• Hat hónapos korban kezdjünk el lisztes ételeket adni a babáknak!

        Szerző: Semmelweis Egyetem

        Hozzávetőleg minden századik ember szenved lisztérzékenységben Magyarországon. Javarészt hajlam kérdése, hogy kialakul-e ez a leggyakrabban felszívódási zavarral járó autoimmun betegség - mondja Dr. Arató András.

        A Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának egyetemi tanára ugyanakkor hangsúlyozza: a súlyos tünetekkel járó formák megelőzése szempontjából kulcsfontosságú, hogy mikor kezdenek el gluténtartalmú ételeket adni a csecsemőknek. A fél éves kor tekinthető a leginkább optimálisnak. Ennél korábban nagyon súlyos tünetekkel jelentkezik a kórkép, késői elkezdéskor pedig sokáig tünetmentes a páciens, így gyakran már csak akkor kap diagnózist, amikor szövődmények, például bőr- vagy májbetegség, esetleg meddőség is kialakult.

        Lisztérzékenységről akkor beszélünk, ha búza, rozs vagy árpa fogyasztása esetén, az azokban lévő gluténra autoimmun jellegű reakció alakul ki.  Ezeknek a gabonaféléknek az elhagyásával ugyanakkor ismét teljesen egészséges életet élhetünk – mondja Dr. Arató András hangsúlyozva, hogy néhány évtizede még azt gondolták, hogy minden ezredik embert érintheti ez a probléma. Akkor ugyanis kizárólag súlyos felszívódási zavar esetén, elsősorban gyermekeknél merült fel ennek a kórképnek a lehetősége. Később viszont kiderült, hogy mindenkinél, akár az időseknél is előfordulhat, és nem csak felszívódási zavar képében jelentkezhet. Magyarországon hozzávetőleg minden századik ember érintett. A cöliákia kialakulásában genetikus és környezeti tényezők játszanak szerepet. Amennyiben az egyik szülő lisztérzékeny, akkor 10-15 százalék az esély arra, hogy a gyermek is az legyen, egypetéjű ikrek között ugyanakkor már 50 százalékos a kockázat.

        Hirdetés

        Az örökletesség mellett a lisztérzékenység megjelenése szempontjából kulcskérdés, hogy mikor kap először glutén tartalmú ételt a csecsemő. Ha 4 hónapos kor előtt, akkor komolyabb tünetekkel kell számolni: krónikus hasmenés, hasfájás, puffadás, sőt, akár életet veszélyezhető állapot is kialakulhat. Amennyiben azonban egy éves kor után találkozik először gluténnal a gyermek, akkor sokáig tünetmentes lehet, vagy csak enyhe tünetek jelenhetnek meg, nincs vashiányos anémia vagy haspuffadás, ami segítené a diagnózis felállítását. Mivel nem derül ki, hogy baj van, nem kezd el diétázni a páciens, hosszabb távon azonban súlyos következményekkel - pl. máj- és bőrproblémák, csontritkulás, idegrendszer panaszok - is számolni kell, sőt, akár a meddőség hátterében is állhat cöliákia. A betegséget speciális vérvizsgálattal és a vékonybél nyálkahártya biopsziával lehet igazolni.

        A teljes cikk a Semmelweis Egyetem honlapján olvasható ide kattintva

        Módosítva: 2017.01.02 21:54, Megjelenés: 2017.01.02 21:54
      • Cikkajánló

        Emésztési zavar

        Emésztési zavar

        WEBBeteg

        Mik a tünetei az emésztési zavarnak? Hogyan előzhető meg?

        Fogzás

        Fogzás

        Dr. Szendrey Gábor

        A baba nyugtalan, sírdogál, sőt még hőemelkedése is lehet.

        Jól vannak a debreceni négyes ikrek

        Jól vannak, szépen fejlődnek a debreceni női klinikán csütörtök este született négyes ikrek - számoltak be az orvosok és a szülők.

        Mitől illatos a babák feje?

        A világon elsőként azonosították az újszülöttek fejillatának kémiai összetételét a Kobe Egyetem professzora, Mamiko Ozaki vezetésével - írta a Medicalxpress a Science Reports alapján. Az illatok kutatásától azt remélik, hogy az felhasználható lesz például a csecsemők elhanyagolásának és az anya-csecsemő közötti kötődési rendellenességeknek a megelőzésére.

        A gluténérzékenység figyelmeztető tünetei

        A lisztérzékenység vagy gluténérzékenység (cöliákia) hosszú időn át lappanghat, kései felismerése azonban súlyos felszívódási zavarhoz és tápanyaghiányhoz vezethet.

        Nem fejlődik rendesen a gyerek, ha gluténmentesen étkezik?

        A cöliákia, más néven autoimmun lisztérzékenység diagnózisa után sok szülőben felmerül, hogy az addig megszokott étrend helyébe lépő gluténmentes alapanyagok és ételek képesek-e biztosítani a gyermek fejlődéséhez szükséges tápanyagokat?

        Lisztérzékenység vagy nem-cöliákiás gluténérzékenység?

        A régóta ismert lisztérzékenység mellett ma egyre gyakrabban találkozunk a nem-cöliákiás gluténérzékenység elnevezéssel is, amely egy változatos tüneteket okozó, egyre több embert érintő betegséget jelöl. A két kórkép közti eltérést dr. Sárdi Krisztina, a Budai Allergiaközpont belgyógyász, gasztroenterológus orvosa magyarázza el érthetően.

        Gluténérzékeny lettem - Hogyan tovább?

        Az egyik legnehezebb időszak egy gluténérzékeny beteg életében az, amikor szembesül a diagnózissal. Bár örül, hogy végre kiderült, mi okozza a hónapok óta fennálló tüneteit, mégis gondterheltté válik, hiszen számtalan kérdés kavarog ilyenkor a fejében. Melyek a legfontosabb dolgok, amelyeket tudnia kell a cöliákiával kapcsolatban?

        Dr. Korponay-Szabó Ilma: a cöliákia nem gyógyítható, de gluténmentes diétával kezelhető

        A hatéves korosztály 1,5 százaléka cöliákia betegségben szenved. A köznyelv ezt az állapotot lisztérzékenységnek nevezi. Pontosabb kifejezés a gluténérzékenység, amely minden 80. gyereket érint. Általában 2-3 éves kor között jelenik meg. Fontos lenne mindenkinél időben kimutatni egy gyorsteszttel, amelynek fejlesztése Dr. Korponay-Szabó Ilma nevéhez kapcsolódik.

        Mikor érdemes gluténmentes étrendet tartani?

        Az utóbbi években egyfajta divattá vált gluténmentes ételeket fogyasztani, a táplálkozási irányelv új kultuszát elterjedt fogyókúrás, életmódváltó programok is népszerűsítik. Valóban mindenkinek indokolt a glutén teljes mellőzése az étrendből?

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.