyermek iskolába lépéséig van egyedülálló szerepe, illetve folyamatosan részt vesz az iskolaorvossal együttműködésben az iskola-egészségügyi ellátásban.

A védőnő nem diagnosztizál betegséget és nem rendelhet el kezelést, nem írhat orvosi beutalót vagy igazolást, azaz nem váltja ki az orvost. Figyelemmel kíséri a gyermek fejlődését, tanácsot adjon az egészséges testi és mentális fejlődést biztosító körülmények megteremtéséhez, és bármilyen probléma vagy veszélyeztető körülmény fennállása esetén továbbirányítja a gyermeket a megfelelő szakemberhez.

Ha például felfedezi a gyermek fejlődésének elmaradását, lehetséges egészségügyi problémáját, köteles továbbküldeni a gyermeket orvosi vizsgálatra. Amennyiben felmerül a gyanú és komolyabb veszélyt észlel a gyermek otthoni körülményeiben, a gyermekvédelemért felelős hatóságok segítségét kéri.

Feladatai közé tartozik a gyermekek gondozása terén:

• újszülöttek és kisgyermekek otthoni látogatása,
• fejlődés nyomon követése,
• szülői tanácsadás (táplálás, mozgásfejlődés, lelki egészség),
• szűrővizsgálatok szervezése,
• védőoltások előkészítése.

Az iskolaorvos hatáskörei

Az iskola-egészségügyi ellátás minden nappali tagozatos tanulóra kiterjed, köztük a 18 év feletti középiskolásokra is. A feladatot az iskolaorvos a védőnő közreműködésével látja el.

Az iskolaorvos nem kezelőorvos, és nem feladata a gyermek személyre szabott ellátása, például nem ő diagnosztizálja esetleges betegségeit, nem rendel hosszú távú gyógyszeres terápiát. Úgy fogalmazhatnánk, hogy az iskolaorvos közösségi szinten felelős a gyermekek egészségéért például a szűrések lebonyolításával, a közegészségügyi és járványügyi intézkedések szakmai támogatásával, felvilágosító és egészségfejlesztő tevékenységével. Betegség, sérülés esetén a gyermeket megfelelő kezelőorvoshoz irányítja, bár sürgősségi helyzetekben személyesen is részt vesz az elsősegélynyújtásban.

Feladatai:

• életkorhoz kötött szűrővizsgálatok elvégzése;
• alkalmassági vizsgálatok (pl. sport, pályaalkalmasság);
• kötelező és kampányoltások szervezése és beadása;
• krónikus betegségek nyomon követése a háziorvossal együttműködve;
• balesetek, rosszullétek elsődleges ellátása;
• részt vesznek a gyermekvédelmi jelzőrendszerben, ha a gyermek egészsége vagy biztonsága veszélyben van.​

Szülői jogok és korlátok a gyermek ellátásában

A szülő, mint törvényes képviselő, kiemelt döntési joggal rendelkezik gyermek egészségügyi ellátásában. A gyermek saját jogait a szülő képviseli a részleges vagy teljes cselekvőképesség eléréséig, így - bizonyos, jól körülhatárolt esetektől eltekintve - az ő szava a meghatározó a gyermek egészségével kapcsolatos döntésekben. A házi gyermekorvos, védőnő, iskolaorvos ehhez szakmai támogatást nyújt, azonban a szülői hozzájárulása nélkül legtöbbször nem végezhető a gyermeken orvosi kivizsgálás vagy beavatkozás.

A szülő jogosult teljes körű tájékoztatást kapni a vizsgálatokról, a szűrések eredményéről, az esetleges kockázatokról, betekinteni az egészségügyi dokumentációba, másolatot kérni a leletekről, kérdéseket feltenni, tájékoztatást kérni. 2025 szeptember 1-től a KRÉTA (Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer) rendszerben rögzítik az iskola-egészségügyi gondozással kapcsolatos információkat, így a szülő mindig hozzáfér az eredményekhez.

A szülő hozzájárulása szükséges:

• nem sürgős beavatkozásokhoz,
• védőoltások beadásához (kivéve járványügyi kötelezettség esetén),
• szűrővizsgálatok elvégzéséhez (bizonyos kivételekkel).

Sürgősségi helyzetben (életveszély, súlyos egészségkárosodás veszélye) az orvos szülői beleegyezés nélkül is intézkedhet. Kivételes esetekben, például járványügyi helyzetekben, amikor közösségi szinten válik szükségessé egy kötelező védőoltás beadása, az oltás elrendelhető szülői hozzájárulás nélkül is.

Az együttműködés mindig a legeredményesebb

A házi gyermekorvos, a védőnő, az iskolaorvos és a szülő együttműködése biztosítja a gyermek egészségének megőrzését, hiszen valamennyien közös célért dolgoznak. Ebben minden szereplőnek vannak jogszabályokban meghatározott jogai és kötelezettségei is, a gyakorlatban fontos ezek összehangolása.

Fontos például, hogy a gondviselő tájékoztassa gyermeke háziorvosát azokról a tudnivalókról is, amelyek nem a házi gyermekorvosi ellátás keretében történtek. Ahhoz, hogy gyermekorvosunk felelősséggel el tudja látni feladatát, tájékoztatni kell a magánellátás keretében született vizsgálati eredményekről is.

Tudni kell azt is, hogy a szülőnek joga van minden, a gyermeke egészségével kapcsolatos információt tudni, de ebből nem következik az, hogy akkor és olyan formában tud tájékoztatást adni, rendelkezésre állni az adott orvos, ami a szülőnek megfelelő, hiszen más beteg gyermekek ellátására is köteles. Ilyenkor az orvosnak kell mérlegelnie szakmailag, a sürgősségi szintnek megfelelően, hogy melyek a halasztható ellátási feladatok.

Gyakorlati kérdések, gyakori esetek

Rosszullét, baleset az iskolában

• a pedagógus és az iskolaorvos gondoskodik az azonnali segítségnyújtásról;
• az iskola haladéktalanul értesíti a szülőt;
• szükség esetén mentőt hív.

Gyógyszeres kezelés

• rendszeres gyógyszert az iskola csak orvosi igazolás és szülői nyilatkozat alapján adhat be;
• az iskolaorvos csak indokolt, akut helyzetben adhat gyógyszert;
• nem sürgősségi helyzetben a házi gyermekorvoshoz kell irányítani az iskolás gyermeket.

Iskolaorvosi szűrővizsgálatok

• Szülői beleegyezés szükséges, ezért hozzájárulása nélkül nem végezhető el.
• A jogszabályok alapján az együttműködés megtagadása ugyanakkor veszélyeztetésnek minősülhet, ilyen esetben a háziorvos vagy az iskola jelzéssel élhet a gyermekvédelmi hatóságok felé. Mivel a szülőnek a gyermeke képviselete nemcsak jog, hanem kötelezettség is, a hozzájárulás csak megfelelő indokkal utasítható el.
• A szülő ugyanakkor írásbeli nyilatkozatával kérheti azt, hogy a szűrést ne az iskolában, hanem a házi gyermekorvosnál vagy szakorvosnál végezzék el. Ezzel a szülő együttműködő marad, nem veszélyezteti gyermeke egészségét, ezzel döntési jogát gyakorolhatja a szerinte leginkább megfelelő ellátás, szolgáltatás kiválasztásában. Járványügyi vagy fertőző betegségekkel kapcsolatos vizsgálatok esetén a részvétel kötelező lehet, szülői hozzájárulás nélkül is.

Jogszabályi háttér:

• 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről
• 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról
• 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet a szűrővizsgálatokról
• 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről