• Terhesség asztmásan - Ezek a legfontosabb tudnivalók

        Szerző: Budai Allergiaközpont - Dr. Potecz Györgyi, tüdőgyógyász, allergológus

        A várandósság időszakában különös figyelmet fordítunk arra, hogy növekvő gyermekünk fejlődését biztosítsuk. Tudatosabban étkezünk, sportolunk és kerüljük azokat a tényezőket, amelyekről úgy véljük, gyermekünk egészségét veszélyeztetné. Különösen gyakori ez a gyógyszerek esetében. Mellőzésük azonban az olyan krónikus betegségek kezelésében, mint az asztma többet árt, mint használ.

        Kettő helyett lélegzünk?

        A helyes légzés fontosságáról a legtöbb kismama hallhatott már a szülésre felkészítő foglalkozások, vagy a kismama torna során. A megfelelően végzett légzéstechnika segítségével megelőzhetőek az utolsó trimeszterben gyakori légzési nehézségek, csökkenthető a szülés alatti fájdalom és így juthatunk a szervezetünk működéséhez nélkülözhetetlen oxigénhez is - magyarázza dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa. A szükséges oxigént belégzés útján juttatjuk a szervezetünkbe, kilégzéskor pedig távozik az anyagcsere végterméke, a széndioxid. Amíg a baba az anyaméhben van, a tüdő – mint önálló légzőszerv – nem működik, a köldökzsinóron keresztül a méhlepény látja el funkcióját.

        Oxigén: a nélkülözhetetlen elem

        Az asztma és tünetei 

        Az asztma elsősorban a fiatalkorúakat érinti, és az esetek kétharmad részében allergiás eredetű. A leggyakoribb kiváltó ok a házi poratka, kutya-macska szőr, gomba-spór, pollen, de léteznek felnőttkori, 40 év után jelentkező formák is, amelyekre nem jellemző az allergiás háttér. Az asztma és tünetei

        A várandósság időszakában a magzat oxigén ellátottsága tehát teljes mértékben az édesanyától függ. Vérszegénység, rossz lepényi működés, dohányzás, terhességi diabétesz, toxémia és különböző anyagcserezavarok következtében csökkenhet a magzathoz jutó oxigén mennyisége. A méhen belüli oxigénhiányos állapot a gyermeknél súlyos fejlődési rendellenességeket - pl. mozgásszervi- és beszédfejlődési zavarokat, diszlexiát, diszgráfiát, hiperaktivitást és figyelemzavart - okozhat.

        Asztmás roham

        Az asztmás panaszok kezelésére különösen nagy gondot kell fordítanunk várandósság idején, hiszen az asztmás roham is egy olyan tényező, amely a magzat egészséges fejlődését veszélyeztető oxigénhiányos állapotot idézhet elő. A roham során a hörgők beszűkülnek, a kilégzés nehezítetté válik, köhögés, zihálás lép fel, a levegő áramlása akadályozottá válik. A rohamok eltérő súlyosságúak és hosszúságúak lehetnek, azonban az asztmás rohamok ideje alatt minden alkalommal csökken a szervezetbe jutó oxigén mennyisége.

        Hirdetés

        Asztma és gyermekvállalás

        A baba fejlődése 

        9/1 Az első hónap
        9/2 A második hónap
        9/3 A harmadik hónap
        9/4 A negyedik hónap
        9/5 Az ötödik hónap
        9/6 A hatodik hónap
        9/7 A hetedik hónap
        9/8 A nyolcadik hónap
        9/9 A kilencedik hónap

        Asztmás kismamák esetében a várandósság időszakában, egyéntől függően előfordulhat a tünetek átmeneti rosszabbodása, stagnálása, sőt bizonyos esetekben javulása is. Rendszerint a súlyosabb esetek rosszabbodnak. Az orvosi tanács ellenére különösen a terhesség első időszakában sok édesanya mégis drasztikus mértékben csökkenti az asztma kezelésére szolgáló gyógyszerek szedését, veszélybe sodorva ezzel önmaga és magzata egészségét.

        Általában igaz, hogy várandósság időszakában kerüljük a gyógyszerek szedését, azonban ennek mérlegelése minden esetben szakorvos feladata. Bizonyos krónikus betegségek esetében ugyanis a megfelelő gyógyszer használatával súlyosabb problémákat előzhetünk meg. Az asztma kezelésére megfelelőgyógyszerek folyamatos, rendszeres alkalmazása a terhesség időszakában is nélkülözhetetlen. Az asztmás várandós hölgyek kezelésére szolgáló nemzetközi ajánlásában is a sokszor akár életmentő gyógyszerek terhesség alatti folyamatos használata áll. Nem megfelelően kezelt asztmás betegség a terhesség időszakában okozhat magas vérnyomást, súlyos vérzést, toxémiát, szülési komplikációkat is. Előfordulhat koraszülés, az átlagosnál alacsonyabb születési súly, nő a bölcsőhalál kockázata.

        Ne féljünk a gyógyszerektől!

        Ön tudja, hogy milyen anyagokat visz be a szervezetébe nap, mint nap? 

        Az asztma kezelésére szolgáló bizonyos gyógyszerek szedéséről számtalan kutatás bizonyította, hogy elhagyásuk nagyobb veszélyeket rejt magában, mint a szakszerű ellenőrzés mellett történő alkalmazásuk. Az asztma kezelésében a várandósság alatt törekedni kell a csak inhalatív gyógyszerek használatára olyan hatóanyagokkal, melyek ilyen módon a szervezetbe juttatva biztosan nem jelentenek veszélyt a magzatra. Az emellett esetleg mégis szükséges - szájon át vagy injekcióban alkalmazott - gyógyszerekről szintén kezelőorvosunk dönt, aki a kezelés meghatározásánál figyelembe veszi állapotunk és tüneteink súlyosságát.

        A szülés és a szoptatás időszakában rendszerint a terhesség alatt szedett gyógyszerek szükségesek az asztma kezeléséhez. Ez esetben se mulasszuk el kezelőorvosunkat tájékoztatni megváltozott egészségügyi állapotunkról, hogy a gyermekünk és magunk számára is legbiztonságosabb gyógykezelést kaphassuk.

        Figyeljünk az intő jelekre!

        Asztmás rohamot számtalan tényező provokálhat. Kiválthatják bizonyos fertőzések, allergének, de az időjárás változásai és lelki megterhelés is elősegíthetik kialakulását. A súlyosabb rohamokat jó eséllyel megelőzhetjük, ha a megfelelő gyógykezelést a kezdeti jelek észlelésekor alkalmazzuk.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Kezdeti jeleknek, figyelmeztető jeleknek nevezzük azokat, melyek sokszor már napokkal előbb jelzik az asztmás roham közeledtét, vagy közvetlenül az asztmás roham elején jelentkeznek. Rendszerint megelőzik a súlyos tünetek kialakulását, és figyelmeztetően hatnak, lehetővé téve a roham kifejlődésének megakadályozását.

        A kezdeti tünetek közé tartoznak:

        • Elsősorban éjszaka, vagy terhelésre jelentkező gyakori köhögés
        • Légzés nehezebbé és/vagy gyorsabbá válása.
        • Testmozgás során gyengeség érzet, főképpen ha ez sípoló légzéssel, szapora légzéssel illetve köhögéssel társul.
        • A levegő csúcsáramlásának lassulása (légzésfunkciós készülékkel mérhető)
        • Meghűlés, felső légúti hurut jelei.
        • Alvászavarok.

        A kezelőorvossal egyeztetve minden kismama elkészítheti a személyre szabott asztma akció tervet, amely tartalmazza a szükséges gyógyszerek alkalmazásának módját, melyek segítségével a súlyosabb rohamok megelőzhetők.

        (Budai Allergiaközpont - Dr. Potecz Györgyi, tüdőgyógyász, allergológus)

        Módosítva: 2017.11.30 07:38, Megjelenés: 2017.11.30 07:38
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Pikkelysömör

        Pikkelysömör

        B. M., szakfordító

        Helyes életmóddal és a megfelelő terápia betartásával javítható az életminőség.

        Mucositis

        Mucositis

        Dr. Ujj Zsófia Ágnes

        Hogyan kezelhető a szájnyálkahártya-gyulladás, hogyan enyhíthető a fájdalom?

        Asztmavilágnap - Évente 20 ezer új beteget diagnosztizálnak Magyarországon

        Magyarországon 300 ezer gondozott asztmás él, de feltehetően további 150 ezer ember életét nehezíti meg a betegség; itthon évente 15-20 ezer új beteget diagnosztizálnak - hívják fel a figyelmet szakemberek az asztma világnapján.

        Az asztma okai és rizikófaktorai

        Az asztma a leggyakoribb gyerekkori krónikus betegség, ami gyakran áll az iskolai hiányzások hátterében. Kialakulásában vélhetőleg genetikai és környezeti tényezők kombinációja játszik szerepet.

        Az asztma kezelési lehetőségei

        A legtöbb asztmás beteg esetén a gyógyszerek kombinációban biztosítják a hosszú távú tünetmentességet és a rohamoldást. Orvosa segít Önnek eldönteni, hogy az Ön esetében a kor és a betegség súlyossága függvényében melyik kezelési lehetőség a legmegfelelőbb.

        Asztma - Mikor és miért forduljon orvoshoz?

        Az asztma évente több százezer nap iskolai és munkahelyi hiányzásért felel minden évben. A súlyos asztmás rohamok kialakulásának kockázata csökkenthető a megfelelő kezeléssel, illetve azzal, ha Ön képes felismerni és kezelni a roham előjeleit.

        Hogyan diagnosztizálják az asztmát?

        Roham esetén a diagnózis felállítása nem nehéz. Annyira jellegzetes a megnyúlt kilégzés, és a hörgők által kiadott sípoló, búgó hang, hogy ilyenkor már csak az asztma okát kell kideríteni. Általában nem ilyen egyszerű a kivizsgálás, mert a rohamokon kívül az asztmásoknak a légzésfunkciós értékei normálisak.

        Mit tegyünk, ha kimaradt az asztma gyógyszer?

        Mit tegyünk, ha a gyógyszerszedésben kimarad néhány alkalom, pótoljuk-e és ha igen, hogyan az elfeledett gyógyszert?

        Az asztma és tünetei

        A legtöbb asztmás roham előtt bevezető, figyelmeztető tünetek alakulnak ki. Ezeknek a felismerése és a tünetek korai kezelése megelőzheti a roham teljes kifejlődését, illetve a további állapotromlást is megakadályozhatja.

        Hörgőasztma (asthma bronchiale) gyermekkorban

        Az asztma népegészségügyi felmérések szerint egyre gyakoribb betegséggé válik, és a fejlődő ipari háttérrel együtt egyre súlyosabbak a betegség tünetei, valamint egyre kedvezőtlenebb a lefolyása is.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.